Édes megadás

Negyvenegyedik fejezet

Faith elfogadta Damon kezét, aki segített neki kiszállni a kocsiból. A lány behunyta a szemét, és hagyta, hogy az óceán felől fújó szellő megnyugtatóan simogassa az arcát. A nap fényesen sütött, melegítette a bőrét, de legbelül Faith lelkét még mindig metsző hideg járta át.
- Nem szívesen hagylak itt egyedül, Faith - mondta Damon nyilvánvaló aggodalommal a hangjában. A lány sóhajtott. Pop és Connor sem volt feldobva, hogy ilyen hamar el akart jönni, de rettenetesen szüksége volt időre. Meg távolságra, mindentől és mindenkitől. Gondolkodnia kellett. Összeszedni a gondolatait. Nem csak egész nap az ágyban feküdni, és nézni, ahogy Pop meg Connor körülötte tüsténkednek.
- Nem lesz semmi baj, Damon. Nagyon kedves tőled, hogy megteszed ezt nekem. Damon bedugta a kulcsot a zárba, és kinyitotta az ajtót.
- Tudod, hogy bármit kérhetsz. Biztos lehetsz benne, hogy teljesítem. Damon lépett be elsőként a házba, és letette Faith táskáját az előszobában. A férfi tengerparti házát mindenütt rendőrségi szalag és kordonok vették körül a hónapokig elhúzódó nyomozás idejére. Amikor Faith felhívta Damont azzal, hogy magányra van szüksége, a férfi kivett egy tengerparti házat Galveston közelében. Faith kissé rosszul érezte magát, hogy ismét igénybe veszi Damon nagylelkűségét, mert tudta jól, hogy nem tudja úgy viszonozni, ahogyan a férfi szeretné. Damon azonban felajánlotta a barátságát is. Barátságra pedig Faithnek nagy szüksége volt.
- Megkértem egy alkalmazottamat, hogy naponta kétszer jöjjön erre, és nézzen be - mondta Damon. A férfi feltartotta a kezét, mielőtt még a lány tiltakozni kezdett volna.
- Ő fogja hozni az ételt is. Nem akarom, hogy megerőltesd magad. Pihenned kell, hogy felépülj. Ha bármire szükséged van, akármire, vedd fel a telefont, és csak szólj! - Köszönöm - felelte Faith kedvesen. Damon előrehajolt, és megcsókolta a lány homlokát.
- Csak azt szeretném, ha újra mosolyognál. Faith, amennyire csak az erejéből telt, elmosolyodott.
- Szükségem van néhány napra, hogy összeszedjem magam. Rendbe kell tennem pár dolgot a fejemben. Pop elmondott mindent, ami történt, de nem könnyű összerakni a képet. Bárcsak ne igyekezett volna mindenki ennyire elhallgatni előlem az igazságot! Damon Faith arcához érintette a tenyerét, és a hüvelykujjával finoman simogatta a bőrét.
- Csak meg akartak védeni téged, Faith. Én is ugyanezt tettem volna. Faith közelebb lépett Damonhoz, és szorosan megölelte.
- Bárcsak...
- Igen, tudom - vágott közbe Damon, és elhúzódott a lánytól. Lenézett rá, mosolygott, és megérintette Faith orrát az ujjával.
- Most pedig elmegyek, és itt hagylak. Hívj, ha bármire szükséged van! Faith bólintott, és figyelte, ahogy a férfi távozik a bejárati ajtón át. Amikor egyedül maradt, a díványhoz ment, és hálásan a párnákba süppedt. Legszívesebben bekapott volna egy fájdalomcsillapítót, és tizenkét órára kifeküdt volna. De gyávaság lett volna elfutni a problémák elől, és nem is oldott volna meg semmit. Egy rendes alvásra viszont feltétlenül szüksége volt.
