Szexvadászok

Sportingbet Regisztracios Bonusz

9. fejezet

Muszáj, hogy találkozzunk.
– Mikor akarod?
– Most azonnal.
– Éjfél van!
– Számít az valamit? Még mindig ausztrál idő szerint élsz, vagy nem.
– De.
– Mi a címed?
– Ja, persze. Elfelejtettem, hogy még nem voltál nálam. Burrow Street, Meadows Lane, négyes lakás. A domb aljában.
– Ismerem.
Anélkül, hogy még egy szót szólt volna, lenyomta a beszélgetés végét jelző gombot az autója telefonján, és elindult, áldva szerencséjét, hogy a Medows Lane nevű városrész olyan közel esik Odette szállójához. A Hyde Park környékén még most, éjfélkor is volt forgalom, de a céljához vezető főútvonal szinte üres volt, és Liliane úgy száguldott, hogy jócskán átlépte a megengedett sebességhatárt.
Tíz perc alatt ott volt. Szerencsés módon közvetlenül a ház előtt talált egy parkolóhelyet, és máris futott ahhoz a modern háztömbhöz, amelyet Burrow Village-nek hívtak, és a betonfalait díszítő levélminták tették jellegzetessé.
Megnyomta a kaputelefon gombját. Az ajtó szinte azonnal felberregett, és Liliane belökte. A négyes számú lakás a folyosó végén volt a földszinten. Futva tette meg a távolságot, és öklével dörömbölni kezdett az ajtón.
– Helló! - Sam fekete lenvászon kimonót viselt.
Liliane mindkét kezével megragadta a férfi arcát, és teljes erőből szájon csókolta, bedugva nyelvét az ajkai közé. Visszatolta Samet az előszobába, és lábával berúgta maga mögött az ajtót. Előrenyomult, és csapdába ejtette a férfit a falnál, erősen hozzádörzsölte a testét úgy, ahogyan a száját szorította az övére.
– Hé, mi ütött beléd? - érdeklődött Sam.
– Az isten szerelmére, Sam, azonnal meg kell kefélned - követelte Liliane, mielőtt újból rátapasztotta száját a férfiéra, és testét jobbra-balra riszálta. Végigfuttatta kezét a férfi testén, megragadta a csuklóját, és kettejük teste közé fúrta, felfelé húzta a jersey-ruha alatt. Az ágyéka olyan volt, mint a forró, olvadt láva, lágy és tüzes.
– Meg kell kefélned, Sam, kérlek!
– Még életében nem kívánt így férfit. Soha életében. Akkor kezdődött, amikor eljött Odette-től. Első együttlétük után a két lány jól megvacsorázott a szobaszolgálat jóvoltából, megittak egy üveg vörösbort, megettek egy csomó szendvicset, azután visszazuhantak az ágyba, és megismételtek mindent, amit először csináltak, ugyanakkora szenvedéllyel. De amint búcsúcsókot váltottak, és Liliane a liftbe lépett, rátört egy olyan szükséglet, amit Odette nem tudott kielégíteni. Ennek a női szeretkezésnek a lágysága és harmóniája után Liliane egy férfi erejét és keménységét kívánta.
Sam volt az egyetlen lehetőség. Liliane nem akart most William komplikált játékaiba bonyolódni, és nem akarta megzavarni Roger és Samantha éjszakai nyugalmát. Természetesen ahhoz sem volt kedve, hogy Danielt hívja, akár otthon van a felesége, akár nem. Szerencsére Sam kedden visszaérkezett ausztráliai körútjáról.
– Szóval mi bújt beléd? - kérdezte Sam, miután sikerült száját kiszabadítani Liliane támadásából.
– Semmi. Hiszen épp ez a baj.
Liliane visszalökte Samet a falhoz, azután megragadta a ruhája alját, és lehúzta az egészet a fején keresztül. Harisnyáját és bugyiját az autóban hagyta. A melltartója rajta volt, de mikor a ruháját ledobta, nyomban a kapocshoz nyúlt, és ezúttal sikerült is kinyitnia. A melltartó is lekerült, és Liliane mellei előreszökkentek.
Látta, hogy Sam a csupasz testére mered. Akármennyire is meglepődött ettől a hirtelen rohamtól, a férfiassága nem látta kárát. Szemében a vágy kicsiny szikrája gyorsan lobogó lánggá növekedett.
Liliane térdre hullott, megragadta a kimonó övét, és kikötötte a férfi ágyéka felett, amely már majd kibökte a könnyű anyagot. Félrehúzta a köntöst, és száját rátapasztotta az ismerős hímtagra, beszívta az egészet, mélyen a torkában akarta érezni.
– Úristen - nyögte Sam, mikor Liliane olyan erősen kezdte szívni, hogy két orcája belapult az erőfeszítéstől. Liliane végigfuttatta kezeit a férfi lábán és megragadta a herezacskóját. Olyan erősen gyúrta, hogy a hímtag rángatózni kezdett.
Liliane még sosem érzett ilyet. Már meg sem tudta számolni, hány orgazmust élt át Odette ágyában, az amerikai lány finom ujjainak, fürge nyelvének és ügyes kis vibrátorának hatására, de most úgy érezte, mintha minden élvezet csak előjátékul szolgált volna a főfogáshoz. Ami egy férfi.
– Istenem, de forró a szád - zihálta Sam.
Így is volt. A közvetlen kapcsolat Liliane szája és ágyéka között ismét nyilvánvaló lett. Mindkettő ugyanabból az okból hevült fel.
Liliane hátrahúzta a fejét, míg a makk pereme egészen az ajkáig került, azután ismét előrenyomult, és olyan mélyen engedte torkába a hímtagot, hogy el kellett fojtania öklendezési reflexét. Sam húsát ott érezte a torka mélyén.
– Csak könnyedén! - intette a férfi, megragadta Liliane vállait, és megpróbálta felállítani.
Liliane hagyta, hogy a hímtag kicsússzon ajkai közül, és felállt, repült a férfi karjaiba. Az felkapta, és ő összekucorodott, mint egy kisbaba. Sam belökött egy ajtót az előszoba végén, és bevitte Liliane-t a hálószobába. Kisméretű, fakeretes franciaágy volt benne. Sam ráejtette Liliane-t, de mivel a lány belekapaszkodott, ő is vele zuhant.
