Mámor-trilógia 2. - Rajongás
huszonkettedik fejezet
Bethany kényelmesen elhelyezkedett Jace kanapéján, és a kandallóban
lobogó lángnyelveket nézte. Levette a cipőjét, és maga alá húzta a lábát,
miközben várta, hogy Jace visszajöjjön az ígért forró csokival.
Egy perccel később már jött is a kanapé felé, kezében a gőzölgő
bögrével. Rajta sem volt cipő, és Bethany roppant szexisnek találta
farmerban és pólóban, mezítláb. Hiába, Jace lehengerlő volt, tetőtől
talpig.
A haja édesen össze volt borzolva. A nyakánál picit elállt, egy
sötétbarna tincs pedig a homlokába hullott. Bethany legszívesebben
hátrasimította volna, de nem merte megtenni.
Jace leült mellé a kanapéra, egészen közel, hogy a testük összeérjen.
Aztán egyszerűen átkarolta, és így tartotta, miközben ő a kakaót
kortyolgatta. Mikor épp nem ivott, Jace a halántékához nyomta a száját
és megpuszilta, aztán a hajának döntötte a fejét, mikor újra szájához
emelte a bögrét.
Bethany arra gondolt, hogy erre a pillanatra még sokáig emlékezni
fog. Az egyszerű élvezetre, ahogy a kandalló előtt üldögélnek, mezítláb,
ellazulva, és csak együtt vannak. Sehová sem kell menniük. Nincs
semmi stressz. Leszámítva persze az előttük álló beszélgetést. De azok
után, amiket Jace a lakásában mondott, már hitt benne, hogy minden
rendben lesz. Békés volt, noha még mindig nehéz kérdéseket kellett
feltennie. Mégis úgy érezte, hogy nem lesz semmi gond. Amióta csak az
eszét tudta, most először nézett bizakodóan a jövőbe, nem pedig
rettegéssel. Nem volt semmi, ami aggassza. A dolgok jól mentek.
Persze volt még mit megbeszélniük. Nagyon szerette volna már
tudni, mit vár el tőle Jace. De teljesen őszinte volt vele, mikor azt
mondta, hogy őt akarja. Bethany hitt neki. Talán bolond volt, de nem
kételkedett abban, hogy Jace biztosan ezt akarja, bármi is legyen
köztük.
Ő is biztos volt benne.
Jace vállára hajtotta a fejét és elégedetten felsóhajtott, mikor Jace a
fejére tette az állát. Kiélvezte az utolsó korty csokoládét, és mikor
előredőlt volna, hogy letegye a bögrét, Jace kivette a kezéből, és a
dohányzóasztalra rakta.
Egy percre visszatértek a korábbi testhelyzetbe, és megpihent Jace
karjaiban, miközben csendben nézték a kandallót. Aztán Bethany felült,
hogy Jace szemébe tudjon nézni, és a pillantásában látta, hogy szerinte
is itt az ideje belevágni a beszélgetésbe.
– Kérdezhetek tőled pár dolgot? – szólt gyorsan Bethany, mielőtt
még inába szállt volna a bátorsága.
Jace biztatóan megszorította a kezét, és bólintott.
– Bármit
kérdezhetsz tőlem, Bethany.
– Milyen volt a többi nővel, akikkel ilyen kapcsolatba kerültél?
Jace hosszan kifújta a levegőt és lassan formálta a szavakat.
–
Bethany, te nem vagy olyan, mint a többi nő.
Erre Bethany is felsóhajtott.
– Rendben. Értem.
Nem gondolom,
hogy úgy tekintesz rám, mint a többi nőre. Nem akarom magam
hozzájuk hasonlítgatni, nem vagyok féltékeny vagy ilyesmi. De tudnom
kell, mik az elvárásaid. Tisztában vagyok vele, hogy azt szeretnéd, ha
alárendelném magam az akaratodnak, és hogy szeretsz te irányítani. De
ez még nem mond nekem semmi konkrétat. Tudnom kell, hogyan fog ez
működni kettőnk közt, és csakis azért kérdezem, milyen volt a többi
nővel, hogy megértsem az elvárásaid. Sötétben tapogatózom, és ez
feszültté tesz. Nem te. Nem gondolom, hogy bántanál vagy lerohannál.
