Édes megadás

Harmincadik fejezet

Gray arra ébredt, hogy egy selymes hajtincs csiklandozza az orrát. Pislogott, és kissé elhúzta a fejét. Faith önfeledten feküdt a mellkasán, a feje még mindig Gray álla alatt pihent. A haja egy csomóban ült a párnán a férfi arca mellett. Még mindig érezte a sampon enyhe illatát, amellyel megmosta a lány haját. A szoba sötét volt. Gray felemelte a kezét, és a karórájára nézett. Nincs is olyan rettenetesen korán. Hamarosan felkel a nap.
Óvatosan, nehogy felébressze a lányt, Gray kikászálódott alóla, és kikecmergett az ágyból. Telefonálnia kell, és ez kiváló alkalomnak tűnt. Gray felvette a farmerját a padlóról, és benyúlt a zsebébe a mobiljáért. Azután kiment a hálószobából. Felnyitotta a telefonját, és bepötyögte Mick számát, közben kilépett a franciaablakon a kora reggeli levegőre.
- Hol a pokolban vagy?
- rontott neki Mick.
- Jó reggelt neked is - mondta Gray, akit máris felbosszantott Mick hangneme.
- Jó reggelt, seggfej! Itt kellene lenned, hogy segíts elkapni Alex gyilkosát, nem pedig össze-vissza kefélni a csajjal.
- Mick, ne kezdd ezt! - figyelmeztette Gray.
- Azért hívtalak, hogy megtudjam, mi a franc zajlik ott. Lehet, hogy nem tetszik, ahogyan mi intézzük a dolgot, de akkor se ugrálj folyton. Érzelmileg túlfűtötten reagálsz az egészre, pedig ha használnád a makacs fejedet, akkor tudnád, hogy igazam van.
- „Mi"? Mióta lettünk „mi"? Fel nem foghatom, miért avattad be Malone-t és a bandáját. Pop semmi mással nem törődik, csak a lányával. Kurvára nem érdekli, hogy Samuels megölte a fiamat! - Mint ahogy téged is csak a saját ügyed érdekel - mondta Gray csendesen.
- Faith ártatlan, Mick, semmi köze a fiad halálához. Nem hagyom, hogy te is kihasználd. Ha ez bántja a csőrödet, kurvára nem érdekel.
- Soha nem hittem volna, hogy egyszer áruló leszel - mondta Mick.
- Soha nem gondoltam volna, hogy így hátat fordítasz majd Alexnek.
- A fenébe is, Mick! Ne akarj felbosszantani! Az elejétől kezdve szarakodsz velem. Én pedig hagytam, hogy a bűntudatomnál megragadj. Ha Samuels Faith közelébe akar kerülni. Pop és a többiek lekapcsolják. Csak ezzel kellene törődnöd. Ahogy a nagykönyvben meg van írva. El fogjuk kapni. Csak nem úgy, ahogyan te elképzelted. Ennyi. Hosszú szünet következett, amelyben az egyedüli hang Mick vontatott légzése volt. Végül az öreg megtörte a csendet.
- Ha nem segítesz nekem elkapni Alex gyilkosát, akkor én magam teszem meg. Nem fogok itt állni, és végignézni, ahogy elmenekül.
- Mick, fejezd be a hülye dumát, és nyugodj meg! - mondta Gray ingerülten.
- Mick! Mick? Az istenit, letette. Gray összecsukta a telefont, hosszan és indulatosan káromkodott. Mick el fogja baltázni. Túlságosan sok benne a fájdalom és a düh, hogy józanul gondolkodjon. Vissza kellene vonszolnia a seggét Dallasba, de Gray tudta, hogy erre az égvilágon semmi esély nincs. A férfi kinyitotta a telefonját és beütötte Micah számát. Megrázta a fejét, és igyekezett kifújni a dühét, míg arra várt, hogy Micah felvegye a telefont. Gray tudta, hogy Mick összes hibája ellenére is rendes fickó.
- Szevasz, öregem! - mondta Gray, amikor Micah felvette a telefont.
- Helló - válaszolta Micah.
- Mi a pálya? Van hír Samuelsről?