Liliane szétnyitotta a lábait, és összefonta őket Sam hátán. Cipője sarka a köntösbe fúródott, ágyékát felemelte úgy, hogy szeméremajkai közrefogták a férfi hímtagját. Nyomban minden erejével magába húzta, és érezte, hogy a forró, kőkemény húsdárda behatol olvadékony testébe.
És elélvezett. Ott, azonnal, úgy, hogy a férfi hímtagja még el sem merült benne teljes hosszában. Liliane egész teste remegett, ráfeszült a kőkemény férfiszervre, minden idegszála és porcikája arra az egyetlen érzésre összpontosult, ahogy a hímtag hátralévő része is beléhatolt. Sam teljesen betöltötte őt. Liliane rátapadt, és kisajtolt magából minden csepp érzést, hüvelyizmaival szorongatta a férfit, mintha csak össze akarná morzsolni.
Mikor orgazmusának utórezgései elhaltak, kikulcsolta a lábait, és hanyatt fordította a férfit. Sam hímtagja átmenetileg napvilágra került, de nem sokáig. Liliane megragadta, gyorsan a férfi fölébe térdelt, és magába igazította a szerszámot, ráereszkedett, míg azt nem érezte, hogy a férfi szeméremdombja az övéhez szorul.
– Ó, istenem, Sam...
Jobbra-balra riszálta csípőjét, érezte, hogy duzzadt csiklója kettejük teste közé szorult. Felemelkedett, hogy szinte teljesen kikerült belőle a hímvessző, azután ismét teljes súlyával beleült. Háromszor vagy négyszer megismételte ezt, és minden alkalommal erősebb érzések árasztották el, mindegyik közelebb vitte őt az újabb orgazmushoz. Még egyszer, utoljára ráereszkedett, utolsó erejével hozzádörzsölődött, azután újból rátört az orgazmus, és Liliane előrezuhant, gyönyöre olyan erős és vad volt, hogy szinte letaglózta.
Samet annyira meglepte ez az ellenállhatatlan roham, hogy képtelen volt védekezni. Hímtagja foglyul esett Liliane hüvelyének lüktető, kavargó, kéjes örvényében, a forróság és a nedvesség szinte magába olvasztotta. Mikor Liliane megállt, ő kezdett el mozogni, minden erejével belényomult, ritmikusan fellökdöste Liliane fenekét az ágyról, őrá is átterjedt a sürgető szükség, amelyet Liliane érzett.
Liliane érezte, hogy a hímtag erőteljesen megrándul benne.
– Te is elélvezel? - susogta, és felemelkedett.
– Igen - zihálta a férfi.
Liliane érezni akarta magában az ejakulációt. Hüvelyizmai erősen megragadták a hímtagot. Ez olyan heves kéjhullámot okozott mindkettejüknek, hogy Liliane nem volt képes tartani magát, és sóhajtva ismét előrehullott.
Sam átvette a kezdeményezést. Átölelte Liliane testét, és gyorsan maga alá fordította, majd erőteljesebben és gyorsabb ütemben kezdett mozogni benne.
Liliane a levegőbe emelte lábait, térdben meghajlította és visszahúzta az oldalához, be akarta fogadni magába a férfit olyan mélyen, ahogy csak tudta, tökéletesen megnyílt neki, minden izma ellazult és utat engedett testének mélységeibe. Kezébe fogta a férfi fejét, és szájon csókolta, ajkai közé dugta a nyelvét. Sam hímtagja erősen megrándult a testében, és Liliane érezte, hogy erős sugárban előtör belőle az ondó. Majd újabb és újabb sugarak követték, mire a harmadik ondósugár is kilövellt, Liliane ismét elélvezett, orgazmusa a férfi makkjánál keletkezett, bent Liliane teste mélyén, és hüvelye teljes hosszában megragadta a hímtagot, mint egy erős kéz, mintha minden cseppet ki akarna sajtolni belőle.
– Te jó ég, mitől lettél ilyen... vulkanikus? - tette fel harmadszor is Sam azt a kérdést, amellyel Liliane első rohamát fogadta, mikor kissé magához tért.
– Tőled - hazudta Liliane.
* * *
Sheila kettőt kopogott Liliane irodájának ajtaján, azután bejött anélkül, hogy hívták volna.
– Stephen látni akar téged, mégpedig sürgősen.
Stephen Donald volt a rangidős tulajdonosa és igazgatója a Donald & Bronstein cégnek amelyet vaskézzel, vasfegyelemmel irányított. Ha valakit magához hívott, azt azonnal teljesíteni kellett.
– Most? - A munkanap végére járt. – Miről van szó?
Sheila tanácstalanul megrázta a fejét. Kék miniruha volt rajta, pántos tűsarkú szandál, és rövid, de formás lábait fehér harisnyába bújtatta. A ruha kerek nyakkivágása látni engedte kicsi, hetyke melleit, amelyeket fehér melltartóba dugott. Bőre egészségtől és ifjúságtól sugárzott. Érzéki, duzzogó ajkai voltak. Liliane azon kapta magát, hogy egészen máshogy néz a lányra, mint eddig. Átfutott az agyán, milyen lenne, ha...
– Liliane? - Sheila aggodalmas arckifejezéssel szólította.
– Ja, bocs’, egész máshol járt a fejem.
– Liliane felállt.
– Jobb lesz, ha megyek, és szembenézek az elkerülhetetlennel.
– Nem hinném, hogy rosszat jelent a dolog, ugye? - mondta Sheila változatlan aggodalommal.
Liliane vállat vont. Visszament Sheilával a fő irodahelyiségbe, majd lifttel ment a felettük levő emeletre, ahol Stephen irodája volt. A férfi titkárnője egy kis helyiségben ült a nagy rózsafa ajtó mellett.
– Menjen csak be egyenesen - mondta fülig érő mosollyal.
Liliane kopogott.
– Tessék!
Kinyitotta az ajtót.
– Liliane, Liliane ... Jöjjön be, drágám. Csücsüljön le.
Stephen Donald irodája az épület sarkában volt, és legalább négyszer akkora területet foglalt el, mint Liliane-é. A helyiség egyik sarkában tölgyfa tárgyalóasztal terpeszkedett, körülötte hat szék. A modern íróasztal egyetlen széles, csiszolt szilfa lapból állott, amelyet fényesre lakkoztak és egymásra rakott, tenyérnyi, négyszögletes üveglapokból álló lábakra helyeztek. Eltekintve a komputer képernyőjétől és a billentyűzettől, valamint egy fehér telefontól, az asztal teljesen üres volt.