Csak tudni szeretném, mit kellene tennem.
Úgy tűnt, Jace kínosan érzi magát. Megint sóhajtott, aztán a hajába
túrt, még jobban felborzolva a tincseket, melyek közül pár visszahullott
a homlokába, és ezúttal Bethany tényleg odanyúlt és hátrasimította őket.
Jace tekintete ellágyult, mikor megérintette, mintha jólesett volna neki
Bethany biztatása.
– Legelőször is azt kell megértened, hogy Ash és én…
– Jace-nek
elakadt a szava.
– Jesszusom, ezt nem lehet úgy elmondani, hogy ne
tűnjön totál betegesnek.
– Csak mondd el – noszogatta Bethany.
– Nem fogok rád
megharagudni érte. Miért is tehetném? Te sem vetetted a szememre a
múltamat. Hogyan vethetném én a szemedre a tiédet?
– Elképesztően édes vagy – mormolta Jace.
– Nem is tudom, hogy
lehet ekkora szerencsém. Ha arra gondolok, mi lett volna, ha nem látlak
meg azon az estén. Ha nem találtam volna rád a szállodában…
Összeszorul a gyomrom.
Bethany szeme tágra nyílt, melengették a szívét Jace szavai. Biztosan
csak álmodik. Sosem remélte, hogy egyszer találkozik egy ilyen
férfival, mint Jace. Egyenes volt. Őszinte. Nem félt felfedni az érzéseit
és kimutatni a sebezhetőségét.
Jace lesütötte a szemét, nagy levegőt vett és belevágott.
– Ash és én osztoztunk a nőkön. Rengeteg nőn. Végül már
mindkettőnk számára természetesebbnek tűnt megosztozni egy nőn,
mint egyedül viszonyt kezdeni vele. Mert nem csak egyéjszakás
kalandok voltak.
– Velem is így volt – jegyezte meg lágyan Bethany.
Jace összehúzta a szemöldökét.
– Nem, egyáltalán nem. A te
helyzeted kezdettől fogva egész más volt.
– Folytasd – noszogatta Bethany, mert nem akarta elterelni a
figyelmét.
– A helyzet az, hogy nagyon sokszor csináltuk hármasban. Nem
vagyok szent, Bethany, és sosem éltem
szerzetesi életet. Ahogy Ash
mondta neked az első éjszakán, szeretünk mi irányítani. Minden téren.
Ez izgat fel bennünket, erre gerjedünk. De ez több szexuális
perverziónál, legalább is részemről. Talán ezért sem volt még soha
komolyabb kapcsolatom nővel. Egyszerűbbnek tűnt az édes
hármasoknál maradni. Az inkább csak játék volt, senki sem vette túl
komolyan. De számomra a birtoklás nagyon is komoly dolog. Ezt
élvezem. Szükségem van rá. És ha magyarázatot szeretnél kapni, hogy
miért, akkor sajnos nem tudok segíteni. Egyszerűen csak így van. Sosem
találkoztam még olyan nővel, aki miatt kész lettem volna elnyomni az
énemnek ezt a részét… Míg meg nem ismertelek téged.
Bethany teste megfeszült, azonnal tiltakozni kezdett.
– Jace, én nem
akarom, hogy valaki más légy miattam.
– De fogalmad sincs, mibe mész bele – felelte halkan Jace, Bethany
megkönnyebbülést érzett, hogy végre jutottak valamire. Felült, hogy
közelebb hajolhasson Jace-hez, és elszántan a szemébe nézett.
– Akkor mondd el. Áruld el nekem! Honnan tudhatnám, mi az, amit
el tudok fogadni, és mi az, amit nem, ha nem mondod el, mik a vágyaid,
a szükségleteid?
– Mert félek, hogy nem akarod azokat a dolgokat, amiket én –
ismerte el Jace.
