Prűdek és paráznák

2.
A herék méretét a női promiszkuitás szabja meg

A látnokok kristálygolyót bámulnak, és ködös jóslatokat mondanak az ember jövőjéről. A biológusok magának az embernek a golyóit vizsgálják tüzetesen, és pontos információt kapnak az ősi múltban élt nők botrányos viselkedéséről.
Juhokkal és egerekkel végzett tenyésztési kísérletek elsöprő erejű bizonyítékot szolgáltattak egy herékkel kapcsolatos jelenségre. Nemzedékek hosszú során át a monogám nőstény egerek és birkák csekély változást idéztek elő a hímek szaporítóanyagot termelő szerveiben. Azok a nőstény egerek és birkák azonban, amelyek nyilvánosan monogámnak mutatkoznak, de titokban a promiszkuitást gyakorolják, rövid idő alatt a herék megnövekedését idézték elő a hímekben.
Nézzük meg a heréidet közelebbről.
Először is mérjük meg a termék mennyiségét. Ez most nem a szemérmeskedés ideje. Amikor a hím ejakulációjáról van szó, a biológusoknál mindig kéznél van a megoldás. A különböző ejakulátumok spermiumszámát megmérték, kiszámították. A próba maga a puding.
Skacok, lehet, hogy ti megbíztok az asszonyban, de a spermátok, az nem bízik. A mérések szerint a hosszú távollét után hazatérő hímek a párjukkal való első közösülés alkalmával rendkívüli mennyiségű spermiumot produkálnak – akár 300 százalékkal is többet, mint máskor! Ha férfiak mindennap találkoznak a párjukkal, akkor csak mértékletes mennyiségű spermiumot mutatnak fel. Minél hosszabb ideig volt távol az asszonytól, annál több pluszenergiát éget el a férfi a fokozott spermiumtermelésben.
És a spermiumok nem csak azért hívnak erősítést, hogy versengjenek egymással. Csapatmunkához folyamodnak. Sokan közülük nem is igyekeznek elérni a petét, hanem sugárirányban kirajzanak, afféle kamikaze manőverrel blokkolják az utat, hogy spermium bajtárs könnyebben elérhesse az áhított petét.
Nagyon hasonlít ez az amerikai focira: a csapat biztosítja a labdával futó játékostárs útját. Vegyél elő egy mikroszkópot, és nézd meg, milyen támadói stratégiát alkalmaznak ezek a kis agyatlanok.
A természetben a csapatmunka csak egyetlen okból fejlődik ki: egy másik csapat elleni verseny céljából. De hol van a másik csapat? Mit akarnak ezek a legyezőszerűen kirajzó, az áthaladást akadályozó ondósejtek? Mintha azt hinnék, hogy van egy másik spermiumsereg is odabent.
A tudós válasza: minden majom esetében a heréknek és a hím teljes testsúlyának aránya összefügg a nőstény párkapcsolaton kívüli közösüléseinek gyakoriságával.
Magyarán: a hím csimpánzok azért viselnek olyan nagy golyókat, mert a nőstény csimpánzok nagy lotyók. Amint a nőstény tüzelni kezd, olyan jelzéseket ad, hogy azt egyetlen jól nevelt ember sem tartaná illedelmesnek. Valósággal kivilágítja a hátulját, szagokkal árasztja el az egész csapatot, és megpróbál párzani minden hímmel, amelyiken csak megakad a szeme. A nőstény csimpánzok bizonyos mértékig válogatnak ugyan, de az emberi nőstényhez képest nem nagyon. Hamarosan megtudjuk, miért dobják sutba a csimpánznők a szemérmes hölgy általánosan elfogadott modelljét.
