Édes megadás

Huszadik fejezet

Micsoda egy eszement, kéjenc nő, hogy amint másnap reggel felébred, újra bizseregni kezd az egész bensője a fenekében érzett enyhe fájdalomtól! Faith felkelt az ágyából, és kíváncsian tornáztatta az izmait, miközben felállt, és nyújtózkodott. Meleg izzás bizsergett az ágyékában, amikor az előző éjszaka eseményei az eszébe jutottak. Gray birtokolta a testét, ő pedig elélvezett a férfi érintésétől. Faith emlékezett minden egyes csapásra, amely a fenekét érte.
Eszébe jutott a finom egyensúly a fájdalom és a kéj között. Kezdett ráébredni, hogy nem a külső ingerek, hanem maga Gray váltotta ki belőle a tegnapi sokkhullámot. Különben Brent is felizgatta volna. Faith ásított, és a fürdőszobába botorkált. Teljesen megnyitotta a zuhanyt. A vízsugár perzselően forró volt. Tíz perccel később Faith törölközővel a fején jött ki a fürdőszobából, egy pólóban és egy rövidnadrágban. Míg a konyhában matatott, elkezdett töprengeni élete legnagyobb dilemmáján: Grayen.
Ha száz évig élne, akkor sem értené meg a férfiakat. Még hogy a nők rejtélyesek! A férfiak többsége kényes, nyavalygó szemétláda. Faith menstruáció előtti hisztije semmi a férfiakhoz képest. Míg a nők legalább havonta csak egyszer menstruálnak, addig a férfiak napi szinten nyűgösek. A férfi akarta őt. Faith látta a szemében, érezte a férfi testén. Őrülten birtokolni akarta. Faith megremegett, amikor arra gondolt, mennyi tesztoszteron csörgedezhet a férfi ereiben a hatalmas izmok mögött.
Mégis mi lehet a baj? Miért lökte el magától Gray, mintha az ördög ivadéka lenne, rögtön azután, amit átéltek együtt a Ház folyosóján? Faith egy pohár narancslevet töltött magának, és a nappaliba ment. Ledobta magát a díványra. Vagy három másodpercig a tv távirányítójára meredt, mielőtt lebiggyesztette az ajkát, és félrenézett. Nem volt kedve tévét nézni. Töprengeni és rágódni volt kedve. Kideríteni, hogy mi zajlik közte és Gray között. Gray utasítása, hogy tartsa magát távol a Háztól, dühíthette volna, de Graynek igaza volt.
Egyébként nem is akart visszamenni soha többé. Miért is tenné, hiszen megtalálta azt, pontosan azt, amire szüksége van. És neki Grayre van szüksége, nem a Ház szolgáltatásaira. Nem. Faith teljesen biztos volt benne, hogy mit akar. Úgy esett, hogy a vágyai egy száznyolcvanöt centinél is magasabb, mogorva férfi személyében öltöttek testet.
A férfiban, akit legszívesebben újra megkóstolna, ismét szájába venné a farkát, hogy aztán a puncijában érezze. A lány karja libabőrös lett. Behunyta a szemét, hogy felidézze a férfi kezének emlékét a testén, az ujját a lába között. Végre. Végre talált egy férfit, aki határozott. Erős. Megalkuvást nem tűrő. Egy férfit, akinek nem kell könyörögnie. Aki elveszi, amit akar.
Már csak azt kell kitalálnia, hogyan csalogassa vissza magához. Faith összerezzent, amikor kopogtattak az ajtón. Gyorsan előrehajolt, letette a poharát a kávézóasztalra, és felugrott. Az ajtóhoz menet Faith azon kapta magát, hogy visszatartja a lélegzetét, és abban reménykedik, hogy Gray az. De amikor kinyitotta az ajtót nem Gray állt ott vele szemben, hanem Damon. Damon, a klubból. A férfi mosolygott, és felemelte a kezét. Faith cipőjének a pántja az ujjai között himbálózott.