Liliane letelepedett a bőr forgószékbe a férfi asztala előtt. A szék, ellentétben az íróasztallal, mintha a történelem egy másik korszakából származott volna.
– Nézze, térjünk egyenesen a tárgyra... Gratulálok önnek a Freeman-féle megállapodásban nyújtott teljesítményéhez. Kiváló munkát végzett. Elsőrangú munkát. – Az igazgató előrehajolt, rákönyökölt az asztalára.
– És történetesen múlt héten együtt ebédeltem Gerard Ferlingtonnal. Nem volt nagyon boldog, ami szintén a maga érdeme.
– Köszönöm - mondta Liliane, és töprengett, hova akar kilyukadni a férfi.
– Mint talán tudja, David Bronstein egy ideje fontolgatja, hogy visszavonul. Mindazon eredmények után, amelyeket maga a közelmúltban elért, logikus, ha magát jelöljük a helyére. Mi a bizottságban már megtárgyaltuk a témát. Bizottsági tagságot kínálunk önnek, amellyel természetesen együtt jár, hogy sokkal nagyobb mértékben vehet részt a döntéseinkben és jövőbeni terveink kialakításában. Más előnyei is vannak természetesen. Választhat egy új autót, és több szabadság jár önnek. A megfelelő időben tájékoztatni fogjuk az összes részletről. Két év múlva pedig, ha minden jól megy, a nevét belevesszük a cég nevébe. Donald, Bronstein & Woodstock. Nem hangzik rosszul, igaz?
Liliane erősen igyekezett, hogy ne maradjon tátva a szája. Bízott benne, hogy előbb-utóbb bizottsági tag lehet belőle a jó munkája révén, de álmában sem gondolta volna, hogy ilyen hamar.
– Hát, ez igazán...
– Nem találta a szavakat.
– Úgy értem... nos, nagyon boldog vagyok.
– Helyes, helyes. Mint mondtam, mindent írásba foglalunk önnek. Talán a jövő héten szakíthatunk magunknak rá időt, és elmehetnénk valahova vacsorázni, hármasban.
– Az igazán remek lenne.
– Majd utasítom a titkárnőmet, hogy mondjon el mindent Sheilának. Gratulálok, drágám. Úgy vélem, a maga hathatós segítségével Donald, Bronstein és Woodstock virágzó jövőre számíthat az új évezredben.
Liliane-nek sikerült baj nélkül visszaérkeznie az irodájába, habár nem is emlékezett rá, hogy történt. Agyában úgy nyüzsögtek a gondolatok, hogy azt se tudta, lifttel ment vagy gyalog. Amit Stephen mondott, az komoly következményekkel jár a jövőjére nézve!
– Nos? - kérdezte várakozóan Sheila, és követte az irodájába.
– Nagyon úgy fest, hogy hamarosan az egyik bizottsági tag titkárnője leszel - mondta Liliane.
– Igazán? De hiszen ez remek! Több pénz is jár vele?
– Igen, mindkettőnknek.
– Isteni. Ez igen. Vajon akkor meg kell változtatnom az öltözködésemet? - kérdezte Sheila aggódva, és végigpillantott aprócska szoknyáján.
– Nem - mondta Liliane, és mosolygott, mikor a lány ruhájára nézett.
– Eszedbe ne jusson.

– Helló! Itt Liliane.
– Liliane! Hogy vagy?
– Jól. Sőt nagyon jól. Nagy újság van.
Tudta, hogy kissé furcsa a dolog. Rengeteg lehetőség közül választhatott, ha ünnepelni akart. Felhívhatta volna Samet. Vagy Odette-et. Az amerikai lány félreérthetetlenül tudatta vele, hogy bármikor boldogan áll a rendelkezésére, ha meg akarja ismételni a műsort. Sőt Mollyt is felhívhatta volna, hogy menjenek be együtt a városba mulatni, de amikor hazafelé autózott, eszébe ötlött, hogy mivel is ünnepelné meg legszívesebben az előléptetését.
– Milyen nagy újság?
– Előléptettek, Bizottsági tag leszek a cégnél.
– Ez remekül hangzik!
– Figyelj, tudom, hogy későn szólok, de vettem egy pár üveg isteni finom elsőrangú pezsgőt, és szívesen innék veletek egy kortyot. Már ha ráértek, persze.
– Jól hangzik. Gyere csak!
– Megyek!
Liliane letette a telefont, és felrohant a lépcsőn, kettesével szedve a lépcsőfokokat. Az előléptetés miatti elragadtatottsága a magánéletével kapcsolatos újszerű elégedettséggel párosult. Vállalt egy csomó kockázatot. Komoly kockázatot. Érzelmileg alaposan kirúgott a hámból, de úgy tűnik, megérte. Felszabadította önmagát a konvenciók alól, amelyek gúzsba kötötték. Legalábbis úgy érezte, hogy tényleg felszabadult, ami gyakorlatilag ugyanazt jelenti.
A szex most már az élete részévé vált. Csupán elegendő teret kellett biztosítania rá. Azelőtt, noha élvezte, mégis a háttérbe szorította, és csak csekély időt és energiát szánt rá. Most elsőrendű helyen szerepelt a gondolataiban. Az a könnyedség és lazaság, amellyel a legmegrendítőbb érzéki élményeket is képes volt befogadni és élvezni, őt magát is lenyűgözte. Kalandozásai nem csak a szó szoros értelmében vett fizikai szinten elégítették ki, hanem intellektuálisan is, mivel tudatosan, saját erotikus erejét és elszántságát latba vetve jutott el idáig. Habár csak egy véletlennel kezdődött, de Liliane felismerte a történtekben azt az esélyt, hogy kiteljesítse az életét, és jól élt a lehetőséggel, megformálta a maga számára, uralkodott rajta, utánajárt a változatoknak.