Faith fel sem kelt a díványról, csak összekuporodott a puha párnák között, és lehunyta a szemét. Egy könnycsepp futott le a lány arcán, ezért Faith még jobban összeszorította a szemét. Az összes dolog közül, ami történt, a legnehezebb az volt, hogy tisztázza az érzéseit Gray iránt. Szereti a férfit. Szereti azt a Grayt, akit ő megismert. De hogyan lehet biztos benne ezek után, hogy az tényleg az igazi Gray? A gondolat, hogy egy álomképbe lett szerelmes, kétségbeeséssel töltötte el Faitht.
A lány még soha nem érezte magát ennyire egyedül egész életében. Az sem megoldás, ha örökké menekül a helyzet elől. Pontosan tudta. De időre van szüksége, hogy ne csak az érzelmei irányítsák, amikor később majd találkozik Grayjel. Gray szitkozódott, amikor újra pirosat kapott a Seawall Boulevardon. A szabad kezével szorosan megmarkolta a kormányt, s türelmetlenül várta, hogy ismét zöld legyen a lámpa. A másik keze az ölében pihent. Korábban levette a vastag kötést a válláról, és kiszabadította a kezét, hiába mondta neki az orvos, hogy ne tegye. A seb még mindig pokolian érzékeny volt. Gray egy kisebb kötést tett a varrat fölé.
Ami sok, az sok. Elvégre nem nézhet ki úgy, mint egy félkarú rabló. Néhány napig hiába igyekezett elkeseredetten találkozni Faithszel, Gray legszívesebben a falba verte volna a fejét. Aztán amikor visszament Pophoz azzal, hogy most bármi áron beszél a lánnyal, megtudta, hogy Faith elutazott. Az eltelt néhány órában úgy érezte, hogy menten elveszíti a józan eszét, és teljesen kifordul önmagából. Szinte felemésztette a tehetetlenség, amelyet azért érzett, mert nem beszélhet a lánnyal, és nem mondhatja el neki, mennyit jelent neki. Amikor Gray kiderítette, hová ment Faith, és hogyan jutott oda, a reményei elszálltak.
Pontosan tudta, hogy Damon Roche érdeklődik Faith iránt, és ha Faith a legkisebb bátorítást is megadja neki, a férfi azonnal lerohanja. A nap kezdett eltűnni a horizonton, amikor Gray beállt a tengerparti ház bejárójára.
Kiszállt a kocsiból, és amilyen gyorsan csak tudott, felment a lépcsőn a bejárati ajtóhoz. Egy másodpercig azon tűnődött, hogy bekopogjon-e vagy sem, de aztán lerázta magáról a kétséget. Most vagy soha. A legrosszabb, amit a lány mondhat neki, hogy takarodjon a szeme elől. Gray elfordította az ajtógombot. Nem volt bezárva. Kinyitotta az ajtót, és besétált. Amikor a nappaliba ért, meglátta a díványon alvó lányt. Gray szája kiszáradt. A szíve hevesebben kezdett verni, és ökölbe szorította a kezét.
A férfi csendesen odament a díványhoz, térdre ereszkedett, és szinte magába itta a lány látványát. Faith hihetetlenül törékenynek látszott, mintha csak nagyon finoman lehetne hozzáérni. Gray alig merte megérinteni. Alig. Végül mégsem tudott ellenállni a lány finom arcbőrének, és az egyik ujjával végigsimította az állát a szája sarkáig, majd végighúzta az ujját Faith bársonyos ajkán. Fájdalom hasított a férfi mellkasába, amikor meglátta a könnyek nyomát a lány arcán. Gray lehajolt, és megcsókolta mindkét piros foltot. Faith mocorogni kezdett, és a szeme kipattant.
- Gray?
- suttogta a lány.