– Talán meg leszel lepve – szólt halkan Bethany.
– Ismered a
múltam. Elmeséltem neked, miket csináltam.
Jace a kezébe vette Bethany arcát, és a szeme hirtelen vad tűzzel
izzott.
– Ne csináld, bébi! Nem kell felemlegetned a múltad. Nem
szeretem, hogy fáj neked, és csak megerősíti benned azt a tévhitet, hogy
nem vagy elég jó nekem. Ez baromság!
Bethany elmosolyodott a felindultságán.
– Csak azt akartam mondani, hogy sok mindent kipróbáltam a
szexben. Igazság szerint, azt hiszem, mindent. Nem fogsz sokkot okozni
nekem. És ismernem kell az elvárásaidat, hogy tudjam, egyáltalán
lehetek-e az a nő, akire szükséged van.
Jace előrehajolt, míg a homlokuk össze nem ért. Megcirógatta
Bethany arcát, majd az ajkai ívét is.
– Arra vágyom, hogy teljes mértékben az enyém legyen az irányítás.
Van valami izgató abban, ha egy nőnek a jóléte, a boldogsága, mindene
csakis tőlem függ. Szeretem elkényeztetni és elhalmozni mindennel, de
követelőző is vagyok. A helyzet az, hogy régóta tudom, hogy ha valaha
is belemegyek egy komoly kapcsolatba, az irányításom nem csak a
szexre, hanem a közös életünk valamennyi területére kiterjedne. Nem
sok nő menne ebbe bele. Kivéve persze azokat, akiknek jó okuk van rá.
Bethany összehúzta a szemöldökét.
– Jó okuk?
– A pénz – felelte komoran Jace.
– Ha valakinek annyi pénze van,
mint nekem, számos nő kínálkozik fel neki, és kész lenne ezért bármit
megtenni. De én nem akarok ilyen nőt az életembe, még az ágyamba se
hosszú távon. Olyan nőre vágyom, aki ugyanazt akarja, mint én. Azt,
hogy én irányítsak. Én gondoskodjak róla. Hogy kiélhessem vele az
összes perverz szexuális vágyamat. Az akarom, hogy rám vágyjon, ne
az istenverte pénzemre. És nem akarom, hogy egy számára taszító
kapcsolatot elviseljen, csupán az anyagi előnyökért.
– Pontosan mik ezek a vágyak?
Jace hátradőlt, de Bethany megragadta a vállát, hogy továbbra is a
szemébe nézzen.
– Mondd el, Jace! Nem fogsz megdöbbenteni.
– Szeretem a fájdalmat – szólt halkan Jace.
– Szeretek fájdalmat
okozni.
Jace feszülten várta a reakcióját, de Bethany odafigyelt, hogy semmit
se mutasson ki, és várta, hogy mondja tovább.
Mivel Bethany nem mondott semmit, Jace folytatta. A válla kissé
ellazult, mintha alapvetően rosszabb reakcióra számított volna.
– Nem azt mondom, hogy bántom a nőket. Isten ments! Attól is
rosszul leszek, ha csak arra gondolok, hogy ezt feltételezheted rólam.
Talán álszentségnek hangzik, de azzal együtt, hogy bőszen védelmezem
a számomra fontos nőket, mégis szeretek fájdalmat okozni.
– Hogyan?
Bethany hangja nyugodt volt, Jace pedig feszülten figyelte, mintha
azt várná, hogy egyszer csak felsikolt, és hanyatt-homlok elmenekül a
lakásából.
– Pálcával. Korbáccsal. Kötelekkel. Szeretem a durva szexet. A
szerepjátékokat. A kötözést. Néha úgy érzem magam, mint Dr. Jekyll és
Mr. Hyde, mert az egyik alkalommal gyöngéd akarok lenni a nővel,
akivel együtt vagyok. Kényeztetni, simogatni, csókolni akarom, és
szeretkezni vele. Máskor viszont úgy akarom csinálni, ahogy nekem jó.