Igazán látványos eredményekhez jutott. Sohasem hitte volna magáról, hogy képes lesz ilyen gyönyörűségekre, hogy elég magabiztos lesz új utakon járni, és csakis szexuális alapon partnert választani. Azelőtt a szex mindig valami mással összefüggésben jelent meg az életében, érzelmi szövevények között, amelyhez hozzátartozott a szerelem vagy a kölcsönös vállalás érzése. Most már tudta, hogy a szex, ha elég eszes és figyelmes hozzá, ezek nélkül is része lehet az életének.
Mi több, a felfedezések, amelyeket önmagával kapcsolatban tett, a gátlások teljes hiánya valahogy visszahatott a szakmai teljesítményére is, ebben biztos volt. Sokkal magabiztosabb, és ennél fogva sokkal sikeresebb lett. Igazán kiérdemelte az előléptetést.
Kissé kevésbé könnyen tudta elrendezni magában érzéseit Odette-et és a köztük történteket illetően. Nem voltak ugyan ellenérzései azzal kapcsolatban, amit tett, és úgy gondolta, máskor is megtenné, de valahol az agya egy távoli zugában mégis maradtak kételyei. Nem akart leszbikussá változni. Igaz, éppen a leszbikus kalandja által felébresztett elementáris sóvárgás a férfinem után bizonyította be, hogy nem kell ettől tartania. Csakhogy az a végtelen kedvesség, ami Odette érintéséből sugárzott, a hihetetlen érzések, amelyek a testében keletkeztek, figyelmeztették, hogy ez az élmény könnyen kicsúszhat az irányítása alól.
Egyelőre azonban boldogan sodortatta magát az eseményekkel, és hagyta, hogy a teste döntse el helyette, mit tegyen. Remélte, hogy elég józan és megfontolt lesz megálljt parancsolni magának, ha a testi élmények életének rendjét fenyegetik. Sőt biztos volt benne, hogy egy napon így is kell majd lennie. Ez a fékevesztett kalandkeresés egyszer majd abbamarad. De annak ellenére, hogy látta a szükségszerű befejezést, most, a gyakorlatban, élete legizgalmasabb periódusának csúcsán, úgy érezte, hogy az bizony még odébb van.
Liliane kibújt ruháiból, és belépett a zuhanyozóba. Állt az erős vízsugarak alatt, és úgy állította be a csapot, hogy épp hogy csak meleg legyen.
Már törülközött, amikor meghallotta, hogy cseng a telefon.
– Tessék - mondta, és leült az ágya szélére.
– Liliane, te vagy?
– Igen. – Nem ismerte fel a hangot.
– Itt William.
– William, hogy vagy? – Liliane nem emlékezett rá, hogy megadta volna Williamnek a telefonszámát.
– Remélem, nem baj, hogy felhívtalak.
– Honnan tudod a telefonszámomat?
– Igazi véletlen egybeesés. Stephen Donald régi jó barátom. Ma együtt ebédeltünk a városban. Úgyhogy azt hiszem, illik gratulálnom.
– Még mindig nem értem.
– Stephen lelkendezve elmesélte, hogy milyen remek új munkatársa van. Megemlítette a nevedet, és én megkértem, hogy írja le a külsődet. Nos, a dolog egyértelmű volt. Mellesleg nincs is olyan sok Woodstock a telefonkönyvben. Nem baj, ugye?
– Nem.
– Liliane nem volt ebben olyan biztos.
– Figyelj, más oka is van, amiért hívlak. Van egy jóbarátom, aki a hét végén partyt rendez a házában. Válogatott társaság lesz, a ház remek, nagy úszómedence van benne. Csakis a legjobb ételek és italok. Gondoltam, ha van kedved, eljöhetnél. Szombat este. Talán szeretnél ünnepelni is egy kicsit, igazán megvan rá az okod.
– Hát...
– Ne aggódj, Stephent nem hívtam meg. Ígérem, remek szórakozás lesz.
– Ha te egyszer azt mondod, szórakozás, William...
– A képzeletedre bízom, drágám, amelyről tudom, hogy élénk és rugalmas.
Hát persze, hogy az volt. Liliane maga előtt látta az úszómedencét, amelyben bélyeg nagyságú bikinit viselő csinibabák pancsikolnak.
– Kapok egy kis gondolkodási időt?
– Természetesen. És ha szeretnél magaddal hozni egy jóbarátot, semmi akadálya, minél többen, annál vígabban leszünk. Hívj fel holnap.
– Rendben.
Elköszöntek egymástól. Liliane besétált az öltözőszobájába. William hangja mindenféle emlékeket ébresztett fel benne. Ismerős lüktetést érzett, amibe beleborzongott.
Mivel ismerte William érdeklődését, valószínű volt, hogy a party minden lesz, csak hagyományos nem. De most nem akart ezzel foglalkozni. Egyéb dolgokat forgatott a fejében.
Kinyitotta a beépített szekrények egyikének fiókját, és kivett egy fekete fűzőt. A ruhadarab egyike volt azoknak, amelyeket nagy bevásárló körútján szerzeményezett a belvárosban. Tüllből készült, és halcsontok merevítették, amitől a deréknál erősen bemélyedt.
Liliane a teste köré csavarta, és beakasztotta az apró horgokat a kis hurkokba, a három állás közül a legszorosabbat választotta a hátul végig lefelé futó kapcsok sorából. A fűző elejét cikk-cakkmintás vörös csipke díszítette, és hosszú, finoman fodrozott piros szatén harisnyatartó pántok csüngtek le az aljáról Liliane combjára. A ruhadarab alulról megemelte Liliane melleit, de nem takarta el őket, alsó széle, amelyet szintén csipke díszített, a csípőcsontjáig ért.
Liliane elővett egy pár fekete harisnyát, leakasztott egy élénkpiros selyemruhát a vállfáról, és előhúzott egy pár fekete tűsarkú cipőt. Visszasétált a hálószobába, leült az ágyra, és felgöngyölítette lábán a harisnyákat, majd belekapcsolta a fűző harisnyatartójába. A kis fémgyűrűket és gumigombokat piros szatén szalagocska takarta.