- Nem, még semmi. A rendőrök szereztek egy hasonmást, aki eljátssza Faith szerepét. Faith lakásában marad, és szépen bejár az irodába, ahogyan a lány tette. Gray sóhajtott. Lehet, hogy mindez korai még, de a levél azt mutatta, hogy Samuels közel járt. Még ha nincs is Houstonban, hamarosan ideér. Gray határtalanul boldog volt, hogy Faith nincs az események közelében, és biztonságban tudhatja. Nem volt jó érzése az üggyel kapcsolatban. Mick, Samuels meg Faith anyja. Nagy a kuszaság.
Faith mindenképpen a rövidebbet húzná, ha nem maradna ki a dologból. Graynek ismét eszébe jutott, hogy Pop épp ettől akarta megóvni Faitht. Bár akkor vehemensen tiltakozott, már nem volt annyira biztos benne, hogy Popnak nem volt igaza.
- Nézd, haver, mennem kell. A dolgok kissé zavarosak lettek itt. Nathan, Connor és én a lakásokat figyeljük. Van néhány zsaru is, aki segít, de alapvetően nem akarjuk elriasztani Samuelst. Faith hasonmása néhány percen belül elhagyja a lakást, és nekem kell követnem az irodáig.
- Jól van, öregem, szólj majd, hogy mi a dörgés, rendben?
- Oké, oké. Te meg tartsd Faitht biztonságban, boldogságban. Gray elvigyorodott.
- Megteszem, ami tőlem telik. Gray visszacsúsztatta a telefont a zsebébe, majd egy darab papírt és egy tollat keresett. Írt egy üzenetet Faithnek, és visszalopózott a hálószobába. A férfi lenézett az alvó lány arcára, hosszan fürkészte. Gyönyörű és békés volt. A férfi nem tudott ellenállni.
Lehajolt, és az egyik ujjával megsimogatta a lány arcát. Faith megremegett, ösztönösen Gray keze felé mozdult, de nem ébredt fel. A férfi vonakodva elhúzta a kezét a lánytól, aztán a feje melletti párnára tette a cetlit. Amikor Faith felkelt, Gray már nem volt mellette. Fényes napsugarak tűztek be az ablakon. Faith hunyorgott a fényben. Amikor a lány pillantása Gray párnájára tévedt, meglátta a papírlapot. Felvette, és meglátta rajta Gray szinte olvashatatlan macskakaparását.
Ha felkeltél, gyere a konyhába! Csináltam reggelit. Ne vegyél fel semmit! Faith visszaejtette a lapot az ágyra, és érezte, hogy az egész testében elpirul. Meztelenül? Ha őszinte akart lenni magával, be kellett vallania, hogy fogalma sincs, mi vár rá. Eddig Graynek sikerült meggyőznie. Nem csak szimplán lefeküdtek egymással. A férfi az egész előző estét azzal töltötte, hogy elhalmozza a figyelmességével. Még soha életében nem érezte, hogy ennyire gondoskodtak volna róla, és így kényeztették volna.
- Ne légy gyáva kukac! - motyogta Faith, ahogy kikászálódott az ágyból.
A lány a fürdőszobába ment, és gyorsan megfésülte a haját. Nem volt sok dolga. Gray olyan sokáig fésülte előző nap a hajkefével, hogy a haja egészen kifényesedett. A fürtök lágy hullámokban omlottak Faith hátára és vállára. A lány a tükörbe nézett. A nő, aki szembenézett vele, lenyűgözte. Volt benne valami megfoghatatlan finomság.
Boldog, sugárzó izzás, amely a szemében és a mosolyában tükröződött. Faith mélyet sóhajtott, és kilépett a fürdőszobából. Ahogy közelebb ért a konyhához, a szívverése felgyorsult, és izgatott bizsergést érzett a gyomrában. Gray a konyhapultnál állt, az egyik kezében egy serpenyőt tartott, a másikkal pedig tojásokat tett a tányérokra. Amikor felpillantott, és ránézett a lányra, Faith ösztönösen eltakarta magát a karjával.
A lány megállt a férfitől néhány méterre, és megpróbálta lenyelni a torkában lévő gombócot. Gray letette a serpenyőt, és megtörölte a kezét egy konyharuhával. Megkerülte a pultot, a tekintetét végigjáratta a lány mezítelen testén. Ahogy Gray egyre közelebb ért, Faith karja feljebb és feljebb emelkedett, hogy eltakarja a mellét.
- Jó reggelt! - motyogta Gray, majd lehajolt a lányhoz, és megcsókolta. A férfi Faith csuklójára fonta a kezét, és elhúzta a lány karját.
