Szex és New York

20.

Nincs itthon Mr. Big, cincognak a csajok

Carrie a női vécében ismerkedik meg a Lánnyal, egy nightclub női vécéjében. Pedig nem is volt szándékában összeismerkedni vele.
Valaki kopog a fülke ajtaján. Carrie jókedvében van, Cicivel ketten vannak bent, így nem szól ki, hogy húzzon el az illető, hanem résnyire kinyitja az ajtót. Ott áll a Lány. Sötét haja van, és akár gyönyörű szép is lehetne.
– Bejöhetek?
– Persze, gyere csak – mondja Carrie.
– Ne haragudj – kérdezi Cici -, ismerjük egymást?
– Nem ismerjük – mondja Carrie.
– Mitek van? – kérdi a Lány.
– Mit szeretnél? – kérdez vissza Carrie.
– Szuper füvem van – mondja a Lány.
– Az jó – feleli Carrie.
A Lány meggyújtja a jointot és feltartja.
– A legjobb fű, amit életedben szívtál.
– Azt azért nem hinném – mondja Carrie, mélyen letüdőzve a füstöt.
A klubban tömeg van, jólesik a vécéfülkében ücsörögni. A Lány a falnak támaszkodik, és kifújja a füstöt. Azt mondja huszonhét éves, Carrie nem hisz neki, de nem számít. Hiszen a női vécében ismerte meg. Mindennapos eset.
– Na és, mivel foglalkozol? – kérdezi Cici.
– A saját kozmetikai cégemet fejlesztem – feleli a Lány.
– Aha – mondja Carrie.
– Tudományos alapon. Szeretném a ti bőrötöket is kezelni.
– Tényleg? – kérdezi Carrie. Rágyújt egy cigarettára. Odakintről dörömbölni kezdenek a fülke ajtaján.
– Most már ki kéne mennünk – javasolja Cici.
– Szeretném, ha valaki kezelné a bőrömet – mondja Carrie.
– Szerintem szebb is lehetne, mint amilyen most.
– Engedjetek ki! – kéri Cici.
– Én meg tudnám oldani – mondja a Lány.
A Lány alacsony, de jó fellépése van. Arca nyugodt, akár gyönyörű szép is lehetne, ha az ember nem méregetné folyton, hogy biztos lehessen a dolgában. Bőrnadrág és csizma van rajta. Drága cuccok. A hangja mély.
– Odakint ismerőseim vannak – mondja Cici fészkelődve.
– Nyugi – szól rá Carrie.
– Szeretném, ha beszélgetnél velem egy kicsit – kéri a Lány Carrie-t.
– Maradjunk együtt egész éjszaka. Tudod, szerintem te gyönyörű szép vagy.
– Ja, persze – hagyja rá Carrie. De azért meglepődik.

MI A BAJ VELEM?

Nyolcadikos korában Carrie ismert egy Charlotte Netts nevű lányt. Charlotte elég népszerű volt, ami annyit tesz, hogy korán érett. Charlotte gyakran meghívta a barátnőit, hogy aludjanak nála. Cetliket is küldözgetett a barátnőinek. Carrie barátnője, Jackie, egyszer Charlotte-éknál aludt, és másnap kiderült, hogy késő éjszaka felhívta telefonon az apját, hogy azonnal jöjjön érte. Jackie szerint Charlotte megtámadta. Meg akarta csókolni, és fogdosta a mellét, és azt akarta, hogy Jackie is csinálja vele ugyanezt. Azt mondta, hogy így gyakorolnak a fiúkra. Ezután már nem voltak barátnők.
Ijesztő történet, ami miatt Carrie éveken át soha nem aludt egy ágyban lányokkal, és nem is vetkőzött le más lány előtt, pedig nincs abban semmi, a lányok szoktak együtt aludni és együtt öltözködni. Mindig az járt a fejéhen: mi a baj velem, miért nem tudok olyan lenni, mint más, és nem aggódni emiatt? De szörnyű lett volna számára, ha olyasvalakinek a közeledését kellett volna elhárítania, akit addig a barátnőjének hitt.
Néhány évvel ezelőtt Carrie két barátnője berúgott, és végül együtt töltötték az éjszakát. Másnap mind a ketten felhívták Carrie-t, és elpanaszolták, hogy a másik hogyan próbált meg lefeküdni vele, és hogy Carrie vigyázzon az illetővel. Carrie nem tudta, melyiküknek higgyen. A két nő soha többet nem barátkozott egymással.

