Prűdek és paráznák

Sportingbet Regisztracios Bonusz

12.
Miért tartózkodók a nők, miért tanácstalanok a férfiak?

A titkos ovuláció tehet róla. Ott kezdődött a zavar. A Homo sapiens hímje olyanná vált, mint általában a nőstény emlősök, éspedig abban a tekintetben, hogy hosszú távú kötődés fejlődött ki benne az utódok iránt.
A Homo sapiens nősténye olyanná vált, mint általában a hím emlősök, éspedig abban a tekintetben, hogy kanosabbá vált.
Úgy bizony: kanossá. A legtöbb nőstény emlős a ciklusa alatt mindvégig szűzies életet él. Aztán hirtelen, arra a néhány napra, amíg az ovuláció tart, a nőstény emlősök változáson mennek keresztül, dr. Jekyllből megannyi Mr. Hyde válik. Megkezdődik az ösztrusz: az ivarzás. Ez annyit jelent, hogy a nőstény óriási reklámot növeszt, ezzel a felirattal: „Hű, de be vagyok gerjedve!” A majmok esetében ez óriási rózsaszín fenékben nyilvánul meg, vagy csábító illatban, vagy abban a szokásban, hogy a nőstény a hím orrához nyomja a micsodáját. Magas szintű logikai műveletek segítségével a hímek ebből képesek kikövetkeztetni, hogy a nőstény szexelni akar.
Az ivarzás alatti szexnek gyakran terhesség az eredménye.
Mi vagyunk az egyetlen olyan emlős, amelynek nincs ivarzási időszaka. Az ember nősténye egyedülálló abban a tekintetben, hogy a peteérése észrevehetetlen, és a ciklus teljes tartama alatt fogékony a szexre. Ahelyett, hogy a fogamzó képesség néhány napos időszakára nimfomániába zuhanna, mint a legtöbb emlős, a Homo sapiens nősténye állandóan felajzott állapotban van, csak nem annyira elszántan és végletesen. Fajunk hímjei nem tudják, hogy a nő szervezete éppen készen áll-e a fogamzásra, ezért az ivarzáshoz való vonzódás génjei nem maradtak fenn. Az ember hímjeinek túlnyomó többségét egyáltalán nem vonzza a kifordult, rózsaszínű fenék. A hominidák hímjeit a kiválogatódás kényszere inkább arra szorította, hogy egész hónapban vonzódjanak és szexeljenek, hátha sikerül kihúzniuk a nyerőszámot. Az ösztrusz időszakán kívüli szex szinte sohasem vezet terhességhez.
Az ember esetében a legtöbb közösülés nem a megtermékenyítést szolgálja, hanem a kötődést erősíti. Az evolúciós biológusok szerint a Homo sapiens nősténye azért alakította ki ezt a szexuális titokzatosságot, hogy a hímeket izgalomban tartsa, és azok hajlamosak legyenek a tartós kapcsolatra.
A testünkbe kódolt működés az agyunkba is bele van kódolva, ez okozza a nők legendás tartózkodását és a férfiak tanácstalanságát. A férfiak szeretnék kitalálni, miként vehetnék rá a nőket a szexre, a nők meg azt szeretnék, hogy a férfiak folyamatosan találgassanak.
A titkolózás paranoiát szül. Nézd meg, hogy a Homo sapiens kultúráinak többsége miként kezeli a menstruációt. A hímek rémülten menekülnek tőle, és szigorú rendszabályokat alkotnak. A nők úgy rejtegetik a ciklusukat, mint valami szégyenletes dolgot, és titokzatos rituálékkal leplezik.
A páviánoknál bezzeg nincs ez a hülyeség. A nőstény pávián nyilvános előadás keretében vezeti elő menstruációs ciklusát. Minden áldott nap gondoskodik róla, hogy a csoport összes tagja pontosan tudja, hol tartózkodik éppen, és milyen érzések foglalkoztatják. A feneke az ovuláció idején élénk rózsaszínű lesz, a fogamzás után kivörösödik, majd teljesen eltűnik, amikor az állat éppen nincs termékeny időszakban. A páviáncsoport esetleges vak tagjai kedvéért minden szakasznak megvan a jellegzetes szaga is. A hím páviánoknak nem sokat kell töprengeniük, hogy kiókumlálják, mikor párosodjanak bármelyik adott nősténnyel.
Ezért aztán a páviánhímeket egyáltalán nem ejti rabul a nőstény szaporodási lehetőségeinek titokzatossága. Minden percben pontosan tudják, hogy éppen mennyire termékeny, és ahhoz igazítják az időbeosztásukat. A premenstruációs szindróma első jelére már indul is a versengés a férfiak klubjában. Ez az oka annak, hogy a páviánoknál nincsenek gondoskodó apukák. A legcsekélyebb mértékben sem érdeklődnek a nők érzései iránt. Nincs is szükségük rá. Amit tudniuk kell, azt mind megmutatja az illatos, pszichedelikus színekben pompázó cucc.
Mi, Homo sapiens hímek színváltó fenekek híján honnan tudhatnánk, mi zajlik le odabent? A Homo sapiens hímjei mind a mai napig nem tudtak olyan készséget kifejleszteni, amelynek segítségével a fogamzás valószínűségét a hangulat változásából olvashatnák ki. A Homo sapiens nőstényeiben kialakult az a képesség, hogy ciklusukat összehangolják a törzs összes többi nőtagjáéval, így a hímeket valósággal fejbe kólintja a hormonok dagálya, de a férfiak számára még ez is túlságosan finom jelzés. Lehet ezért hibáztatni bennünket? Alig hétmillió évvel ezelőtt még rózsaszín fenekekről szólt az egész.
A férfiak tanácstalansága ráadásul nem is itt ér véget. Nemsokára megtudjuk, milyen trükkökkel hitetik el a nőstény majmok a hímekkel, hogy övék a döntés. Olyan ügyesen csinálják, hogy még az őket figyelő Homo sapiens hímet is sikerült rászedniük.
De előbb ki kell derítenünk, miért vagy ennyire perverz.

fel