Szexvadászok
Sportingbet Regisztracios Bonusz
9. fejezet
Muszáj, hogy találkozzunk.
– Mikor akarod?
– Most azonnal.
– Éjfél van!
– Számít az valamit? Még mindig ausztrál idő szerint élsz, vagy nem.
– De.
– Mi a címed?
– Ja, persze. Elfelejtettem, hogy még nem voltál nálam. Burrow Street,
Meadows Lane, négyes lakás. A domb aljában.
– Ismerem.
Anélkül, hogy még egy szót szólt volna, lenyomta a beszélgetés végét
jelző gombot az autója telefonján, és elindult, áldva szerencséjét,
hogy a Medows Lane nevű városrész olyan közel esik Odette szállójához.
A Hyde Park környékén még most, éjfélkor is volt forgalom, de a
céljához vezető főútvonal szinte üres volt, és Liliane úgy száguldott,
hogy jócskán átlépte a megengedett sebességhatárt.
Tíz perc alatt ott volt. Szerencsés módon közvetlenül a ház előtt
talált egy parkolóhelyet, és máris futott ahhoz a modern háztömbhöz,
amelyet Burrow Village-nek hívtak, és a betonfalait díszítő levélminták
tették jellegzetessé.
Megnyomta a kaputelefon gombját. Az ajtó szinte azonnal felberregett,
és Liliane belökte. A négyes számú lakás a folyosó végén volt a
földszinten. Futva tette meg a távolságot, és öklével dörömbölni
kezdett az ajtón.
– Helló! - Sam fekete lenvászon kimonót viselt.
Liliane mindkét kezével megragadta a férfi arcát, és teljes erőből
szájon csókolta, bedugva nyelvét az ajkai közé. Visszatolta Samet az
előszobába, és lábával berúgta maga mögött az ajtót. Előrenyomult, és
csapdába ejtette a férfit a falnál, erősen hozzádörzsölte a testét úgy,
ahogyan a száját szorította az övére.
– Hé, mi ütött beléd? - érdeklődött Sam.
– Az isten szerelmére, Sam, azonnal meg kell kefélned - követelte
Liliane, mielőtt újból rátapasztotta száját a férfiéra, és testét
jobbra-balra riszálta. Végigfuttatta kezét a férfi testén, megragadta a
csuklóját, és kettejük teste közé fúrta, felfelé húzta a jersey-ruha
alatt. Az ágyéka olyan volt, mint a forró, olvadt láva, lágy és tüzes.
– Meg kell kefélned, Sam, kérlek!
– Még életében nem kívánt így férfit.
Soha életében. Akkor kezdődött, amikor eljött Odette-től. Első
együttlétük után a két lány jól megvacsorázott a szobaszolgálat
jóvoltából, megittak egy üveg vörösbort, megettek egy csomó
szendvicset, azután visszazuhantak az ágyba, és megismételtek mindent,
amit először csináltak, ugyanakkora szenvedéllyel. De amint búcsúcsókot
váltottak, és Liliane a liftbe lépett, rátört egy olyan szükséglet,
amit Odette nem tudott kielégíteni. Ennek a női szeretkezésnek a
lágysága és harmóniája után Liliane egy férfi erejét és keménységét
kívánta.
Sam volt az egyetlen lehetőség. Liliane nem akart most William
komplikált játékaiba bonyolódni, és nem akarta megzavarni Roger és
Samantha éjszakai nyugalmát. Természetesen ahhoz sem volt kedve, hogy
Danielt hívja, akár otthon van a felesége, akár nem. Szerencsére Sam
kedden visszaérkezett ausztráliai körútjáról.
– Szóval mi bújt beléd? - kérdezte Sam, miután sikerült száját
kiszabadítani Liliane támadásából.
– Semmi. Hiszen épp ez a baj.