- Igen, kicsim, én vagyok. Árnyék szökött a lány szemébe, és Gray érezte, hogy Faith elhúzódik tőle. Mintha meg akarta volna acélozni magát a férfival szemben. Gray szíve kis híján megszakadt. Nem akarta, hogy a lány még jobban elhúzódjon tőle, ezért finoman magához húzta, és megölelte. Szorosan tartotta a lányt, hogy érezze, biztonságban van. Faith törékenynek és - istenem - olyan értékesnek érezte magát a férfi karjában!
- Nem bírtam volna ki, ha elveszítelek - mondta Gray szorongással teli hangon.
- Az elmúlt néhány nap maga a pokol volt nekem. Csak annyit akartam, hogy a karomban tartsalak, megérintselek, és elmondjam neked, mennyire szeretlek. Faith még mindig küzdött a férfi ellen. Azután elhúzódott, és Gray szemébe nézett.
- Időre volt szükségem, hogy gondolkodjam - mondta Faith csendesen. Gray kinyújtotta a karját, és a lány arcához érintette a tenyerét.
- Faith, nem használtalak csalinak. Nem azért voltam veled a tengerparti házban, hogy előcsalogassam Samuelst. Soha nem tennék veled ilyet. Faith az ujját a férfi szájára tette.
- Tudom, Gray. Pop elmondta nekem, mi történt. Megértem. Elmondta, ő kért meg rá, hogy ne beszélj nekem a veszélyről, amelyben vagyok. Szörnyen érzi magát. Gray zavarában felhúzta a szemöldökét.
- De akkor miért... nem értem. Ha tudtad...
- Graynek elakadt a szava, majd újra megszólalt.
- Miért haragszol rám?
- kérdezte végül a férfi. Mély szomorúság jelent meg Faith szemében. A szíve a torkában dobogott. Istenem, gondolta Gray, bármit megtennék, hogy ez a szomorúság eltűnjön belőle. Faith félrenézett, amikor egy könnycsepp gördült le az arcán. Gray odanyúlt, és elmorzsolta.
- Ó, kicsim, ne sírj! Mondd el, mi a baj, hadd segítsek! Faith a férfire nézett.
- Nem tudsz.
- Faith mélyen, remegve felsóhajtott.
- Gray, megértem, miért tetted, amit tettél. Nem haragszom rád. Elhiszem, hogy nem azért jöttél el hozzám a tengerparti házba, hogy odacsalogasd a társad gyilkosát. Amit nem tudok elfogadni, a tény, hogy semmi sem volt igazi, ami történt. Nem tudok együtt élni azzal, hogy csak azért adtad meg nekem, amit akarok, hogy közel kerülj hozzám, és információt szerezz, majd végül megvédj. Azt mondtad nekem, hogy játékot űzök veled, és csak álmokat kergetek. De mit tettél te? Álarcot mutattál nekem, nem is tudom, ki vagy valójában.
- Faith, az isten szerelmére...
A lány megrázta a fejét.
- Ne, hadd fejezzem be! Akarlak. Istenem, mennyire akarlak! De csak akkor, ha igazán olyan vagy, amilyennek ismerlek. Megtaláltam pontosan azt, amit akarok, és amire annyira szükségem van. De nem akarom, ha nem vagy pontosan olyan, amilyennek mutattad megad. Gray türelmetlenül a kezébe vette a lány arcát, hiszen alig várta, hogy a lány meghallgassa, és kiöntsön mindent, ami a szívét nyomja.
- Hallgass rám, Faith, és jól figyelj. Szeretlek téged. Téged. Nem egy álomképet, amit mindig is akartam. Nem egy fantáziaképet, amelyről azt gondolom, hogy meg kell adnom neked. Szeretlek téged. Téged. Csakis téged. Istenemre, soha nem játszottam veled. Soha. Nem is lehetett volna igazibb a számomra.