Felállt, és belelépett a cipőbe. Széttárt karokkal a tükör elé állt, és nézte, hogyan alakította át a speciális fehérnemű a testét. A fűző szegélye, a hosszú piros harisnyatartó pántok és a fényes fekete harisnya csinos keretbe foglalták hasát és ágyékszőrzetének függőleges csíkját, mintegy ráirányítva a figyelmet ölére. Érezte, hogy csiklója hevesen lüktet, és ellenállt a kísértésnek, hogy a lába közé nyúljon. Megfordult, és átnézett a válla fölött. A tűsarkú cipő még formásabbá és izmosabbá tette lábait, feneke feszesen gömbölyödött combjai felett, lábikrája erős volt és kemény, bokáján erősen kirajzolódott a vékony Achilles-ín. Pontosan úgy nézett ki, mint egy drága szajha, aki nagyvonalú ügyfélre vár.
A gondolatra jókedvűen elmosolyodott.
Felvette a ruhát. Ujjatlan, de magas nyakú darab volt, a derekáig a testéhez simult, csípőtől lefelé könnyedén lebegett. A szoknyarész épp csak hogy eltakarta a fekete harisnyák szegélyét.
Liliane visszament az öltözőszobába, és elkezdte gondosan kikészíteni az arcát.
– Szia!
– Szia! – Liliane felemelte a két üveg Mumm pezsgőt, amit az ismerős borszaküzletben vett, mikor a munkahelyéről hazafelé tartott.
– Gyere be! Micsoda szexi szerelés!
– Kösz. Azt is akartam, hogy szexi legyen.
Samantha elvette tőle a pezsgőket, és bementek a nappaliba. Három karcsú pezsgőspohár állt egy tálcán a dohányzóasztalon, és egy ezüst vödör, tele jéggel. Samantha beledugta az egyik pezsgősüveget.
– Gondoltam, jobb lesz, ha felkészülök - mondta Samantha, és elkezdte kicsavargatni a másik üveg drótozatát.
– Ez isteni!
– Te is meglehetősen szexin nézel ki - mondta Liliane. Samantha rövid krémszínű ruhát viselt, ami úgy lengedezett körülötte, mintha saját elképzelései lennének. Nem volt rajta se harisnya, se cipő, és hosszú szőke haját is szabadon eresztette, hullámokban göndörödött a vállán.
– Köszönöm. – A dugó halk pukkanással kijött. Samantha kitöltötte a gyöngyöző italt két pohárba, és az egyiket átnyújtotta Liliane-nek. Összekoccintották a poharukat, és belekortyoltak a pezsgőbe.
– Az előléptetésedre! - mosolygott Samantha.
– Hol van Roger?
– Épp most szólt haza telefonon, hogy egy kicsit késni fog. Valami üzleti ügy.
– Még azt se tudom, mivel foglalkozik - mondta Liliane hangosan gondolkodva.
– Reklámszakember. Néhány ügyfélnek kell bemutatnia egy új kampány terveit. Hirtelen kellett megváltoztatni az egészet. De nem tarthat túl soká. Szóval mit is jelent a változás a munkádban pontosan?
– Pénzt, pozíciót, autót, hatalmat. Efféle apróságokat. És a nevem szerepelni fog a cég megnevezésében.
– Vagyis?
– Donald, Bronstein és Woodstock.
– Ebből melyik vagy te?
Liliane rájött, hogy eddig még sose mondta meg a vezetéknevét. - Woodstock.
–De nem ez az egyetlen ok, amiért eljöttél hozzánk.
– Samantha mondata nem kérdés volt, hanem állítás. A kanapé sarkába telepedett, és szokása szerint maga alá húzta a lábát. Ahelyett, hogy a szemben lévő kanapét választotta volna, Liliane leült mellé.
– Nem, nem csak ez.
– Hanem?
– Mennyire kell komolyan venni az őszinteségi szabályokat?
– Samantha ruhájának eleje laza volt, és be lehetett látni rajta. Nem viselt melltartót. Ha Liliane odanézett, megpillanthatta a szőke lány rózsaszín mellbimbóit.
– Mivel kapcsolatban? – Samantha előrehajolt, és felvette a pezsgőspoharát. Liliane most látta mindkét, mellét, ahogy a ruha kivágása előrehullott.
– Mikor te együtt vagy egy nővel.
– Nagyon komolyan vesszük. Különben olyan lenne, mintha viszonyom volna valakivel és megcsalnám Rogert.
– És ha olyan nőről van szó, akivel Roger már lefeküdt?
– Az még sohasem fordult elő.
– És ha előfordulna?
Samantha zavartnak és értetlennek látszott.
– Nem egészen értem, mire célzol.
Liliane letette a poharát. Megfordult, és szembenézett Samanthával, egyik kezét rátette a térdére, a másikat az arcára, és könnyedén szájon csókolta. Samantha arcán döbbenet tükröződött. Liliane ismét megcsókolta, és ezúttal nyelvét is kidugta, megnyalta Samantha alsó ajkát, miközben kezével a szoknyája alá nyúlt és becézni kezdte a combját.
– Mi ütött beléd?
Liliane már mintha hallotta volna ezt a kérdést.
– Mondjuk, hogy kísérletező kedvemben vagyok.
Samantha kikulcsolta lábait és felegyenesedett.
– Velem kísérleteznél?
– Igen. – Liliane előrehajolt.
– Ellenszenves neked a gondolat?
– A gondolat rokonszenves - jelentette ki Samantha.
– Hát akkor? - mondta Liliane, és megveregette Samantha combját.
– De persze nem akarom áthágni a szabályaitokat.
– Ez még sohasem történt meg.
– Mikorra várható haza Roger?
– Nem tudom. Hadd hívjam fel a mobilján.
– Remek ötlet.
Liliane nézte, amint Samantha áthalad a szobán. Az italszekrénykén volt egy telefonkészülék a nagy étkezőasztal mellett. Samantha felvette a kagylót, és beütötte a számot.
Liliane felkelt, és odament a szőkéhez. Rámosolygott, azután lehajolt és szájon csókolta, nekiszorította az asztalnak. Most erősebben csókolta meg, és érezte, hogy Samantha visszacsókolja. Amint Liliane nyelve az ajkai közé hatolt, Samantha nyelve küzdeni kezdett vele. Egy kéjes kis nyögést hallatott, amint Liliane teste odanyomódott az övéhez.
Liliane lejjebb engedte a száját, és Samantha nyakára tért. Hallotta a kagylóban, hogy Roger telefonja kicseng. Szopogatta a finom bőrt Samantha nyakán, miközben kezével megragadta a bal mellét. Kicsi volt, de abból ítélve, ahogy Samantha teste megremegett, nagyon érzékeny. Liliane erősen megcsípte a mellbimbót, és szájával a kulcscsont körül motoszkált. Azután félrehúzta a ruha bő anyagát, és éppen elérte a jobb mellbimbót. Az egész kicsi mell befért a szájába.
