Luxusnyalánkság

Sportingbet Regisztracios Bonusz

HUSZADIK FEJEZET

A hétvége nagy részében arról igyekeztem meggyőzni magam, hogy Tom tartani fogja a szavát. Nem voltam benne biztos, miért is nem bíztam benne – talán a hangulatingadozásai vagy a gyerekes természete miatt. De mindenképp úgy éreztern, hogy valami nem stimmel.
Arra számítottam, hogy a hétvége folyamán valamikor felhív, hogy tisztázzuk, mikor látogat meg, de hétfő délben még mindig nem hallottam róla. A kanapén ültem és próbáltam nem gondolni a pénzre. Dickkel majd kicsattantam. Jacques–kal és Tómmal összehasonlítva ő tökéletes volt. Hiányzott a lovagias viselkedése és az intelligens beszélgetéseink. Az ördögbe is, még a Pénzügyi Szemle olvasása is hiányzott!
De azóta csak a pénzügyi bizonytalanságot ismertem. Eredetileg azért kezdtem bele ebbe, hogy kifizessem a számláimat, nem azért, hogy aggódjak miattuk! Valahol út közben szem elől veszítettem az eredeti szándékaimat. Eltűnődtem, hogy vajon megtalálom–e még őket valaha. Ami a túlélés eszközeként indult, annyi minden mássá alakult. Arra lettem ítélve, hogy minden hétfőn a kanapémon ücsörögjek, és azon tanakodjam, vajon megkapom–e a pénzem? Ahogy jobban belegondoltam, nem volt a világ legokosabb döntése, hogy egy pénisz szeszélyeitől tegyem függővé a lakástörlesztésem befizetését.
Újra azon kaptam magam, hogy a naplómhoz fordulok, hogy rendbe tegyem a dolgokat a fejemben. A szavak úgy folytak, mint még soha. Egész nap írtam, soha nem mertem visszaolvasni, féltem, hogyha megteszem, fel kell hagynom mindennel, és vissza kell térnem a normális kerékvágáshoz. Tom este nyolckor hívott.
– Szia Hollee, annyira sajnálom – mondta vidáman.
– Elfelejtettem, hogy van jógám. Mit csinálsz?
Ágyban feküdtem, tévét néztem és próbáltam nem aggódni, hát ezt csináltam!
Az esó't nézem a város felett – mondtam neki nyugodt hangon.
– Imádom az esőt – olyan, mintha az ember egy Picasso–festményen át szemlélné a világot. Eszembe juttatja, milyen csodaszép a világ.
– Áááh – mondta.
– Szerencsés nő vagy. Mehetek inkább holnap délután?
– Persze. Csodás lesz találkozni veled – mondtam.
– Meg kell erősítenünk a megállapodásunkat.
– Akkor viszlát, holnap! – mondta vidáman és letette a telefont. Leszidtam magam, amiért kételkedtem benne. Egyszerűen csak paranoiás voltam. Szóval ez az, ahogyan a feleségek érezhetnek.