Liliane visszalökte Samet a falhoz, azután megragadta a ruhája alját,
és lehúzta az egészet a fején keresztül. Harisnyáját és bugyiját az
autóban hagyta. A melltartója rajta volt, de mikor a ruháját ledobta,
nyomban a kapocshoz nyúlt, és ezúttal sikerült is kinyitnia. A
melltartó is lekerült, és Liliane mellei előreszökkentek.
Látta, hogy Sam a csupasz testére mered. Akármennyire is meglepődött
ettől a hirtelen rohamtól, a férfiassága nem látta kárát. Szemében a
vágy kicsiny szikrája gyorsan lobogó lánggá növekedett.
Liliane térdre hullott, megragadta a kimonó övét, és kikötötte a férfi
ágyéka felett, amely már majd kibökte a könnyű anyagot. Félrehúzta a
köntöst, és száját rátapasztotta az ismerős hímtagra, beszívta az
egészet, mélyen a torkában akarta érezni.
– Úristen - nyögte Sam, mikor Liliane olyan erősen kezdte szívni, hogy
két orcája belapult az erőfeszítéstől. Liliane végigfuttatta kezeit a
férfi lábán és megragadta a herezacskóját. Olyan erősen gyúrta, hogy a
hímtag rángatózni kezdett.
Liliane még sosem érzett ilyet. Már meg sem tudta számolni, hány
orgazmust élt át Odette ágyában, az amerikai lány finom ujjainak, fürge
nyelvének és ügyes kis vibrátorának hatására, de most úgy érezte,
mintha minden élvezet csak előjátékul szolgált volna a főfogáshoz. Ami
egy férfi.
– Istenem, de forró a szád - zihálta Sam.
Így is volt. A közvetlen kapcsolat Liliane szája és ágyéka között ismét
nyilvánvaló lett. Mindkettő ugyanabból az okból hevült fel.
Liliane hátrahúzta a fejét, míg a makk pereme egészen az ajkáig került,
azután ismét előrenyomult, és olyan mélyen engedte torkába a hímtagot,
hogy el kellett fojtania öklendezési reflexét. Sam húsát ott érezte a
torka mélyén.
– Csak könnyedén! - intette a férfi, megragadta Liliane vállait, és
megpróbálta felállítani.
Liliane hagyta, hogy a hímtag kicsússzon ajkai közül, és felállt,
repült a férfi karjaiba. Az felkapta, és ő összekucorodott, mint egy
kisbaba. Sam belökött egy ajtót az előszoba végén, és bevitte Liliane-t
a hálószobába. Kisméretű, fakeretes franciaágy volt benne. Sam
ráejtette Liliane-t, de mivel a lány belekapaszkodott, ő is vele
zuhant.
Liliane szétnyitotta a lábait, és összefonta őket Sam hátán. Cipője
sarka a köntösbe fúródott, ágyékát felemelte úgy, hogy szeméremajkai
közrefogták a férfi hímtagját. Nyomban minden erejével magába húzta, és
érezte, hogy a forró, kőkemény húsdárda behatol olvadékony testébe.
És elélvezett. Ott, azonnal, úgy, hogy a férfi hímtagja még el sem
merült benne teljes hosszában. Liliane egész teste remegett, ráfeszült
a kőkemény férfiszervre, minden idegszála és porcikája arra az egyetlen
érzésre összpontosult, ahogy a hímtag hátralévő része is beléhatolt.
Sam teljesen betöltötte őt. Liliane rátapadt, és kisajtolt magából
minden csepp érzést, hüvelyizmaival szorongatta a férfit, mintha csak
össze akarná morzsolni.
Mikor orgazmusának utórezgései elhaltak, kikulcsolta a lábait, és
hanyatt fordította a férfit. Sam hímtagja átmenetileg napvilágra
került, de nem sokáig. Liliane megragadta, gyorsan a férfi fölébe
térdelt, és magába igazította a szerszámot, ráereszkedett, míg azt nem
érezte, hogy a férfi szeméremdombja az övéhez szorul.
– Ó, istenem, Sam...