- Ne takard el! Gyönyörű vagy. Szeretnélek jól megnézni magamnak. A férfi arcán elégedetten bólintott, amikor a lány elpirult. Miért tetszik ez ennyire Graynek? Faith nem tudta. Kissé butának tűnhet egy nő, aki ennyire el tud pirulni.
- Gyere, ülj le, eszünk! - mondta Gray, és a pulthoz vezette a lányt. Faith követte. A zavara egyre nőtt. Leült, a férfi pedig egy tányért tolt elé. Szalonna, tojás és pirítós. Egy nagy pohár narancslé. Gray leült Faithszel szemben, és ránézett a csodálatos kék szemével. Fel volt öltözve. Ez így nem igazság, gondolta a lány végignézve saját meztelen testén. Póló és farmer. Gray mezítláb volt. Ezt viszont Faith nagyon szexinek találta.
Nehéz volt az evésre koncentrálnia, mert fogalma sem volt, hogy mi fog történni. Gray nem öltötte magára a domináns hím szerepét. Épp ellenkezőleg. Persze világossá tette, hogy a saját akarata szerint fogja irányítani a dolgokat. A lány azonban nem számított erre az óriási figyelemre, amellyel a férfi körülvette. Faith egyre görcsösebb zavarban volt. Gray rápillantott, majd letette a villáját.
- Faith, kérdezz bátran! Látom, hogy ezer és ezer kérdést forgatsz a fejedben. Faith bánatosan mosolygott, és letette ő is a villáját.
- Attól félek, nem tudom, mit várjak. Úgy értem, egy kissé össze vagyok zavarodva. Megőrjítesz. Gray felhúzta az egyik szemöldökét, és várakozóan a lány szemébe nézett.
- Úgy gondoltad, hogy térdelni fogsz? Engedélyt kell kérned, hogy megszólalj? Azt gondoltad, hogy jól elfenekellek, aztán az agyadat is kikefélem belőled? Faith felszisszent a durva szavakra, de tudta, hogy a férfinak igaza van. Kissé zavartan lesütötte a tekintetét, és bólintott. Gray felsóhajtott. Amikor Faith ismét felnézett, látta, hogy a férfi a fejét ingatja.
- Faith, nem vagyok állat! Nem foglak úgy kezelni, mint egy kupac szemetet. Soha. Soha nem kell engedélyt kérned, hogy megszólalj, az ég szerelmére. A térdelés is hülye szerepjáték. Rengeteg módja van annak, hogy kimutasd az odaadásodat és a megbecsülésedet nekem, és én is neked. De ehhez semmi szükség a megalázásra vagy a durvaságra. Forróság öntötte el Faith arcát, amint a férfi tekintete mélyen belefúródott az övébe. Gray komolyan beszélt, és világos volt, hogy komolyan is gondol minden egyes szót.
- Biztos, hogy lesz alkalom, amikor rámenős leszek - folytatta Gray.
- Mindkettőnknek vannak vágyaink és álmaink. Én is szeretem a perverz kis dolgokat, mint akármelyik férfi, és elvárom, hogy úgy tegyél, ahogy mondom. De ez nem játék. Nem tudom eleget hangsúlyozni. Nem vagyok az apád. Nem is akarok az lenni. Mindketten felnőttek vagyunk, és engem a megalázó úr-rabszolga játék rettenetesen untat.
Rosszat csinálsz, hogy mint önkényurad megbüntethesselek téged, a rakoncátlan kis rabszolgát? Á, ez nevetséges. Amikor megütlek, csakis azért teszem, mert szeretem látni a kezem nyomát a fenekeden, és mert élvezed. Nem azért, mert nem hallgattál rám. Felnőtt vagy, saját gondolatokkal és vágyakkal. Faith gyomra összerándult, a puncija összeszorult, a mellbimbója pedig fájó, kemény ponttá duzzadt. A lánynak tudatosan ki kellett nyitnia a száját, és alaposan oda kellett figyelnie, nehogy elfelejtsen levegőt venni.
- Egyéb kérdés?
- kérdezte Gray nyugodt hangon. Faith megrázta a fejét, és azon igyekezett, hogy megállítsa a lába remegését. Gray elmosolyodott. Az arcán tiszta, férfias rajongás tükröződött. Egy ragadozó kívánása csillant a szemében, és a tekintete végigpásztázta a lány testét.
- Jól van. A tegnap csak rólad szólt. A ma? Csak rólam.

fel