Prűdek és paráznák

33.
Kétféle gén – kétféle meleg pasi

A homoszexualitás családi vonás. Meleg férfiaknak több a meleg fivérük.
Leszbikus nőknek gyakrabban van leszbikus nővérük. A környezet teszi, vagy genetikai eredetű a dolog?
Egy öt genetikusból álló csoport felmérést készített, és a következőt találta:
annak valószínűsége, hogy valakinek a fivére homoszexuális legyen, 2 százalék.
Ezután megvizsgáltak 76 meleg férfit, és kiderítették, hogy ezek fivérei között 14 százalékban vannak melegek, anyai ágon a hímnemű unokatestvéreiknek körülbelül a 7 százaléka is meleg, valamint anyjuk fivérei között is 7 százaléknyi meleget találtak.
Ezzel szemben a többi férfi rokon körében a homoszexualitás előfordulása ugyanúgy 2 százalék, ahogy a népesség többi részében.
Ezután egy másik felméréssel kiderítették: annak valószínűsége, hogy valakinek a nőtestvére leszbikus legyen, 1 százalék.
Ugyanennek a 76 meleg férfinak a nőtestvérei között 5 százalék volt a leszbikusok aránya. Azt is kiderítették, hogy a leszbikusok fivérei között 5 százalék a meleg.
Ezzel szemben minden más nőrokon esetében a homoszexualitás aránya ugyanúgy 1 százalék, akárcsak a népesség többi részében.
Ha a homoszexualitást a neveltetés okozza, akkor miért nincs több homoszexuális az apukák rokonai között? Akárcsak a férfiak kopaszodása, a jelek szerint a férfi homoszexualitás is anyai ágon öröklődik.
Unod ezeket a statisztikákat? Sajnálom. Én is unom, pláne hogy az egész oldalon egyszer sem írtam le a „pénisz” szót. Kemény dolog a tudomány. Az olcsó fütyis poénok nem annyira kemények.
Mégis van valami furcsaság a számokban. Megfigyelheted: anyuka fivérei és hímnemű unokatestvérei között a melegek gyakorisága csak fele a testvérek közötti aránynak. Ha a homoszexualitás egyetlen génben öröklődik, akkor az anyuka fivérei és hímnemű unokatestvérei között magasabb arányúnak kellene lennie: a fivérek körében mért aránnyal azonos, vagy annak legalább 75 százaléka lehetne.
Azután: a nem anyai ági férfi rokonok között a melegek aránya 2 százalék, a leszbikusoké meg csupán 1 százalék. E 76 meleg férfi leszbikus nőtestvéreinek számaránya csak fele az anyai ági unokatestvérek között található melegek arányának, meleg fivéreik arányának pedig csak egyharmada.
Biztos vagyok benne, hogy mostanra már fejben is megoldottad ezeket a röhejes egyenleteket. A kutatók csak úgy tudták összehozni a számokat, hogy a homoszexualitás kétféle típusát feltételezték: az egyik típus csak férfiakban fordul elő, és anyai ágon öröklődik, a másik típus pedig férfiakat és nőket egyaránt érinthet, és bármelyik szülőtől örökölhető.
Ideje volt végrehajtani egy újabb kutatást. Megvizsgálták azt a 38 családot, ahol két homoszexuális fivér élt. Előzőleg megfogalmaztak egy feltevést. Ha a homoszexualitásért két gén felelős, akkor ebben a csoportban a homoszexuális férfi anyjának rokonai között magasabb arányban, a fivéreknél mért gyakoriság háromnegyedéhez közeli mértékben kell előfordulnia homoszexualitásnak, míg az apa rokonai között a homoszexualitás arányának változatlannak kell maradnia.
Ezután elvégezték a vizsgálatot. A feltevés majdnem pontosan beigazolódott.
Anyuka meleg fivéreinek és hímnemű unokatesóinak részaránya 50-től 75 százalékig terjedt. Az apai oldal rokonságában az arányok változatlanok maradtak.