Jobbra-balra riszálta csípőjét, érezte, hogy duzzadt csiklója kettejük
teste közé szorult. Felemelkedett, hogy szinte teljesen kikerült belőle
a hímvessző, azután ismét teljes súlyával beleült. Háromszor vagy
négyszer megismételte ezt, és minden alkalommal erősebb érzések
árasztották el, mindegyik közelebb vitte őt az újabb orgazmushoz. Még
egyszer, utoljára ráereszkedett, utolsó erejével hozzádörzsölődött,
azután újból rátört az orgazmus, és Liliane előrezuhant, gyönyöre olyan
erős és vad volt, hogy szinte letaglózta.
Samet annyira meglepte ez az ellenállhatatlan roham, hogy képtelen volt
védekezni. Hímtagja foglyul esett Liliane hüvelyének lüktető, kavargó,
kéjes örvényében, a forróság és a nedvesség szinte magába olvasztotta.
Mikor Liliane megállt, ő kezdett el mozogni, minden erejével
belényomult, ritmikusan fellökdöste Liliane fenekét az ágyról, őrá is
átterjedt a sürgető szükség, amelyet Liliane érzett.
Liliane érezte, hogy a hímtag erőteljesen megrándul benne.
– Te is elélvezel? - susogta, és felemelkedett.
– Igen - zihálta a férfi.
Liliane érezni akarta magában az ejakulációt. Hüvelyizmai erősen
megragadták a hímtagot. Ez olyan heves kéjhullámot okozott
mindkettejüknek, hogy Liliane nem volt képes tartani magát, és sóhajtva
ismét előrehullott.
Sam átvette a kezdeményezést. Átölelte Liliane testét, és gyorsan maga
alá fordította, majd erőteljesebben és gyorsabb ütemben kezdett mozogni
benne.
Liliane a levegőbe emelte lábait, térdben meghajlította és visszahúzta
az oldalához, be akarta fogadni magába a férfit olyan mélyen, ahogy
csak tudta, tökéletesen megnyílt neki, minden izma ellazult és utat
engedett testének mélységeibe. Kezébe fogta a férfi fejét, és szájon
csókolta, ajkai közé dugta a nyelvét. Sam hímtagja erősen megrándult a
testében, és Liliane érezte, hogy erős sugárban előtör belőle az ondó.
Majd újabb és újabb sugarak követték, mire a harmadik ondósugár is
kilövellt, Liliane ismét elélvezett, orgazmusa a férfi makkjánál
keletkezett, bent Liliane teste mélyén, és hüvelye teljes hosszában
megragadta a hímtagot, mint egy erős kéz, mintha minden cseppet ki
akarna sajtolni belőle.
– Te jó ég, mitől lettél ilyen... vulkanikus? - tette fel harmadszor is
Sam azt a kérdést, amellyel Liliane első rohamát fogadta, mikor kissé
magához tért.
– Tőled - hazudta Liliane.
* * *
Sheila kettőt kopogott Liliane irodájának ajtaján, azután bejött
anélkül, hogy hívták volna.
– Stephen látni akar téged, mégpedig sürgősen.
Stephen Donald volt a rangidős tulajdonosa és igazgatója a Donald
& Bronstein cégnek amelyet vaskézzel, vasfegyelemmel
irányított. Ha valakit magához hívott, azt azonnal teljesíteni kellett.
– Most? - A munkanap végére járt. – Miről van szó?
Sheila tanácstalanul megrázta a fejét. Kék miniruha volt rajta, pántos
tűsarkú szandál, és rövid, de formás lábait fehér harisnyába bújtatta.
A ruha kerek nyakkivágása látni engedte kicsi, hetyke melleit,
amelyeket fehér melltartóba dugott. Bőre egészségtől és ifjúságtól
sugárzott. Érzéki, duzzogó ajkai voltak. Liliane azon kapta magát, hogy
egészen máshogy néz a lányra, mint eddig. Átfutott az agyán, milyen
lenne, ha...