Kikötözni, vörösre verni a fenekét, élvezni a kiszolgáltatottságát. Néha a
szex csakis róla és az ő gyönyöréről szól. Néha pedig csakis az
enyémről.
– Ez nem hangzik olyan rosszul – mondta nyugodtan Bethany.
– Felfogtad, hogy a kapcsolatunk minden területét én irányítanám,
Bethany? Valóban érted? Minden döntést én fogok meghozni. Hogy hol
eszünk és mit, hogy hová megyünk, és hová mehetsz te. Hogy mikor
fekszünk le egymással, milyen ruhát hordasz és kivel beszélsz.
Kapiskálod már? Akaratos alak vagyok, és ez nem fog változni. Tényleg
kész lennél belemenni ebbe?
– Mi van, ha nem?
– Bethany ugyanolyan feszülten figyelte, ahogyan
Jace őt.
– Akkor elfogadom azt, amit adni tudsz nekem – felelte Jace halkan.
Bethany olyan nagy levegőt vett, hogy majdnem beleszédült. Édes
istenem! Azok után, amit most Jace elmondott, képes lett volna
megtagadni önmagát is, csak hogy vele maradjon.
Könnyek szöktek a szemébe, és még nagyobb levegőt vett, miközben
pislogott, hogy visszatartsa őket, de hasztalan. Kibuggyantak a könnyei,
mire Jace rémülten nézett rá, majd az arcára kiült az undor, mintha
gyűlölné önmagát.
– Ne sírj, kicsim, kérlek, ne sírj! – suttogta rekedten.
– Majd
megoldjuk! Esküszöm, hogy minden rendben lesz.
Bethany a fejét rázta.
– Nem, nem érted.
– Akkor engedd, hogy megértsem. Mi a baj? Miért vagy szomorú?
Semminek sem kell így történnie. Csak próbáltam elmagyarázni, hogy
te is megérts engem.
Bethany ekkor hirtelen megcsókolta. Jace meghökkent, de nem
tiltakozott. Szenvedélyes, forró csókban forrtak össze.
– Fogd be! Csak fogd be és csókolj! – suttogta Bethany a szájának.
Jace felnyögött.
– Istenem, bébi!
Bethany vadul vetkőztetni kezdte, hogy végre semmi se állhasson
közéjük. Jace segített neki, és a ruháik egymás után landoltak a padlón,
a kanapén és a dohányzóasztalon.
Hevesen, éhesen falta Jace ajkait. Minden sóvárgása benne volt
ebben a csókban, és közben a keze bejárta Jace robusztus testét.
Keményen álló farka kettőjük közé préselődött. Bethany lovagló
ülésben elhelyezkedett fölötte, és megmarkolta, hogy magába vezesse.
Átvillant az agyán, hogy át kellene adnia az irányítást Jace-nek, és
rábízni a kezdeményezést. Csakhogy ebben a pillanatban ez cseppet sem
érdekelte. Csak azt tudta, hogy akarja Jace-t, és meg akarja erősíteni a
kettőjük közti különleges köteléket, hogy még szilárdabb legyen.
Tettekkel, és nem szavakkal akarta bizonyítani, hogy akarja, amit Jace
adni tud neki. Nem is csak akarja, szüksége van rá.
A hüvelybemenetéhez igazította Jace farkát, majd habozás nélkül,
egyeden mozdulattal beleült. A behatolás váratlan erejétől levegőért
kapkodott, mire Jace azonnal megragadta a csípőjét, és felemelte, hogy
enyhítse a nyomást.
– Ne csináld, bébi, ne okozz magadnak fájdalmat!
Fojtott hangjából Bethany érezte, mennyire visszafogja magát. Az
ördögbe is! Nem ezt akarta. Mindent akart. Mindent, amit Jace csak
adhatott. Ennél kevesebbel nem éri be.
– Sosem fogsz fájdalmat okozni nekem – suttogta Bethany.
–
Legalább is úgy nem, hogy nem akarom.