Kezét lejjebb engedte a ruha aljáig, és felhúzta Samantha derekára. A szőke lány fehér pamutbugyit viselt.
– Mit csinálsz? - sziszegte Samantha, habár eléggé nyilvánvaló lehetett.
Liliane nem felelt. Két kezét Samantha combjai alá tette, és könnyedén felemelte a kistermetű nőt, majd az asztal szélére ültette. Azután szétnyitotta a lábait. Letérdelt közéjük, és megcsókolta a bugyi közepét ott, ahol Samantha szeméremdombja rejlett alatta.
– Igen? – Roger hangja valahonnan távolról hallatszott.
Samantha hangosan felnyögött, amint Liliane hozzádörzsölte a száját a szeméremtestéhez. Hátradőlt az asztalon, kezében a telefonnal, amelyet még mindig a füléhez szorított.
– Halló! Ki az?
– Roger...
– Ki beszél?
Samantha hangja fátyolos volt és rekedt, Liliane nem csodálkozott, hogy a férfi nem ismerte fel. Felemelte a kezét, és félrehúzta a bugyi alját. Meglepődve látta, hogy Samantha szemérme szinte teljesen szőrtelen, az egész területet simára borotválta, csak egy egészen kicsi szőke háromszöget hagyott a szeméremdombján, amelynek alsó csúcsa pont a szeméremrésből kikandikáló csiklóra mutatott. A szeméremajkak keskenyek voltak, hihetetlenül finomak és nedvesek, mintha valami különösen finom, illatos kenőccsel kenegetné őket. Liliane rászorította a száját a nyílásra, és nyelvével elkezdett fel-alá kutatni benne.
– Jaj, ne... - nyöszörgött Samantha, és szabad kezével megpróbálta eltolni magától Liliane-t, de csak erőtlenül ellenkezett.
Liliane ismét meghallotta a kagylóban Roger hangját.
– Ki beszél? Választ kérek! Mi a franc történik?
– Roger, én vagyok - mondta Samantha elhaló hangon. Liliane rászorította száját Samantha szeméremtestére, és szétválasztotta szeméremajkait. Nyelvével elérte a szőke lány csiklóját, és érezte, hogy lüktetni kezd.
– Kedves, te vagy? Mi van veled? Nincs semmi baj? Olyan furcsa a hangod.
– Itt van Liliane - nyögte Samantha.
Liliane dörgölte Samantha csiklóját, nyelvéből kicsi kalapácsot alakított és verdeste vele. Samantha teste reszketni kezdett. Liliane két kezét Samantha feneke alá tette, és ujjait bedugta a szeméremtest alsó részébe. Számításba véve, hogy mindez új volt neki, örült a saját leleményességének.
– Szóval mi a baj?
– Arra gondoltunk... Jaj, istenem...
Az utóbbi nyögés Liliane ujjainak műve volt, mivel beledugta őket Samantha hüvelyébe. Forróságot és ragadós nedvességet érzett. Liliane érezte, hogy az ő testén is átfut az izgalom hulláma.
– Mi van veled, kedves?
– A vonal jobb lett, és Roger hangján világosan érződött az idegesség.
– Mikor jössz haza, Roger? - kérdezte Samantha, és megpróbált arra figyelni, amit mond.
– Mondd el, hogy mi a baj, kedves!
– Liliane. A szabályaink. Tudod, amikor... Óóó...
Liliane-nek sikerült ujjait egy újabb centiméterrel beljebb tolnia, és kezének ízületei nekinyomódtak Samantha csúszós szeméremajkainak. Ugyanakkor nyelvével hátrafeszítette Samantha csiklóját a szeméremcsonthoz, és jobbra-balra tologatni kezdte.
– Mi van Liliane-nel? – Roger hangja most már bosszús volt.
– Liliane ágyba akar bújni...
– Azt sejtem...
– De velem, Roger... Ó, az isten szerelmére, gyere már haza, olyan jó...
– Mit csináltok?
– Liliane felrakott engem az étkezőasztalra. A csiklómat nyalogatja. Atyaúristen, csupa tűz vagyok.
– Hamarosan hazamegyek!
– Jaj, ne...
Liliane most ujjával helyettesítette a nyelvét. Ugyanabban az ütemben dörzsölte vele Samantha csiklóját, mint eddig, de közben másik kezének ujjait kihúzta a hüvelyéből, és helyettük a nyelvét dugta be. Kiegyenesítette, és behatolt vele, amennyire tudott. Samantha nedveinek édeskés íze volt.
– Mondd el - szólt bele Roger fojtottan a kagylóba - mondd el, hogy mit csinál veled.
– Az ujjával dörzsöli a csiklómat, és a nyelvét bedugta a hüvelyembe. Atyaisten, Roger, ettől el fogok élvezni.
– Hagyd csak - mondta biztatóan, rekedtes hangon a férfi - hagyd, hadd történjen meg.
Liliane körben táncoltatta a nyelvét, kitágította Samantha hüvelyének nyílását. Érezte, hogy Samantha csiklója erősen lüktet az ujja alatt, és tudta, hogy mindjárt elélvez.
A telefon elhallgatott. Samantha leejtette az asztalra. Liliane érezte, hogy a lány két combja megszorítja az arcát, amint testében növekszik a feszültség.
– Mindjárt elélvezek... - sóhajtotta Samantha. Hirtelen egész teste megrándult, mintha villám csapott volna belé. Felívelt az asztalról, minden izma megfeszült és megmerevedett, aztán, mintha lassított filmen történne, visszasüppedt. Csiklója vadul rángatózott, és Liliane érezte, hogy nedvességpatak csordul ki a hüvelyéből, mintha ő is ejakulált volna, mint egy férfi. Combjai elernyedtek, szorítása meglazult Liliane fején.
– Nos, mit szólt Roger? - kérdezte Liliane, és lábra állt. Szája Samantha nedveitől fénylett.
– Azt mondta, elkezdhetjük nélküle.
– Már el is kezdtük - dünnyögte Liliane.