– Liliane? - Sheila aggodalmas arckifejezéssel szólította.
– Ja, bocs’, egész máshol járt a fejem.
– Liliane felállt.
– Jobb lesz, ha megyek, és szembenézek az elkerülhetetlennel.
– Nem hinném, hogy rosszat jelent a dolog, ugye? - mondta Sheila
változatlan aggodalommal.
Liliane vállat vont. Visszament Sheilával a fő irodahelyiségbe, majd
lifttel ment a felettük levő emeletre, ahol Stephen irodája volt. A
férfi titkárnője egy kis helyiségben ült a nagy rózsafa ajtó mellett.
– Menjen csak be egyenesen - mondta fülig érő mosollyal.
Liliane kopogott.
– Tessék!
Kinyitotta az ajtót.
– Liliane, Liliane ... Jöjjön be, drágám. Csücsüljön le.
Stephen Donald irodája az épület sarkában volt, és legalább négyszer
akkora területet foglalt el, mint Liliane-é. A helyiség egyik sarkában
tölgyfa tárgyalóasztal terpeszkedett, körülötte hat szék. A modern
íróasztal egyetlen széles, csiszolt szilfa lapból állott, amelyet
fényesre lakkoztak és egymásra rakott, tenyérnyi, négyszögletes
üveglapokból álló lábakra helyeztek. Eltekintve a komputer
képernyőjétől és a billentyűzettől, valamint egy fehér telefontól, az
asztal teljesen üres volt.
Liliane letelepedett a bőr forgószékbe a férfi asztala előtt. A szék,
ellentétben az íróasztallal, mintha a történelem egy másik korszakából
származott volna.
– Nézze, térjünk egyenesen a tárgyra... Gratulálok önnek a Freeman-féle
megállapodásban nyújtott teljesítményéhez. Kiváló munkát végzett.
Elsőrangú munkát. – Az igazgató előrehajolt, rákönyökölt az asztalára.
– És történetesen múlt héten együtt ebédeltem Gerard Ferlingtonnal. Nem
volt nagyon boldog, ami szintén a maga érdeme.
– Köszönöm - mondta Liliane, és töprengett, hova akar kilyukadni a
férfi.
– Mint talán tudja, David Bronstein egy ideje fontolgatja, hogy
visszavonul. Mindazon eredmények után, amelyeket maga a közelmúltban
elért, logikus, ha magát jelöljük a helyére. Mi a bizottságban már
megtárgyaltuk a témát. Bizottsági tagságot kínálunk önnek, amellyel
természetesen együtt jár, hogy sokkal nagyobb mértékben vehet részt a
döntéseinkben és jövőbeni terveink kialakításában. Más előnyei is
vannak természetesen. Választhat egy új autót, és több szabadság jár
önnek. A megfelelő időben tájékoztatni fogjuk az összes részletről. Két
év múlva pedig, ha minden jól megy, a nevét belevesszük a cég nevébe.
Donald, Bronstein & Woodstock. Nem hangzik rosszul, igaz?
Liliane erősen igyekezett, hogy ne maradjon tátva a szája. Bízott
benne, hogy előbb-utóbb bizottsági tag lehet belőle a jó munkája révén,
de álmában sem gondolta volna, hogy ilyen hamar.
– Hát, ez igazán...
– Nem találta a szavakat.
– Úgy értem... nos, nagyon boldog vagyok.
– Helyes, helyes. Mint mondtam, mindent írásba foglalunk önnek. Talán a
jövő héten szakíthatunk magunknak rá időt, és elmehetnénk valahova
vacsorázni, hármasban.
– Az igazán remek lenne.
– Majd utasítom a titkárnőmet, hogy mondjon el mindent Sheilának.
Gratulálok, drágám. Úgy vélem, a maga hathatós segítségével Donald,
Bronstein és Woodstock virágzó jövőre számíthat az új évezredben.