Jace kuncogott, aztán Bethany feneke alá nyúlt, miközben Bethany
felemelkedett, hogy újra beleüljön a farkába. Ezúttal Jace nem fogta
vissza, és tövig beleült, teljesen magába fogadva őt.
– Jesszusom, de kibaszott finom vagy – suttogta Jace.
– Azt akarom, hogy engedd el magad, és csak élvezd? – mondta
Bethany.
Jace csillogó szemmel nézett fel rá, elvette a kezét a fenekéről,
hátradőlt a kanapén, és a teste elernyedt.
– Ez menni fog – felelte.
Simogatni kezdte Bethany oldalát, a hasát, majd a kezébe vette a
melleit. Bethany felnyögött, miközben újra felemelte, majd leeresztette
a csípőjét, tövig felnyársalva magát a farkára. Ráhajolt Jace-re, és
hozzápréselte a mellkasát, foglyul ejtve a két kezét.
Jace farka olyan hatalmas és vaskos volt, hogy alig tudott mozogni
rajta, de hihetetlenül élvezte, ahogy feszül benne. Édes kínt okozott,
valahányszor tövig behatolt duzzadt, vérbő puncijába. Behunyta a
szemét és felsóhajtott, ahányszor csak hozzáért a feneke Jace golyóihoz.
Máris közel járt ahhoz, hogy elélvezzen, pedig még csak most kezdtek
belemerülni.
– Ne tartsd vissza, bébi! Azt akarom, hogy elélvezz. Olyan kibaszott
gyönyörű vagy, hogy fáj rád nézni.
– Nélküled nem fogok – zihálta Bethany.
– Én is készen állok. Abban a pillanatban el tudtam volna menni,
amikor az édes kis pinádba belecsúszott a farkam.
Bethanynek nem kellett több biztatás, gyorsított a tempón, vadul
meglovagolva Jace farkát. Jace gyúrni kezdte a melleit, majd bekapta az
egyik mellbimbóját, és erősen megszívta. Aztán belemarkolt Bethany
fenekébe, miközben ő egyre nagyobb erővel ütközött az ágyékának.
– A feneked lesz a következő – dörmögte Jace.
– Alig várom, hogy
mélyen benne legyek. Az első éjjel túlságosan lekötött a puncid. Senki
másnak nem engedtem volna át. De most már a segged is az enyém, és
meg akarom baszni.
– Jace!
Jace izgató szavai megrészegítették Bethanyt, ez volt az utolsó csepp
a pohárban. A gerince megfeszült, az egész teste beleremegett az
orgazmusába. Minden ereje elszállt, képtelen volt tartani magát. De nem
kellett aggódnia, Jace azonnal átölelte és megtartotta, miközben átvette
az irányítást, és egyre keményebben, gyorsabban baszta, miközben
Bethany a nevét suttogta.
Jace mély torokhangon felnyögött. A szorítása olyan erős volt, mint
az acélsodrony, de
Bethanyt az sem érdekelte, hogy később meglátszik
majd rajta a kéznyoma. Pontosan erre vágyott: hogy Jace birtokba
vegye.
Teljesen elgyöngült a karjaiban, miközben vadul magáévá tette.
Csaknem fájdalmas volt, ahogy megbaszta. Olyan heves, hogy a szoba
forogni kezdett Bethanyvel, és elhomályosult előtte a világ.
Jace vállára ejtette a fejét, és levegőért kapkodott, miközben az egész
teste rázkódott. Jace farka olyan gyorsan járt benne, hogy az
összeütköző testek hangja szinte dübörgött a fülében. Egész testében
beleborzongott, hogy Jace úgy baszta, mintha a lelke legmélyébe akarna
behatolni.
Jace a nevét kiáltotta. Bethany. Zene volt füleinek, úgy simogatta,
mint a legfinomabb selyem. A nevét mondta. Már hozzá tartozott. Az
övé volt.
Jace teste elernyedt, de még mindig úgy szorította magához
Bethanyt, hogy alig kapott levegőt, miközben elnyúlt rajta. Jace
megcsókolta a nyakát, a fülét, aztán belefúrta a fejét a hajába. Egy kis
időbe beletelt, mire Bethany felfogta, hogy gyöngéden suttog neki.