Kedd. A lakástörlesztés befizetésének napja. Nem fogom tudni megtenni. Most sem. Még ha Tom aznap délután átjönne is a pénzzel, csak másnap jutnék el a bankba, ami már túl késő. Pénzügyi bírságot hozok a fejemre, amiért nem tudják megterhelni a számlámat. A fene a péniszek szeszélyébe!
Érdekes módon, a világ nem omlott össze körülöttem. Rendes körülmények közt ott üldögéltem volna eszelős aggodalmak közepette a kudarcot vallott befizetésemről és arról, hogy bízhatok–e Tómban. Azon gyötrődtem volna, hogy mikor váltam ilyen reménytelenül elveszetté, és korholtam volna magam, amiért belevágtam egy ilyen ostoba tervbe. Fontolgattam volna, hogy feladom és visszatérek az irodába és a biztos kétheti fizetéshez, ami a bankszámlámra érkezik. Egészen biztosan nem léptem volna fel a számítógépemre, és kezdek eszelősen gépelni a naplómba.
Ó Igen, pontosan ezt tettem. Immáron második napja. A regény várhat, gondoltam. Első a transzcendencia. És legfőképp, mondtam magamnak, ne stresszelj! Emlékezz, mit mondott Theodore Roosevelt. Mit is? Tanultuk az iskolában. Valami olyasmit, hogy sokkal jobb csodás tettekre vállalkozni, és kudarcokkal tarkított győzelmeket aratni, mint olyasvalakinek lenni, akinek se az élvezetből, se a szenvedésből nem jut sok, mert olyan alkonyati zónában él, ahol sem győzelem, sem vereség nem születik.
Hát, én egészen biztosan nem tartozom ezek közé, gondoltam.
Délután 3–ig Tom még mindig nem telefonált.
Küldtem neki egy sms–t. Mi újság? Meg kell erősítenünk a megegyezésünket, vagy a személyes körülményeim megkövetelik, hogy más megállapodást kössek. H Aztán visszatértem az íráshoz.
Kora este volt már, és még mindig nem hallottam felőle, így úgy döntöttem, hogy hasznosan töltöm az időt. Felhívtam az egyik barátomat, Davidét, mert sürgős tanácsadásra szorultam Tom fitymáját illetően.
David biszexuális, és kívül–belül pompás ember volt. Tudtam, hogy némiképp a „vágatlan” férfiak szakértőjének tartja magát – egy olyan férfi, aki arra tette fel az életét, hogy más férfiakat izgasson fel, mindig is több fogás ismerője, mint az, aki nőket akar felizgatni, vagy fordítva.
Meghívatta magát vacsorára, cserébe annak bizonyosságáért, hogy onnantól fogva képes leszek a világ legjobb vágatlan szopását végrehajtani. Ahogyan Davidét ismertem, ebben nem is kételkedtem.
Miután végeztünk néhány pohár chardonnay–val és egy–egy tállal a királygarnélás laksa leves specialitásomból, beszámoltam neki a Tómmal való szexuális együttlétemről, meg a katasztrofális szopásomról. Nincs a világon olyan téma, amit ne dobhatnék fel a meleg barátaimmal. Az évek során sokat tanultam tőlük. Sokat beszéltek a szexről. Ha jobban belegondol az ember, a meleg férfiak a világ legjobb oktatói.
– Mielőtt elmondod, hol hibáztam, kérdezhetek egy nagyon személyes jellegű kérdést valami másról? – tudakoltam.
– Hát persze, tudod te is. Áldjam a kicsi szívét!
– Te top vagy bottom vagy?
Davidét mulattatta a kérdésem.
– Igazából mindkettő. Miért?
– Hát – kezdtem óvatosan –, engem ez a dolog mindig kicsit összezavart. Egy biszexuális miért akarna megkefélni egy bottomot, amikor megkefélhet egy puncit is? Mert hát, ha bedugom egy ujjam a seggembe, az elég unalmas – az csak egy nyílás. De ha bedugom az ujjam a puncimba, az feszes és nedves, és tele van ezzel a sok csodás izommal, amiket mozgathatok. És a szaga is sokkal jobb! Őszintén szólva, szerintem egy fenék unalmas egy punéival összehasonlítva.
David felnevetett.
– Ez azért van, mert te nem használod az ánuszod szexre. A férfiak ánusza olyan, mint a te hüvelyed – mi is ugyanúgy tudjuk használni az izmokat. Egy kis gyakorlással olyanná teheted az izmokat a fenekedben, mint amilyenek a puncidban.
Elszörnyedtem. Itt voltam, közelítve a középkorhoz, és volt egy erogén zóna, aminek a létezéséről nem tudtam! Nem tudtam elhinni, hogy elvesztegettem ennyi évet!
– Szóval hogyan tehetem olyan jóvá a hátsó izmaimat, mint amilyenek a hüvelyemben? – kérdeztem. Értelemszerűen.
David újra nevetni kezdett.
– Gyakorlással. Szerinted a meleg pasik miért kefélnek annyit félre?
Együtt nevettünk.
– Szóval mi a helyzet ezzel a fityma dologgal? – kérdeztem.
– Mit szúrtam el?
– Úgy gondolj a fitymára, mint a csiklód körüli bőrre – felelte.
– A fej érzékenyebb, mert letakarja a fityma, pont, mint a csiklódat. Légy vele gyengéd. A fityma belső nedves oldalát használhatod ingerlésre. Húzd fel a bőrt a fejre, amikor rejszolsz rajta vagy szopod. Futtasd körbe a nyelved vagy az ujjaid a belsejében. A mellbimbók is jók. Igaziból saját magát síkosítja, tudod?
Ó Szóval ezért nem tudta fenntartani Tom az erekcióját. Valószínűleg túlingereltem szegényt! David magában nevetgélt.
– Faroktakony – mondta.
– Micsoda? – kérdeztem értetlenül. Újra felnevetett.
– Faroktakony. Így hívják az anyagot, amit a körülmetéletlen farok kitermel.
Elbűvölő!
– Na és mi van ezzel az öklendezési reflex dologgal? Mi itt a melegek nagy titka? – kérdeztem.