Liliane-nek sikerült baj nélkül visszaérkeznie az irodájába, habár nem
is emlékezett rá, hogy történt. Agyában úgy nyüzsögtek a gondolatok,
hogy azt se tudta, lifttel ment vagy gyalog. Amit Stephen mondott, az
komoly következményekkel jár a jövőjére nézve!
– Nos? - kérdezte várakozóan Sheila, és követte az irodájába.
– Nagyon úgy fest, hogy hamarosan az egyik bizottsági tag titkárnője
leszel - mondta Liliane.
– Igazán? De hiszen ez remek! Több pénz is jár vele?
– Igen, mindkettőnknek.
– Isteni. Ez igen. Vajon akkor meg kell változtatnom az öltözködésemet?
- kérdezte Sheila aggódva, és végigpillantott aprócska szoknyáján.
– Nem - mondta Liliane, és mosolygott, mikor a lány ruhájára nézett.
– Eszedbe ne jusson.
– Helló! Itt Liliane.
– Liliane! Hogy vagy?
– Jól. Sőt nagyon jól. Nagy újság van.
Tudta, hogy kissé furcsa a dolog. Rengeteg lehetőség közül
választhatott, ha ünnepelni akart. Felhívhatta volna Samet. Vagy
Odette-et. Az amerikai lány félreérthetetlenül tudatta vele, hogy
bármikor boldogan áll a rendelkezésére, ha meg akarja ismételni a
műsort. Sőt Mollyt is felhívhatta volna, hogy menjenek be együtt a
városba mulatni, de amikor hazafelé autózott, eszébe ötlött, hogy mivel
is ünnepelné meg legszívesebben az előléptetését.
– Milyen nagy újság?
– Előléptettek, Bizottsági tag leszek a cégnél.
– Ez remekül hangzik!
– Figyelj, tudom, hogy későn szólok, de vettem egy pár üveg isteni
finom elsőrangú pezsgőt, és szívesen innék veletek egy kortyot. Már ha
ráértek, persze.
– Jól hangzik. Gyere csak!
– Megyek!
Liliane letette a telefont, és felrohant a lépcsőn, kettesével szedve a
lépcsőfokokat. Az előléptetés miatti elragadtatottsága a magánéletével
kapcsolatos újszerű elégedettséggel párosult. Vállalt egy csomó
kockázatot. Komoly kockázatot. Érzelmileg alaposan kirúgott a hámból,
de úgy tűnik, megérte. Felszabadította önmagát a konvenciók alól,
amelyek gúzsba kötötték. Legalábbis úgy érezte, hogy tényleg
felszabadult, ami gyakorlatilag ugyanazt jelenti.
A szex most már az élete részévé vált. Csupán elegendő teret kellett
biztosítania rá. Azelőtt, noha élvezte, mégis a háttérbe szorította, és
csak csekély időt és energiát szánt rá. Most elsőrendű helyen szerepelt
a gondolataiban. Az a könnyedség és lazaság, amellyel a legmegrendítőbb
érzéki élményeket is képes volt befogadni és élvezni, őt magát is
lenyűgözte. Kalandozásai nem csak a szó szoros értelmében vett fizikai
szinten elégítették ki, hanem intellektuálisan is, mivel tudatosan,
saját erotikus erejét és elszántságát latba vetve jutott el idáig.
Habár csak egy véletlennel kezdődött, de Liliane felismerte a
történtekben azt az esélyt, hogy kiteljesítse az életét, és jól élt a
lehetőséggel, megformálta a maga számára, uralkodott rajta, utánajárt a
változatoknak.
Igazán látványos eredményekhez jutott. Sohasem hitte volna magáról,
hogy képes lesz ilyen gyönyörűségekre, hogy elég magabiztos lesz új
utakon járni, és csakis szexuális alapon partnert választani. Azelőtt a
szex mindig valami mással összefüggésben jelent meg az életében,
érzelmi szövevények között, amelyhez hozzátartozott a szerelem vagy a
kölcsönös vállalás érzése. Most már tudta, hogy a szex, ha elég eszes
és figyelmes hozzá, ezek nélkül is része lehet az életének.