Hogy mennyire gyönyörű, és milyen boldoggá teszi, hogy az övé lett, és
elfogadta, amit akar tőle.
Jace nyaka köré fonta a karjait, épp olyan szorosan kapaszkodva
bele, mint ahogy Jace szorította magához.
– Maradni akarok – suttogta.
Jace megkönnyebbülten felsóhajtott. Újra megcsókolta Bethanyt, és
kisimította az elszabadult haj tincseket az arcából. Aztán eltolta
magától, hogy a szemébe nézzen. A pillantása szenvedélyes volt,
sötétbarna szeme csaknem feketén csillogott.
– Itt maradsz, Bethany. Most már az enyém vagy. Még mindig nem
tudom, hogy teljesen tisztában vagy-e azzal, mibe mész bele, de már
nincs lehetőséged visszakozni. Hozzám tartozol. Nem engedlek el.
Bethany erre a tenyerébe vette Jace arcát, ahogy ő is tette vele
sokszor, hogy megnyugtassa és biztassa. Jace előrehajolt, hogy
megcsókolja. Egyszer, kétszer, aztán harmadszorra is, mintha képtelen
lenne elszakadni a szájától.
– Miért sírtál, bébi?
Ha csak visszagondolt erre, Bethany megint majdnem elsírta magát.
Jace riadt tekintetéből ítélve már folytak is a könnyei.
– Ó, Jace – suttogta.
– Nem is tudod elképzelni, milyen sokat
jelentett nekem, hogy kész lennél megváltozni is értem, feladni azt, aki
vagy, mert azt hiszed, ezt akarom. És az, hogy közel engedtél
magadhoz. De tudnod kell, hogy téged akarlak. Mindenestől. Nem egy
lepuhított Jace-t, hanem téged. Akaratosan, nyersen, vadul, gyöngéden,
kedvesen, védelmezőn…
– Bethany hangja elcsuklott, ahogy elragadták
az érzelmek és a szeme újra megtelt könnyel.
– Érted már? – suttogta.
Jace magához szorította, miközben a farka még mindig mélyen
Bethany ölében volt. Minden szívdobbanását érezte. A mellkasa
megremegett, a keze belegabalyodott a hajába. Eltolta magától
Bethanyt, de épp csak annyira, hogy a homlokának támasza a fejét. A
szájuk csaknem összeért, miközben mélyen egymás szemébe néztek.
– Nem is tudom, mi lenne velem, ha nem találtam volna rád – szólalt
meg Jace feldúlt hangon.
– Belehalok, ha csak erre gondolok. Nem
tudom, mit tennék nélküled. Ez is megőrjít.
– Érted már, Jace? Felfogtad? Téged akarlak. Az erődre vágyom.
Szükségem van rá.
Jace gyöngéden, megnyugtatóan megsimogatta a haját.
– A tiéd vagyok, bébi. Teljesen. Nagyon remélem, hogy készen állsz
rá. De megkapod. Mindenemet. Mind a száz százalékot. Csak még meg
kell ígérned nekem valamit.
– Mit?
Jace előbb megcsókolta, finoman, érzékien. Mikor ezután
hátrahajtotta a fejét, a szemében elégedettség és megnyugvás
tükröződött.
– Ígérd meg, hogy ha bármikor is besokallsz, ha túl erőszakos vagy
túl gyors vagyok, azonnal szólsz. Muszáj szólnod nekem. Képtelen
lennék elviselni, ha megijesztenélek, vagy isten ments, fájdalmat
okoznék neked. Nem akarom, hogy valaha is rosszul érezd magad
amiatt, amit csinálunk.
Ezúttal Bethany csókolta meg, átadva magát a boldog érzésnek, hogy
a karjaiban lehet. Ez valóságos volt. Jace igazi volt. Bethany a lelke
mélyéig megrendült. Jace öt akarta. Bethanyt.
– Ígérem – suttogta Jace ajkainak.
Csajozási tanácsok
fel