- Gondoltam, ezt szeretné visszakapni - mondta a férfi. A lány elpirult, egyik lábáról a másikra állt, összeszorította az ajkát, és magában azon imádkozott, hogy egy hatalmas meteor hulljon alá az égből, és csapja agyon a férfit ott, ahol van.
- Bejöhetek?
- kérdezte Damon.
- Nem! - Faith elszörnyedt, amikor rájött, hogy hangosan kimondta, amit gondolt. Megköszörülte a torkát.
- Akarom mondani, igen. Persze, természetesen.
- Faith hátralépett, és szélesebbre tárta az ajtót. A nappaliba vezette a férfit.
- Kér valamit inni? Gyümölcslevet vagy vizet? Damon megrázta a fejét.
- Nem, nincs sok időm. Faith a díványra ült, a férfi pedig a szemben lévő karosszékben foglalt helyet. A lány várt, nem tudta, hogy mi az ördögöt mondjon, hogyan indítson el egy normális beszélgetést. Mert mit is mondhatott volna? Élvezte-e a show-t? Látta, hogy leszoptam Grayt a folyosón, mintán elverte a fenekemet? Faith elpirult, és lesütötte a szemét. Damon a földre ejtette Faith cipőjét. A hangra a lány felkapta a fejét.
- Csak biztos akartam lenni benne, hogy jól van - mondta a férfi kedvesen.
Faith a férfire emelte a tekintetét, és őszinte aggódást látott a tekintetében. A lány kissé megnyugodott, és zavart mosoly jelent meg az arcán.
- Nagyon édes magától, Damon, de nincs miért aggódnia. Nem kellett volna ilyen hosszú utat megtennie, hogy elhozza a cipőmet, bár szeretem ezt a cipőt.
- Faith boldogan pillantott a lábbelikre, és hálás volt, hogy visszakapta őket. Damon felnevetett.
- Ez a legkevesebb, amit tehettem. Valamiért azt gondolom, hogy az elmúlt éjszaka nem úgy alakult, ahogy eltervezte. Legalábbis egyáltalán nem úgy zajlott, ahogyan én gondoltam. Faith fészkelődni kezdett, és összefűzte az ujjait az ölében.
- Nem, szerintem sem - helyeselt Faith. Azután a lány egyenesen Damon szép, barna szemébe nézett.
- De boldog vagyok, hogy így történt. Megmutatta nekem... Nagyon sok mindent megmutatott nekem.
- Faith nem akart részletekbe bocsátkozni, de úgy látszott, a férfi pontosan érti, miről beszél.
Damon bólintott.
- Sejtettem, hogy így van. De biztos akartam lenni benne. Faith ismét lenézett a kezére.
- Látta... Látta, mi történt tegnap éjszaka? A lánynak fogalma sem volt, miért akarja egyáltalán tudni, vagy miféle sötét erő sarkallta arra, hogy feltegye a kérdést. Faith a szeme sarkából figyelte a férfit, és látta, hogy a szája sarka kissé felfelé görbül.
- Szoktam nézelődni - mondta Damon fesztelenül.
- Az a feladatom, hogy biztosítsam, senkinek se essék bántódása.
- És mire gondolt közben?
- kérdezte Faith, kissé felemelte a fejét, hogy a férfi szemébe nézhessen. Damon elgondolkodva tekintett a lányra.
- Nyilvánvaló, hogy a férfi nem volt idegen az ön számára. Úgy látszott, tudja, mi az, amire magának a leginkább szüksége van, még ha ön nem is volt pontosan tisztában vele. Felizgatta önt, miután Brent lelohasztotta.
- Faith meglepetten levegő után kapkodott. Damon kedvesen mosolygott.
- Faith, nagyon sok embert láttam már a szenvedély mámorában. Ön nyilvánvalóan nem élvezte a verést. Kétségbeesett és csalódott volt. Ha a rejtélyes férfi nem lépett volna közbe, akkor pillanatokon belül leállítottam volna a dolgokat. Nyilvánvaló volt, hogy ön nem ezt várta, nem ezt akarta. Faith bűnbánóan mosolygott.