Mi több, a felfedezések, amelyeket önmagával kapcsolatban tett, a
gátlások teljes hiánya valahogy visszahatott a szakmai teljesítményére
is, ebben biztos volt. Sokkal magabiztosabb, és ennél fogva sokkal
sikeresebb lett. Igazán kiérdemelte az előléptetést.
Kissé kevésbé könnyen tudta elrendezni magában érzéseit Odette-et és a
köztük történteket illetően. Nem voltak ugyan ellenérzései azzal
kapcsolatban, amit tett, és úgy gondolta, máskor is megtenné, de
valahol az agya egy távoli zugában mégis maradtak kételyei. Nem akart
leszbikussá változni. Igaz, éppen a leszbikus kalandja által
felébresztett elementáris sóvárgás a férfinem után bizonyította be,
hogy nem kell ettől tartania. Csakhogy az a végtelen kedvesség, ami
Odette érintéséből sugárzott, a hihetetlen érzések, amelyek a testében
keletkeztek, figyelmeztették, hogy ez az élmény könnyen kicsúszhat az
irányítása alól.
Egyelőre azonban boldogan sodortatta magát az eseményekkel, és hagyta,
hogy a teste döntse el helyette, mit tegyen. Remélte, hogy elég józan
és megfontolt lesz megálljt parancsolni magának, ha a testi élmények
életének rendjét fenyegetik. Sőt biztos volt benne, hogy egy napon így
is kell majd lennie. Ez a fékevesztett kalandkeresés egyszer majd
abbamarad. De annak ellenére, hogy látta a szükségszerű befejezést,
most, a gyakorlatban, élete legizgalmasabb periódusának csúcsán, úgy
érezte, hogy az bizony még odébb van.
Liliane kibújt ruháiból, és belépett a zuhanyozóba. Állt az erős
vízsugarak alatt, és úgy állította be a csapot, hogy épp hogy csak
meleg legyen.
Már törülközött, amikor meghallotta, hogy cseng a telefon.
– Tessék - mondta, és leült az ágya szélére.
– Liliane, te vagy?
– Igen. – Nem ismerte fel a hangot.
– Itt William.
– William, hogy vagy? – Liliane nem emlékezett rá, hogy megadta volna
Williamnek a telefonszámát.
– Remélem, nem baj, hogy felhívtalak.
– Honnan tudod a telefonszámomat?
– Igazi véletlen egybeesés. Stephen Donald régi jó barátom. Ma együtt
ebédeltünk a városban. Úgyhogy azt hiszem, illik gratulálnom.
– Még mindig nem értem.
– Stephen lelkendezve elmesélte, hogy milyen remek új munkatársa van.
Megemlítette a nevedet, és én megkértem, hogy írja le a külsődet. Nos,
a dolog egyértelmű volt. Mellesleg nincs is olyan sok Woodstock a
telefonkönyvben. Nem baj, ugye?
– Nem.
– Liliane nem volt ebben olyan biztos.
– Figyelj, más oka is van, amiért hívlak. Van egy jóbarátom, aki a hét
végén partyt rendez a házában. Válogatott társaság lesz, a ház remek,
nagy úszómedence van benne. Csakis a legjobb ételek és italok.
Gondoltam, ha van kedved, eljöhetnél. Szombat este. Talán szeretnél
ünnepelni is egy kicsit, igazán megvan rá az okod.
– Hát...
– Ne aggódj, Stephent nem hívtam meg. Ígérem, remek szórakozás lesz.
– Ha te egyszer azt mondod, szórakozás, William...
– A képzeletedre bízom, drágám, amelyről tudom, hogy élénk és rugalmas.
Hát persze, hogy az volt. Liliane maga előtt látta az úszómedencét,
amelyben bélyeg nagyságú bikinit viselő csinibabák pancsikolnak.
– Kapok egy kis gondolkodási időt?