Azt gondolná az ember, hogy ez földi paradicsom lehet a hímek számára. Tévedés. Minden hím csimpánz fel van szarvazva. Az alfa hímek állandó frászban vannak, megállás nélkül rohangálnak, hogy megakadályozzák a nőstények és az alacsonyabb rangú hímek titkos közösüléseit, de a nőstények szexuális változatosságra való törekvése mindig legyőzi a hímeket – amíg azok a verekedéssel vannak elfoglalva. Az alfa hímek egyszerre csak egy-két nimfomániást tudnak kordában tartani, mert azok azonnal ráugranak a kínálkozó péniszre, amint az alfa hátat fordít. A hímek stratégiája csak a közösülések százalékarányának növelésére irányulhat, a hűségre nem. Amikor egy tüzelő nőstény felkínálja hátulját a hímnek, már akárhány másik pasi spermiumai úszkálhatnak odabent.
Ezért van az, hogy a főemlősökkel foglalkozó kutatók sosem néznek tévét.
Amikor a nőstények termékeny időszakba kerülnek, a megfigyelésük merő szórakozás. Vicces, verekedős, teli van üldözéssel és cselekkel, ráadásul szigorúan 18 éven felülieknek való – képzelj el egy pornóburleszket –, mi több, a kutatók arra is hivatkozhatnak, hogy az erekciók számlálgatása tudományos kutatás.
De nyerjük vissza tudományos komolyságunkat. A csimpánzsperma elemzésekor derül ki, hogy ez a szexuális verseny milyen drámai méreteket ölt. Oly sok liternyi sperma özönlött már a fölgerjedt nőstény csimpánzokba, hogy a spermiumok az idők folyamán elkezdtek úgy működni, mintha hatalmas hadseregek katonái lennének. Kizúdulnak, akár a kommandósok, a kémiai hadviselés eszközeivel felkutatják és elpusztítják az idegen spermát, és rohamosztagként törnek előre a pete felé. A spermiumok 99 százaléka nem is spermium, hanem antispermium, tömegpusztító ondósejt. A nőstény csimpánz hüvelye valóságos csatatér. A spermiumok odabent harcolnak meg egymással, míg végül csak néhány sejt marad állva, és a pete azok közül választja ki a kegyencét.
Bár a csimpánzok szexuális versengése során a bunyó egy része a felnőtt állatok között zajlik, a harc oroszlánrészét a spermiumok vívják. A háború gyakran az ellenség felmorzsolására irányul. Minél magasabb az ondó spermiumszáma, annál jobbak a szaporítási esélyei. Elhiheted: a csimpánzok herére vannak tenyésztve.
Amikor a csimpánzcsecsemők a világra jönnek, senki sem tudja, melyiknek ki az apja, így hát a csimpánzhímek közös szülői gyakorlatot fejlesztettek ki. A női promiszkuitás sok, csekélyebb érdeklődésű apa esetében megéri. A csimpánzgének elértek valamit, amire az emberi ideológia sohasem lesz képes: a szocialista apaságot. Alig valami kevés ösztönzés, csak a közös, bárgyú kötelességérzet működik.
Jegyezzük meg ezt a tudományos alapelvet: minél többet kurválkodnak a nőstények, annál nagyobb a hímek heréje.
És vajon a Homo sapiens nőstényei hová jelölhetők be a kurválkodási skálán?
Nézzük meg a többi majom herebarométerét.
A gorilláknak incifinci kis heréjük van. Van viszont széles válluk, vannak agyaraik és erős homlokereszük. A versengés a felnőtt állatok között zajlik. A spermiumok lazíthatnak. Nem kell más spermiumokkal megküzdeniük, mert az alfa hím nőstényével senki sem szexelhet, csak akkor, ha előbb megöli az alfa hímet. A nőstény gorillák hűségesek a promiszkuus alfa hímekhez. Ennél fogva a gorillaspermium alig bírja eldönteni, merre is menjen. A mikroszkóp alatt a csimpánz spermája olyan, mint a normandiai partraszállás, a gorilláé meg olyan, mint egy hadifogolytábor. A hím gorilla évente legföljebb kétszer jut közösüléshez – ezt a feladatot az aprócska herék remekül el tudják látni.
Az orangután testtömeg-heretömeg aránya valamivel nagyobb a gorilláénál, mert az orangután nősténye olykor-olykor csalárd üzelmeket folytat.