- Rosszul fogja érezni magát, ha azt mondom, soha többé nem megyek oda vissza? Damon nevetett.
- Nem. Ha megjegyezhetem, azt hiszem, egy közös ismerősünk nagyon dühös lenne, ha még egyszer betenné a lábát a klubba. Faith alig jutott szóhoz, noha tudta, hogy Damonnak igaza van. Gray alaposan kiverné a balhét, ha még egyszer visszamerészkedne a klubba. Bár... Ha megint úgy viselkedne vele, mint az első alkalommal...
Édes izgalom áradt szét a lány testében a gondolatra. Damon felemelkedett, és a kezével végigsimított elegáns ruházatán. Faith most nézett végig a férfin első alkalommal, mióta váratlanul megjelent az ajtaja előtt. Pénzes fickónak látszott. Maga volt a megtestesült finomság. Láthatóan nem csak a klub kedvéért öltötte fel ezt a szerepet.
- Mennem kell - mondta Damon.
- Vissza akartam hozni a cipőjét, és látni, hogy érzi magát a múlt éjszaka után. Faith is felállt és mosolygott.
- Köszönöm, Damon, nagyra értékelem.
- Írjon nekem néha, rendben? Tudassa velem, hogyan halad a kutatás.
- Ó, hogyne... persze, biztosan. Megvan az e-mail címe. Damon Faithhez hajolt, a tenyerébe vette a könyökét, és megcsókolta az arcát. Azután az ajtó felé indult, és otthagyta a kissé zavartan álldogáló lányt. Faith nagyot sóhajtott, amikor becsukta az ajtót a férfi mögött. Azután visszadobta magát a díványra, és nagyot fújt, mint egy leeresztett léggömb. Miért nem vonzódik Damonhoz? Meglehetősen nyitottnak látszik azokra a dolgokra, amelyeket ő akar.
A pokolba, még azt is végignézte, ahogy orálisan kielégített egy másik férfit, és mindez - valamilyen megmagyarázhatatlan okból - korántsem kergette őrületbe a lányt. Furcsa módon még egy kissé izgalmasnak is tartotta. Vajon ki tudta róla, hogy titokban szexmániás? Na jó, nem szexmániás. Egy nyilvános szexuális élmény még nem teszi nimfománná. Ami igazán meglepő volt a lány számára, a saját reakciója. A saját reakciója a különböző helyzetekben, amelyekbe előző éjjel keveredett.
Olyan dolgokat látott, amelyen minden további nélkül szörnyülködnie kellene egy olyan lánynak, mint amilyen ő. Ehelyett szájtátva figyelt, és csodálkozott. De. Mindig az átkozott de. Nem volt benne biztos, hogy ilyen nyilvánosan és közönségesen akarja mindezt megtapasztalni. Mint egy kiállításon, vagy valami valóságshow-ban. A klub ugyan ráébresztette Faitht néhány dologra, de mégsem az volt, amit igazán akart. Ilyesmire vágyott, de azt szerette volna, hogy igazi legyen. Nem csupán olcsó show a közönségnek.
A lány olyan férfit akart, aki minden tekintetben megfelel a vágyainak. Olyan férfit, mint Gray. Mindegy volt, hány vargabetűt írt le gondolatban, újra és újra visszajutott oda, hogy az összes probléma forrása nem más, mint maga Gray. Kínosan világos volt a számára, hogy a férfi nagyon sok szempontból illik hozzá. Az egyetlen gubanc mindössze az volt, hogy ő ezt nem így látta. Túlságosan küzdött a Faith iránti vonzalma ellen. Vajon miért? Erről a lánynak fogalma sem volt. De azon nyomban határozottan eldöntötte, hogy ki fogja deríteni.

fel