Most Samanthán volt a kezdeményezés sora. Legördült az asztalról, és fején keresztül lehúzta krémszín ruháját. Legyűrte magáról a bugyit és félredobta.
– Borotválod? - kérdezte Liliane, és Samantha ágyéka felé intett, a kis szőrháromszög felé. Samantha szemérme kifelé fordult, és Liliane láthatta a szeméremajkak belsejének lágy, fényes felszínét.
– Igen. Minden áldott nap. Különben nagyon elvadulna. Be is szoktam olajozni. Te jó ég, de felhúztál. Nem erre számítottam.
– Egy lépést előrelépett, egyik karjával átkarolta Liliane derekát, és szájon csókolta, saját nedveit nyalogatva le róla nagy lelkesedéssel.
– Érzem a saját ízemet. Ez olyan izgató...
– Hé, mi van rajtad? - kérdezte, amint ujjai körbetapogatták Liliane derekát.
– Olyan kurvásan éreztem magamat... - mondta Liliane.
– Nyisd ki a cipzárt.
Samantha mögé került, és lehúzta a cipzárt, azután letolta a ruhát Liliane vállain. Mikor Liliane kihúzta belőle mindkét karját, a ruha a földre hullott. Samantha rámeredt a fekete fűzőre, és a hosszú, fodros harisnyatartókra. – Atyaisten... Roger oda fog élvezni a padlóra, ha meglát ebben téged.
– Szóval tetszik?
– Az egyik harisnya kissé begyűrődött a térdén, Liliane feltette a lábát egy székre, és mindkét tenyerével helyére simította a nylont, majd megigazította a pántokat, hogy feszesebbre húzza.
– Elmondod, hogy minek köszönhetem mindezt? - kérdezte Samantha. Amint kimondta, a keze máris megmozdult és megragadta Liliane mellét. Finoman dédelgette, tenyerével dörzsölte a mellbimbót.
– Atyám, de szeretném, ha nekem is ilyen mellem lenne!
A szőke lány lehajtotta a fejét. Ujjai közé fogta a finom húst, és szájába vette a mellbimbót. Most ő volt az, aki hátralökte Liliane-t az asztal széléig. Liliane testét megrohanták az érzületek, amint Samantha fogai harapdálták a mellbimbóját. Azután ajkai közé fogta és kiszívta, nyálával nedvesítette meg. Majd áttért a másik mellére, és megismételte az eljárást, de most, miután kiszívta a mellbimbót, a nyelvével visszanyomta a helyére, belepréselte a környező húsba, amíg csak Liliane bordáinak nem nyomódott.
– Mi lesz Rogerrel? - kérdezte Liliane rekedten. Samantha felemelte a fejét és szájon csókolta Liliane-t, majd visszanyomta az asztalra. Liliane érezte a fa asztallap hűvösét a bőrén. Samantha felmászott mellé, és ő is elnyúlt az asztalon.
A szőke lány ajkai Liliane nyakán és torkán vándoroltak felfelé a füléig. Forró levegőt fújt a belső járatok tekervényeibe.
– Te jó ég, mennyire felhúztál. Még sosem történt velem ilyen. És nem hiszem el, hogy most megtörténik. Annyira kívántalak, miközben láttalak Rogerrel. És mikor elmentél, ő is olyan volt, mint egy vadember, eszeveszetten szeretkeztünk, de mégsem tudtalak kiverni a fejemből.
A keze lefelé vándorolt a fekete tüll fűzőn. Liliane már a hasán érezte. A finom női ujjak összezárultak a szeméremdombján, a forró, nedves hajlatok fölött.
– Ezt akarod? - susogta Samantha, és középső ujjával benyomult a csúszós szeméremajkak közé. Megtalálta a csiklót, és dörzsölgetni kezdte.
Liliane hangosan felsóhajtott. Amióta beült az autójába és elindult hazafelé, csakis erről álmodozott. Jelenlegi életében az volt a fantasztikus, hogy nemcsak pontosan tudta már, hogy mikor, mire vágyik, hanem meg is kaphatta azt - szinte azonnal.
Samantha lecsúszott az asztalról anélkül, hogy elvette volna a kezét. Miközben ujjai Liliane csiklójának súrlódtak, és ide-oda mozgatták, szétterpesztette Liliane lábait és közibük térdelt. Kijjebb húzta Liliane testét az asztalon, amíg csak feneke félig a levegőbe nem lógott, és szeméremteste szabad nem lett. Samantha most Liliane combjai alá helyezte a vállait, és az ölére meredt. A nedves fekete szőrzet Liliane lába között már semmit sem takart el.
– Szóval ezt akarod? - kérdezte ismét.
– Ó, te jóságos ég, igen...
Még ha nem válaszol, Samantha akkor is biztosan tudhatja, milyen szörnyen felajzott, gondolta Liliane. A puncija nedvekben ázott. Érezte, hogy a bőséges nedvesség lefelé csordogál a fenekén.
– Tehát ezt...
Samantha ujjai szétnyíltak, és Liliane szeméremajkait is szétnyitották. Liliane érezte, hogy forró levegő éri érzékeny belső hajlatait, amint a szőke lány ajkai felé közeledtek. Azután rátapadtak a mohó ajkak, és a nyelv kígyózva elindult a csikló felé.
Liliane teste megremegett, hatalmas kéjhullám árasztotta el. Valahonnan távolról hallotta egy ajtó halk nyílását és csukódását, de olyannyira elmerült gyönyöreiben, hogy nem is figyelt rá. Samantha ajkainak hatására a szeme lecsukódott, és fizikai képtelenség volt számára, hogy ismét kinyissa őket. Tudta, hogy mindjárt elélvez, és ez volt az egyetlen, ami pillanatnyilag érdekelte.
– Nehogy abbahagyd... - rimánkodott erőtlenül.
Samantha nem hagyta abba. Nyelve állhatatos, ritmikus táncba fogott, fel-le mozgott, a csikló minden kis idegszálát megborzongatta, mindegyiket reakcióra késztette. Ezerféle kéjes érzület keletkezett benne, amelyek kezdtek összeolvadni.
Újabb neszt hallott, hangosabbat, közelebbről.
Liliane odafordította a fejét, de mielőtt kinyithatta volna a szemét, újabb kéjhullám rohant rá, és elfeledkezett róla.