A homoszexualitásért tehát nem egyetlen gén felelős. A hímneműekben két homoszexualitás-gén található, a genom más-más helyén, s mindkettőt a szaporodási stratégia részeként favorizálta a természetes kiválogatódás. A homokos Homo sapienst nem is egyszer, hanem kétszer hozta létre az evolúció.
Miért?
Csak lassan a testtel, tudóska. Még hátravan egy adag unalmas labormunka.
Szedd le a huzatot az elektronmikroszkópról, és kapcsold be a centrifugát.
Vedd föl a dögös narancssárga szemüveget.
Ezek a vizsgálatok végül is meghatároztak bizonyos géneket? A kutatók megnézték 40 hímnemű homoszexuális testvérpár DNS-ét, és azt állapították meg, hogy 82,5 százalékukban az anyjuktól örökölt X-kromoszómán megtalálható az immár legendásnak nevezhető Xq28. Annak valószínűsége, hogy ez véletlen, kisebb, mint egy a százhoz. Habár ezt az eredményt későbbi kísérlet nem igazolta, nyilvánvalóan fölkeltette a figyelmet.
Lehet, hogy a tudomány megtalálta a meleggént. Most az a feladat, hogy ki ne rekesszük.
Tehát az Xq28 okozza azt, hogy valaki meleg lesz? Nem éppen, mert a gének más génekkel együttműködve, a környezeti hatások által befolyásoltan fejtik ki hatásukat. Ha azonban egy férfiban megvan az Xq28 gén, akkor nagyobb az esélye arra, hogy meleg legyen.
Melegek, figyelem! Ha legközelebb lementek a klubba, nézzetek körül a teremben. Meg tudjátok különböztetni meleg társaitok két fajtáját?
Mi, labortechnikusok csak kettőt tudunk tudományosan igazolni, de a terepen kutatásokat végző homofilok szerint sokkal többféle létezik. Amatőr antropológusok annyi példányt fogtak be, jelöltek meg és engedtek szabadon, hogy abból már egy valóságos periódusos rendszer is kiállítható: berdácsok, biszexek, bőrösök, buccsok, csabik, effemináták, fammok, fegek, géjek, homok, inverzek, kempek, kenguruk, kvínek, kvírek, macik, langyosak, nyunyók, pánszexuálisok, símélek, titkosilonák, transzneműek, transzvesztik és tudós-kák. Jó lenne, ha ezek a kifejezések kicsit tudományosabbak lennének, ha például csupa latin szóból állnának… de hát ez van akkor, ha a Homo néven nyilvántartott genus alapkutatásait mindenestül amatőrök végzik. Az anyagi támogatás hiánya ellenére ezek a rendhagyó kutatók rábukkantak néhány titokzatos motivációs eszközre. Elegendő folyadékmintát gyűjtöttek ahhoz, hogy megállapítható legyen: az ember szexuális viselkedése kiszámíthatatlan és meghatározhatatlan skála mentén változik.
A homoszexualitás génje csak úgy juthatott ilyen nagy szerephez az emberiség családjában, ha valami módon óriási szaporítóerőt közvetített az oldalági leszármazottak, unokaöcsök és – húgok számára, méghozzá olyan óriásit, hogy az képes volt ellensúlyozni a szaporodásban való közvetlen részvétel hiányából fakadó hátrányt. Más szavakkal: a meleggének csak a családi értékeken keresztül képesek önmaguk lemásolására. Ez viszont azt feltételezi, hogy a homoszexuálisoknak nem születik gyerekük, ami nem helytálló feltevés. Vajon a pleisztocén kori közösségekben a homoszexuális nők és férfiak létfontosságú szerepet játszottak a családról való gondoskodásban?
Senki sem támasztotta alá hitelt érdemlően azt, hogy a mai homoszexuális nagynénik és nagybácsik többet áldoznak unokaöccseikre és -húgaikra, mint a heteroszexuális nagynénik és nagybácsik. De ebből vajon következik-e az, hogy szükségszerűen így volt ez a távoli múltban is, minden faj esetén, amelyben homoszexuális egyedek fordulnak elő?
Ennek csak egyféleképpen nézhetünk utána: ha más fajokban is megvizsgáljuk a leszbikus nagynéniket és meleg nagybácsikat.

fel