KEMÉNY MEGGYŐZÉS

Mr. Big egész októberben távol van, minden egy kicsit takarékon megy. Az Upper East Side-on az emberek őszi ruhákban járnak, bár még meleg, napos idő van. Kezdetben Carrie minden este otthon ül, nem iszik semmit, és egy Jane Austen-regényt olvas, a Rábeszélést, ahelyett hogy megnézné a filmet. Már kétszer olvasta, és a könyv most unalmasnak tűnik, a szereplők hosszú monológokat mondanak, Carrie meg depressziós az alkohol– és bulihiánytól. Megpróbál elmenni valahová, de mindenki ugyanolyan, mint régen, és senki nem csinál semmi újat.
Egyik este Stanford Blatch érkezik a Waxbe, az új nightclubba a SoHó-ban, a nyakában egy csomóra kötött férfizsebkendővel.
– Mi újság? – kérdezi tőle Carrie.
Stanford azt mondja:
– Ja, erre gondolsz? Goose Guy tehet róla.
Goose Guy az a férfi, aki szereti, ha szex közben fojtogatják.
– Ami rendben is van – mondja Stanford -, amíg ki nem próbálta rajtam is. De azért valószínűleg még találkozom vele. Ilyen egy perverz állat vagyok.
Másnap este Carrie Rock McQuire televíziós színésszel vacsorázik.
– Úgy szeretnék már egy pasit – sóhajtozik Rock.
– Azt hiszem, végre kész vagyok rá, hogy járjak valakivel.
– Te annyira klassz pali vagy – mondja neki Carrie.
– Okos, helyes, sikeres. Nem hiszem, hogy ez gond lesz.
– De nem olyan egyszerű. Én nem valami húszéves szépfiúval akarok járni. Viszont ha egy harmincassal kezdek, neki is befutott embernek kell lennie. És hány ilyen pasi van? Így inkább lemegyek a szexklubba, visszajövök valakivel, és utána hazamegyek. Legalább nincs az a, hogy is mondjam, érzelmi trutyi.
Másnap reggel Miranda telefonál.
– Nem fogod elhinni, mit csináltam! – újságol ja, mire Carrie megkérdezi:
– Miért, mit csináltál? – és közben a jobb kezét ökölbe szorítja, amit mostanában gyakran csinál.
– Van egy perced? Ezt imádni fogod!
– Nincs, de alig várom, hogy halljam.
– Josephine barátnőmmel buliba mentünk. Tudod, az, ugye?
– Nem, de...
– Pedig bemutattalak neki. Sallie barátnőm buliján, mindegy. Sallie-re csak emlékszel? A motoros csajra?
– A motoros csaj.
– Igen, ő az. Szóval ott voltak ezek a menő baseballjátékosok. ÉS tudod, mi történt? Az egyikkel smároltunk. aztán egy másikkal bementünk a hálószobába, és ott a bulin dugtunk.
– Hát ez hihetetlen – mondja Carrie.
– És jó volt? – Eszméletlen!
Valami lehet benne, gondolja Carrie.