David rejtélyes tekintettel nézett.
– Nem vagyok benne biztos, hogy ezt el akarom árulni. Végtére is, ha mindent elmondok neked, akkor a hetero pasik többet nem akarnak majd minket!
– Gyerünk már– hízelegtem.
– Nevezzük ezt az emberiség érdekének.
Nevetett.
– Oké, ha le akarod állítani az öklendezési reflexet, először is a megfelelő szögből közelíts! Vedd célba a nyelőcsövet, de kerüld el a légcsövet. Az oldalakkal is vigyázz – a legtöbb idegvégződés ott van. Próbáld jobban hátrahajtani a fejed, vagy csináld a lábujjai felé nézve – mintha 69–eznél. Vannak, akik szerint jobb fekve csinálni. Más haverjaim cukorkát szopogatnak, hogy elzsibbasszák az idegeket vagy próbálnak nem kajálás után farkat szopni. Talán ezért megy jobban reggel – amikor üres a gyomrod, úgy értem.
Csodálattal ráztam meg a fejem. Miért nem hirdették mindezt óriásplakátokon?
– Mindig is feltételeztem, hogy személyes és spirituális növekedésre szorulok, de arra soha nem gondoltam, hogy a szexuális növekedés is rám férne!
– A nők libidója gyakran természetes fékként funkcionál egy kapcsolatban – magyarázta David.
– A meleg férfiakban ez nincs meg, így mi tovább fejlődünk. A szexuális kizárólagosságot gyakorló emberek megtapasztalják azt, amit mi csak szexuális áldozatnak hívunk. Nem fejlődnek szexuálisan. Ezek általában a nők, mert ők nem lépnek félre annyit.
Önkéntelenül is hatalmas sóhaj hagyta el a szám. Annyi mindenben voltam tudatlan.
Ha nekem ez facér létemre küzdelmet jelent, gondolj csak bele, hogyan birkóznak meg a dologgal a házasságban élők – mondtam.
– Nem csoda, hogy annyi a válás. A házasemberek valójában akadályozzák a fejlődésüket. És az a legrosszabb, hogy ennek valószínűleg nincsenek is tudatában.
– A tudás elérhető, Holly – felelt David komolyan.
– Ott van például az internet. Csak épp az emberek nem akarják megtalálni.
– Igen, de benne kellene hogy legyen a köztudatban – jelentettem ki.
– A világon valószínűleg minden egyes ember „csinálja”, és mégse tudok egyetlen hirdetésről sem, ami a szexuális képességeid fejlesztését ígérné. Vitaminok meg gyógyszerek vannak talán, de a technikáról nem esik szó. Különben is, az embernek tudás kell ahhoz, hogy kérdéseket tehessen fel. Ha a minap nem dugtam volna Tommal, akkor én sem tenném fel ezeket a kérdéseket.
– Valószínűleg igazad van – felelte.
– De te akarsz az lenni, aki feláll és közli a hetero világgal, hogy rosszul csinálják?
Védekező álláspontra helyezkedtem.
– Nem csináljuk rosszul – vágtam vissza.
– Csak épp nem csináljuk olyan jól, ahogyan lehetne. Vegyük például az anális szexet – a legtöbbünk csupán ötven százalékos kihasználtságon működik, és ezt még csak nem is tudjuk! Miért nem használnak a nők rendszeresen műfütyit a partnerükön? Hogyan lehetséges, hogy egy nő megérheti az én koromat anélkül, hogy körülmetéletlen farokkal találkozna? Mi a baj velünk? Az élvezetről van most szó! Hogyan válhattunk ennyire prűdekké?
David elmosolyodott.
– Hát, a „rögbijátékos nem érhet a seggemhez szindróma” sok mindenért felel, plusz a társadalomnak az áll érdekében, hogy az emberek munkára koncentráljanak, ne az élvezetre. Mivel lehetne ezt jobban elérni, mint az élvezet megbélyegzésével? Különösen a legjobb fajtáéval.
Megráztam a fejem.
– Egy összeesküvés, hogy az emberek többet dolgozzanak és kevesebbet játszadozzanak? Kétlem. 211 Ám amint elhagyták a szavak a számat, szörnyű értelmet nyertek. Határozottan hihetőbb volt, mint sok másik összeesküvés–elmélet, amit addig hallottam.
– Jó, akkor mondd meg nekem, hogy miért szeretik jobban az erőszakot a tévében a szexnél – mondta David.
– Sokkal több fiskális tevékenységet szül egy agresszív megerőszakolás, mint egy szerelmes dugás.
Hívjanak lassú felfogásúnak, de még mindig nem tudtam elhinni. Talán nem is akartam.
– Szóval akkor mi a teendő? – kérdeztem megrökönyödve.
– Hogyan tereljük az embereket a megfelelő irányba?
– Hát, te vagy a pszichológus! Te valószínűleg jobb helyzetben vagy, mint a legtöbben.
– Szerintem jól ki is rúgnának, ha ezt mondanám a pácienseimnek!
– Nos, ha a meleg szaunákra lehet hagyatkozni, akkor a férjek már most is művelik– mondta David.
– Talán ők hálásak lennének. Talán enyhítesz is sokak bűntudatán.
– Azt kétlem – mondtam komoran.
– A férjek tudják, hogy a feleségük szerelemből dug, nem a szexért. Ha csak ez meg nem változik, a nők mindig rossz okból válnak majd hűtlenné.
David szomorúan megrázta a fejét.
– És ti heterók még azt gondoljátok, hogy mi vagyunk elcseszve!
David távozása után szörnyen kellemetlenül éreztem magam. Ami a saját problémáimmal kezdődött, az annyival többé vált. De ennél is rosszabb volt az egyre növekvő kényszerérzetem, hogy fedjem fel azt, ami minden bizonnyal minden idők legnagyobb szőnyeg alá söprése volt.
Aztán eltűnődtem, mit szólna a pilates–oktatóm, ha azt mondanám neki, hogy a fenékizmaimat is fejleszteni akarom a medencefenék–izmaimmal egyetemben.

fel