– Ó, istenem! - Liliane élvezett. Kinyújtotta karjait az asztalon, belekapaszkodott a szélébe kétfelől, ujjai szorosan megmarkolták, miközben lüktetve eláradt testében a gyönyör. Érezte, hogy a hüvelye összehúzódik, de épp ahogy az orgazmus határán egyensúlyozott, hajszálnyira a kitöréstől, hirtelen azt érezte, hogy Samantha nyelvének mozgása megváltozik, és szája más szögben tapad az ölére, noha ugyanolyan mohón majszolja őt.
Liliane nagy nehezen kinyitotta a szemét. Roger ott állt a felesége háta mögött, ingének szárnyai alól jókora erekció meredezett, nadrágját letolta a térdéig. Felhúzta Samanthát a guggolásból, hogy csípője pont megfelelő magasságba kerüljön, és Samantha feneke most egyenesen felé domborodott.
– Szóval ezzel foglalatoskodsz, amikor én nem vagyok itthon - mondta fogcsikorgatva, megragadta a felesége csupasz hátsóját, és belényomult. Liliane nyomban érezte, hogy forró levegő éri a lába közét, amint Samantha néma sikolya tanúskodott férje könyörtelen behatolásáról. Azután, amint Roger döngetni kezdte Samanthát, a nyelv ismét mozgásba lendült Liliane csiklóján.
Szinte félelmetes gyönyörűség volt. Mintha érezte volna Roger hímtagjának vad lökéseit Samantha testén keresztül. Minden mozdulat, amit tett, megremegtette Samantha nyelvét is, és feljebb csúsztatta forró száját. Hihetetlenül gyönyörűséges volt. Roger megjelenésének hirtelen döbbenete és az erotikus színjáték, amelyet produkált, csak fokozta Liliane érzületeit, és szinte beletaszította az orgazmusba. Teste felívelt az asztalról, minden ízülete, minden idegszála kéjtől feszült. Felsikoltott, olyan eszeveszetten, hogy maga se ismerte meg a hangját, ezt a túlvilági, furcsán eltorzult muzsikát.
– Te öltöztetted így fel? - hallotta Roger hangját, még mielőtt visszanyerte volna az erejét, hogy megmoccanjon.
– Nem. A saját ötlete volt.
Liliane érezte, hogy Samantha szája eltávolodik. Kinyitotta a szemét, és látta, hogy a szőke lány most az oldalához áll. Szája nedvesen fénylett. Megnyalta a nyelvével, majd lehajolt és finoman megcsókolta Liliane-t.
– Ez nagyon jó volt - mondta ő halkan.
– Tudom...
– No, és ez milyen? - kérdezte hangosan Roger, Liliane combjai alá tette a két kezét, széttárta és felemelte őket, majd közibük lépett, és egyetlen sima mozdulattal belenyomta jókora fütykösét Liliane csuromnedves hüvelyébe.
Mindannak ellenére, amit Liliane az utóbbi hetekben átélt, úgy hitte, hogy még életében nem érzett ehhez foghatót. A férfi hímtagja tűzforró volt, mint amikor túl soká hagynak a lángok közt egy kandallóvasat, és nagyon nagy - sokkal nagyobb és még keményebb, mint legutóbb. Amit látott, a végsőkig fokozta szenvedélyét. Tiszta erőből döfködte Liliane testét, hihetetlen energiával járt benne ki-be, makkja a méhe száját döngölte, szeméremcsontja ritmikusan nekiütődött Liliane már amúgy is túlérzékeny csiklójának. Liliane úgy érezte, még azt a lüktetést is érzékeli, ahogy az ondóváladék felfelé pumpálódik a hímvesszőben, kitörésre készen.
Pontosan ezért akart velük lenni ma éjjel. Az Odette-tel kapcsolatos tapasztalatok nyomán ráébredt, hogy ez lesz számára a tökéletes megoldás, mivel a női szeretkezés után olyan eszeveszett vágy támadt benne egy férfi iránt! Samantha ajkának csodálatos lágysága után, egy nő finomsága és ügyessége után a férfiúi keménység és erő utáni vágyakozása nyomban kielégülhetett. Mindkettőt akarta. És jelenlegi életében kezdte megszokni, hogy mindig meg is kaphatja, amit akar.
A teste szinte lángolt, ezerféle érzés száguldott át rajta, hüvelye minden irányba kitágult a belé plántált férfiszerv hihetetlen méreteitől. De most agya is őrült táncba kezdett, fantáziája elszabadult, számos kép villant át rajta arról, hogy mit fognak még csinálni vele. Ez még csak a kezdet volt, végül is, az előjáték. A szexhez öltözött fel. Mutogatni akarta magát nekik, provokálni akarta őket, mindkettejükkel csókolózni, mindkettejüket leszopni, megmutatni nekik, hogy hogyan maszturbál, hagyni, hogy tegyenek vele, amit akarnak, hagyni, hogy a házaspár kivételesen megosztozzon egy női testen.
Felnézett Samanthára. A szőke lány lehajolt, és szájon csókolta. Egyik kezét Liliane mellére csúsztatta, a másikat lefelé a hasán, a szeméremajkak közé, amelyeket a férje úgy szétfeszített. Elérte a csiklóját. A lehető legfinomabb érintéssel cirógatni kezdte.
Liliane felnyögött. Érezte, hogy hüvelye szorosan megmarkolja a hatalmas péniszt, amely belényomul, és csiklója rángatózni kezd Samantha ujjai alatt. Érezte, hogy mellbimbóját valaki felhúzza és belecsíp, amitől a melle is felhúzódik. Azután Roger maga felé húzta őt, és minden erejével mégegyszer, utoljára beléhatolt, de már nem húzódott vissza: hímtagja heves lüktetésbe kezdett, és ondója forró sugarakban előtört, bele Liliane testének mélységeibe. Egyetlen hosszú pillanatig Liliane teste mintha megbénult volna, mintha túl sok élményt kellene feldolgoznia, de azután érezte, hogy hüvelye rátapad a kőkemény hímtagra és együtt lüktet vele, elélvezett nagy, gyönyörteli hullámokban, mintha az orgazmusa a másik ejakulációjára válaszolna, kéj a kéjre, és a férfiszerszám minden rángására ugyanolyan kéjes rándulással felelt a saját teste.

fel