A FAL MÖGÖTT

– Menjünk el egy klubba! – mondja a Lány. A pamlagon ülnek. Carrie, a Lány és a Lány barátai, érdektelen huszonéves, rövidre nyírt hajú srácok.
– Több pénzük van, mint bármelyik ismerősödnek – súgta a Lány néhány perccel ezelőtt, de Carrie úgy találja, nagyon is feledhető figurák.
Most a Lány a karját húzogatja, és talpra rángatja. Belerúg a legközelebb lévő srácba.
– Gyerünk, seggfej, ki akarunk menni.
– A Trump Towerbe megyek egy buliba – mondja a srác, felvett európai akcentussal.
– Lófaszt – közli vele a Lány.
– Gyere velünk, édes Carrie – suttogja aztán Carrie fülébe.
– Carrie és a Lány bepréselődnek az első ülésre a srác autójában, ami történetesen egy Range Rover, és elindulnak észak felé. Hirtelen a Lány felkiált:
– Állj meg, te faszfej! – azzal áthajol, kinyitja az ajtót, és kilöki rajta Carrie-t.
– Lelépünk – mondja neki.
És a két lány már fut is, végig az Eighth Avenue-n.
Találnak egy night-clubot, bemennek. Kézen fogva vonulnak el az asztalok között, a Lány ismer néhány embert, Carrie pedig nem ismer senkit, és ez tetszik neki. A férfiak megnézik őket, de ők nem néznek vissza rájuk. Nem olyan, mint amikor két lány csak úgy elmegy szórakozni. Fal van körülöttük. A fal túloldalán szabadság és hatalom. Jó érzés. Mostantól kezdve így fogom csinálni, gondolja Carrie. Nem ijesztő.
Carrie-nek eszébe jut, hogy nemrég egy Alex nevű nő mesélt neki egy buliban a barátnőjéről, aki biszexuális. A csaj férfiakkal és nőkkel is jár. Tetszik neki például egy férfi, és vele van, de ha megpillant egy nőt, aki még jobban tetszik neki, inkább őt választja.
– Én még soha nem voltam nővel – mesélte Alex.
– De kinek ne jutott volna már eszébe, hogy bárcsak leszbikus lennék, akkor legalább nem kéne pasikkal kínlódnom. A vicces az egészben az, hogy a barátnőm azt mesélte, nővel lenni hihetetlenül intenzív élmény, mert a kapcsolatban mindketten nők vagytok. Tudod, hogy van az, a nők folyton mindent meg akarnak beszélni. Na, szorozd ezt be kettővel. Egyfolytában megy a szöveg. Mindenről, hajnali négyig. A barátnőmnek egy idő után abba kell hagynia a csajozást, és vissza kell mennie a pasikhoz, mert már nem bírja a sok szöveget.
– Voltál már nővel? – kérdezi a Lány Carrie-től.
–Tetszeni fog.
– Rendben – feleli Carrie. Magában pedig azt gondolja: igen, kész vagyok rá. Itt az ideje. Lehet, hogy titokban egész életemben leszbikus voltam, csak nem tudtam róla. Elképzeli a csókolózást. A Lány biztosan puhább lesz, mint egy férfi. Olyan lesz, mint egy érett gyümölcs. De rendben lesz. Felmennek a Lányhoz. A Lány egy drága felhőkarcolóban lakik, egy kétszobás lakásban, az Upper East Side-on. Dán bútor, az ágy kötött takaróval letakarva. A kis asztalokon porceláncicák. A konyhába mennek, a lány rágyújt egy jointra. Van egy kis agyagedénye, ami tele van jointokkal. Az asztalon nyitott, félig üres borosüveg. Mindkettőjüknek tölt egy kicsit, és az egyik poharat Carrie felé nyújtja.
– Néha még most is lefekszem férfiakkal – mondja.
– Megőrülök tőlük.
– Mhm – hümmög Carrie. Azon gondolkozik, mikor lép a Lány, és hogyan fog hozzákezdeni.
– Férfiakkal és nőkkel is lefekszem – mondja a Lány.
– De jobban szeretem a nőket.
– Akkor miért fekszel le a férfiakkal?
– A Lány megvonja a vállát.
– Annak is megvannak az_ előnyei.
– Szóval, a régi történet – állapítja meg Carrie. Körülnéz a lakásban. Rágyújt egy cigarettára, és a konyhapultnak támaszkodik.
– Oké. Mi az ábra? De tényleg. Független, vagyonos embernek kell lenned, ha meg tudod fizetni ezt a lakást. Vagy valami más van a háttérben.
A Lány belekortyol a borba.
– Táncolok.
– Értem. Na és hol?
– A Stringfellows-ban. Jó vagyok. Egy ezrest is megkeresek egy éjszaka.
– Szóval, ez a nagy helyzet.
– Adsz egy cigit?
– A topless táncosok mind egymással fekszenek le, mert utálják a férfiakat.
– Hát igen, a férfiak mind szánalmasak.
– Akiket te ismersz. Akik a klubba járnak.
– Van másféle is? – kérdezi a Lány. A konyhai lámpánál Carrie észreveszi, hogy a bőre nem túl szép, az alapozó alatt látszanak a himlőhelyek.
– Fáradt vagyok – mondja a Lány.
– Feküdjünk le.
– Jó, feküdjünk – egyezik bele Carrie.
Bemennek a hálószobába. Carrie leül az ágy szélére, és megpróbálja fenntartani a társalgást.
– Felveszek valami kényelmesebbet – mondja a Lány. A szekrényhez megy. Leveszi a drága bőrnadrágját, és egy bő tréningnadrágba bújik. Elővesz egy pólót is. Amikor kikapcsolja a melltartóját, elfordul. Ruha nélkül alacsony és valahogy duci.
Az ágyra fekszenek. A fű hatása kezd elmúlni.
– Van barátod? – kérdezi a Lány.
– Van – feleli Carrie.
– Van barátom, és teljesen bele vagyok zúgva.
Pár percig csak fekszenek. Carrie-nek megfájdul a hasa, annyira hiányzik neki Mr. Big.
– Figyelj – mondja Carrie.
– Most haza kell mennem. De azért örülök, hogy megismertelek.
– Én is örülök – mondja a Lány. A fal felé fordul, és behunyja a szemét.
– Csapd be az ajtót, oké? Majd felhívlak.
Két nap múlva cseng a telefon. A Lány az. Carrie magában azt gondolja, miért is kellett megadnom a számomat. A Lány azt mondja:
– Carrie, te vagy az? Szia! Én vagyok. Hogy vagy?
– Remekül – feleli Carrie. Csend.
– Figyelj, visszahívhatlak pár perc múlva? Mi a számod?
Leírja a Lány számát, bár már megvan neki. Nem hívja vissza, és a következő két órában, amíg az irodában van, nem veszi fel a telefont. Hagyja, hogy az üzenetrögzítő vegye fel.

A KIFUTÓN

Néhány nap múlva Carrie a Ralph Lauren-divatbemutatóra hivatalos, a Bryant Parkban. A lányok – m-ind magas, karcsú – jönnek ki a kifutóra, szép sorban egymás után, hosszú szőke hajuk lebeg a válluk felett. Egy pillanatra csodálatosnak, gyönyörűnek tűnnek, de amikor két lány elmegy egymás mellett, Carrie észreveszi, hogy összevillan a tekintetük, és titokban összemosolyognak.

fel