Most pedig nézd meg magad, te nagy majom. Igen, hozzád beszélek, hímnemű Homo sapiens. Miféle ékességeid vannak, amelyek megkülönböztetnek a nőstényektől? Törékeny kézcsontok, kicsivel erősebb felsőtest, szakáll, térképolvasási képesség, valamint e képesség használatától való vonakodás.
És most nézd meg a heréidet. A monogámabb majomfajokhoz képest némiképp… terjedelmesek.
Akár az agyad. Az is ezzel együtt fejlődött ki, azért, hogy hatást gyakoroljon a nők nagy agyára, amely viszont azért fejlődött ki, hogy a te nagy agyadra gyakoroljon hatást. Minden, ami nagy rajtad, te hím Homo sapiens, az a nők kedvéért nagy. Az agyad azért, hogy lenyűgözd alkotásaiddal. Túlméretezett péniszed – a többi majoméhoz képest óriási – azért, hogy szexuális örömben részesítsd. A golyóid… hát, a golyóid épp csak annyira nagyok, hogy visszautaljanak arra az időre, amikor kint jártatok a szavannán, és űztétek a vadat, amíg otthon a pleisztocén kégliben buliztak az asszonyok.
Nyugodj meg, a golyóid azért meg sem közelítik a csimpánzherék gigantikus méretét. A csimpánznők orgiái hatására a hím heréi egészen abszurd méretűre duzzadtak. A te heréd a csimpánz test-here arányának a negyedét képviseli. A gorilláénak pedig a négyszeresét. Nézd meg a hűséges nőstény gorillát, és nézd meg a kicsapongó nőstény csimpánzokat. Pontosan félúton vagy a kettő között.
Egy nő megtermékenyítésére elegendő sperma megtermeléséhez legföljebb az egyik here felére lenne szükség. Ez magyarázza, hogy Benedict Arnoldnak a háborús sebesülései után hogyan születhettek gyerekei. A golyóink mérete beszédesen bizonyítja, hogy a nőstény hominidák alattomosak voltak.
Igen, azt mondtam: alattomosak. Kicsi az esélye annak, hogy a pleisztocén kor nőstényei a párjuk engedélyével vettek részt a párkapcsolaton kívüli közösülésben. A Homo sapiens hímek erőszakig fajuló féltékenysége jól dokumentált tény. David M. Buss pszichológus az Egyesült Államokban és az afrikai törzsi társadalmakban elkövetett feleséggyilkosságokat tanulmányozta, és azt állapította meg, hogy az esetek körülbelül felét szexuális féltékenység okozta. Szudánban, Ugandában és Indiában a szexuális féltékenység a gyilkosságok első számú kiváltó oka. Világviszonylatban a férfi által férfi sérelmére elkövetett gyilkosságok 20 százaléka feleségek és leánygyermekek miatti rivalizálás eredménye. Riasztó statisztika. A nőstény hominidák, akik a súlyos következményekkel dacolva vállalták a félrekefélést, épp elég gént adtak tovább ahhoz, hogy az már megmutatkozzék felfuvalkodott heréinkben és paranoiás spermiumainkban.
Épp az imént ellenőrizted őket, nem?
Ellenőrizd megint. Emeld meg, hogy érezd a súlyukat. Minek kell ekkora tömeg azoknak a mikroszkopikus spermiumoknak a tárolásához?
Bárcsak lenne másik elmélet is, de nincs. Ha a nőstény nem csalárd, a here sem nő meg. A természet nem gyárt különlegesen energiaigényes szerveket, ha azok a szaporodás szempontjából nem járnak előnyökkel.
Ha nem hiszel nekem, te hím Homo sapiens, végezd el magad is a vizsgálatot.
A következő ejakulációd után vedd elő a mikroszkópodat. A tudósok az ágy mellett szokták tartani. (A hölgyek ezt általában nem kedvelik, pedig a hálószobában romantikus világítást teremt a Bunsen-égő; persze ha igazán lelkiismeretes tudós az ember, úgyis ritkán kerül vendég a hálószobájába.) Vizsgáld meg a friss mintát.