Gyűlöltem, hogy félre kellett vezetnem téged. Elhatároztam, hogy elmondom neked az igazat, még ha Pop azt is akarja, hogy tartsam a számat. De amikor odamentem és megláttalak, olyan törékenynek látszottál, csak arra tudtam gondolni, hogy megvédjelek. Nem akartam fájdalmat okozni neked. Soha. Megfizettem érte. Keservesen megfizettem érte. Szeretlek, kicsim. Annyira szeretlek, hogy átkozottul fáj, hasogat. Még soha nem szerettem annyira, mint amennyire téged szeretlek.
- Akarlak. Mindent akarok. Szerelmet, házasságot, a teljes és tökéletes odaadásodat. Az életem hátralevő részét azzal fogom tölteni, hogy vigyázok rád, és soha nem adok okot arra, hogy ne bízz bennem. Ha újra megbízol bennem. Szükségem van rád, Faith. A lány döbbent arckifejezéssel viszonozta a férfi tekintetét. Rengeteg érzelem tükröződött tágra nyílt szemében. Szerelem. Félelem. Remény. Bizonytalanság. Gray azon kapta magát, hogy visszatartja a lélegzetét, és a válaszra vár. Egy örökkévalóságnak tűnt, mire a lány bólintott.
- Ó, igen - mondta Faith halkan.
- Megbízom benned. Szeretlek.
- Faith a férfi karjába omlott. Gray szorosan magához ölelte a lányt, és az arcát Faith hajába temette. Az ujja a kötésre tévedt a lány fején, és behunyta a szemét.
- Mi lesz a munkáddal?
- kérdezte Faith. A hangja tompán szólt, ahogy a fejét a férfi mellkasába fúrta. Gray finoman eltolta magától a lányt, és megérintette. Képtelen volt távol tartani tőle a kezét.
- Vissza kell mennem Dallasba elintézni néhány dolgot. Elmenni Mick temetésére... és elintézni a formaságokat a kapitányságon. De aztán visszajövök. Már semmi sem köt oda. Pop azt akarja, hogy maradjak itt, és dolgozzak neki. Öröm áradt szét a lány arcán. Faith elmosolyodott, és a szíve napok óta először megtelt melegséggel.
- Szeretlek, Faith! Szükségem van rád! Soha nem találok még egy olyan nőt, aki annyira nekem való, mint te.
- Én is szeretlek - mondta a lány.
- Senki sem fog úgy megérteni, ahogyan te. Gray előrehajolt, hogy megcsókolja a lányt. Az ajkuk finoman, szégyenlősen ért össze.
- Hazamehetünk végre?
- kérdezte Gray.
- Azt akarom, hogy velem legyél, mellettem aludj, és mellettem ébredj. Faith elmosolyodott.
- Igen, vigyél haza. A Kedves G-pont a számos New York Times-bestseller szerzőjének, Zane-nek legújabb, régóta várt útmutatója ahhoz, amihez a legjobban ért: a szerelemhez és a szexhez. Zane utánozhatatlanul őszinte és humoros stílusban válaszolja meg a hancúrozással kapcsolatos összes kérdésedet - azokat is, amelyeket még fel sem tettél.
A könyvben valódi férfiak és valódi nők valódi levelei olvashatók, amelyekkel az évek során Zane-hez fordultak - legyen szó akár a lelkész feleségéről, aki fél, hogy elítélik perverz szex függősége miatt, a szűzlányról, a szomszéd meleg férfiról, az önbizalom hiányos nőről, a fékezhetetlen libidójú asszonyról vagy az extrém és bizarr szex kedvelőiről.
Szókimondó, pikáns és felszabadító! A Kedves G-pont az amerikai sztárszerző, Zane gyűjteménye fiatal és idős, férfi és női, szegény és gazdag, hetero és meleg, szűz és tapasztalt, szex függő és visszafogott olvasóinak leveleiből Zane bátorító, provokatív és néha megbotránkoztató válaszaiból mindenki tanulhat, legyen szó akár az orális szexről, a párkapcsolat kommunikációs problémáiról, az önkielégítésről vagy a méretről.
Félre a gátlásokkal - beszéljünk a szexről!

fel