Azt fogod tapasztalni, hogy az igazi spermiumok nem úgy viselkednek, ahogy a rajzfilmen. Sokan összeakasztják a farkukat, és afféle védőbástyát alkotnak a betolakodók ellen, esetleg több napon át. A nőstény megtermékenyítése nem csak abból áll, hogy erőfeszítést kell tenni az esetleges fogantatás érdekében; a szó szoros értelmében el kell zárni a hüvely bejáratát a rivális spermiumok elől. Ezért van az, hogy a férfiak, ha néhány napig nem találkoztak a szeretőjükkel, akár háromszorosára is növelhetik a spermiumaik számát. Ez nem következik be akkor, ha a férfi otthon tartózkodik, de néhány napon át nem szexelnek egymással.
Mit sem számít, hogy a hazatérő hím tudatos elméje biztos a párja hűségében, a spermája az evolúció teljes története során egy pillanatig sem hallgatott az agyára. A spermiumok attól tartanak, hogy köztük és a petefészkek között idegen spermiumok egységfrontja húzódik, és harcra készen érkeznek a hüvelybe. A távollét felszítja a lobogást, mert a távollét riválisokat teremt, a lobogást pedig a természetes kiválogatódás teremtette, mert ez erősíti meg az ősi családi köteléket. Azt azért mégsem javasolnám, hogy mindezt beleírd egy szerelmes levélbe.
Mi a tanulság? Úgy tűnik, hogy a Homo sapiens nőstényeinek evolúciója javarészt monogám környezetben ment végbe, de a nőstények alkalomszerűen egyetlen napon több hímmel is párosodhattak.
Elbizonytalanodtál, te hím Homo sapiens? Ez is része a tervnek. Mert nem tudhatod biztosan, hogy az a gyerek a tiéd. Mert a féltékeny hímek több gént örökítettek át. Mert azok a hímek, akik képesek lennének ölni, meghalni vagy súlyos büntetéseket kiszabni, több gént örökítettek át, mint azok, akik elviselik, ha a párjuk más férfiaktól is elfogad spermaadományt. Még egy szót is kitaláltunk az ilyen lúzerre: felszarvazott.
Hasonló, a megcsalt nőre vonatkoztatható kifejezés nem létezik. Őrajta nincs szégyenbélyeg.
A herék megnövekedéséért felelős, ravasz, promiszkuus nőkre bezzeg van kifejezés: ribanc. A kicsapongó férfira ennek megfelelő kifejezés nem létezik.
Nincs rajta szégyenbélyeg. Minden kultúrában, szinte minden nyelvben megvan a sértésnek ez a kettős mércéje.
A világon mindenütt úgy lehet a legsúlyosabban megsérteni a férfit, ha azt mondod neki, hogy az anyja ringyó, ami rossz dolog. Azt jelenti, hogy a férfi törvénytelen származású, ami rossz dolog. Ez pedig azt jelenti, hogy az apja nagy kan volt, ami jó dolog. Szinte minden kultúrára jellemző, hogy a férfinak becsületére válik, ha ringyóvá teszi a nőket, és zabigyerekeket nemz nekik, az viszont rossz, ha valakinek az anyja ringyó, és ő maga zabigyerek.

Ezek a kettős mércéjű sértések szinte minden nyelvben kialakultak, mert a gének védelme tekintetében a férfi és a nő érzelmeinek strukturáltsága között statisztikai különbségek mutatkoznak.
A fajunk hímjei sohasem lehetnek biztosak férfiasságukban, mindaddig, amíg incifinci kis heréjük van, és a spermiumaik szervezetlenek. Titáni heréink az őseink felszarvaztatásáról árulkodnak. Legközelebb, ha valaki azzal ugrat:
„Mi a franc bajod van, eltöketlenedtél?” –, nyugodtan válaszolhatod azt: „Bár úgy lenne!”
Pfűh! Jó, hogy ezen az ondológiai fejezeten túl vagyunk. Most pedig fejtsük meg a Világmindenség Nagy Rejtélyét.

fel