– Természetesen. És ha szeretnél magaddal hozni egy jóbarátot, semmi
akadálya, minél többen, annál vígabban leszünk. Hívj fel holnap.
– Rendben.
Elköszöntek egymástól. Liliane besétált az öltözőszobájába. William
hangja mindenféle emlékeket ébresztett fel benne. Ismerős lüktetést
érzett, amibe beleborzongott.
Mivel ismerte William érdeklődését, valószínű volt, hogy a party minden
lesz, csak hagyományos nem. De most nem akart ezzel foglalkozni. Egyéb
dolgokat forgatott a fejében.
Kinyitotta a beépített szekrények egyikének fiókját, és kivett egy
fekete fűzőt. A ruhadarab egyike volt azoknak, amelyeket nagy
bevásárló körútján szerzeményezett a belvárosban. Tüllből készült, és
halcsontok merevítették, amitől a deréknál erősen bemélyedt.
Liliane a teste köré csavarta, és beakasztotta az apró horgokat a kis
hurkokba, a három állás közül a legszorosabbat választotta a hátul
végig lefelé futó kapcsok sorából. A fűző elejét cikk-cakkmintás vörös
csipke díszítette, és hosszú, finoman fodrozott piros szatén
harisnyatartó pántok csüngtek le az aljáról Liliane combjára. A
ruhadarab alulról megemelte Liliane melleit, de nem takarta el őket,
alsó széle, amelyet szintén csipke díszített, a csípőcsontjáig ért.
Liliane elővett egy pár fekete harisnyát, leakasztott egy élénkpiros
selyemruhát a vállfáról, és előhúzott egy pár fekete tűsarkú cipőt.
Visszasétált a hálószobába, leült az ágyra, és felgöngyölítette lábán a
harisnyákat, majd belekapcsolta a fűző harisnyatartójába. A kis
fémgyűrűket és gumigombokat piros szatén szalagocska takarta.
Felállt, és belelépett a cipőbe. Széttárt karokkal a tükör elé állt, és
nézte, hogyan alakította át a speciális fehérnemű a testét. A fűző
szegélye, a hosszú piros harisnyatartó pántok és a fényes fekete
harisnya csinos keretbe foglalták hasát és ágyékszőrzetének függőleges
csíkját, mintegy ráirányítva a figyelmet ölére. Érezte, hogy csiklója
hevesen lüktet, és ellenállt a kísértésnek, hogy a lába közé nyúljon.
Megfordult, és átnézett a válla fölött. A tűsarkú cipő még formásabbá
és izmosabbá tette lábait, feneke feszesen gömbölyödött combjai felett,
lábikrája erős volt és kemény, bokáján erősen kirajzolódott a vékony
Achilles-ín. Pontosan úgy nézett ki, mint egy drága szajha, aki
nagyvonalú ügyfélre vár.
A gondolatra jókedvűen elmosolyodott.
Felvette a ruhát. Ujjatlan, de magas nyakú darab volt, a derekáig a
testéhez simult, csípőtől lefelé könnyedén lebegett. A szoknyarész épp
csak hogy eltakarta a fekete harisnyák szegélyét.
Liliane visszament az öltözőszobába, és elkezdte gondosan kikészíteni
az arcát.
– Szia!
– Szia! – Liliane felemelte a két üveg Mumm pezsgőt, amit az ismerős
borszaküzletben vett, mikor a munkahelyéről hazafelé tartott.
– Gyere be! Micsoda szexi szerelés!
– Kösz. Azt is akartam, hogy szexi legyen.
Samantha elvette tőle a pezsgőket, és bementek a nappaliba. Három
karcsú pezsgőspohár állt egy tálcán a dohányzóasztalon, és egy ezüst
vödör, tele jéggel. Samantha beledugta az egyik pezsgősüveget.
– Gondoltam, jobb lesz, ha felkészülök - mondta Samantha, és elkezdte
kicsavargatni a másik üveg drótozatát.
– Ez isteni!
– Te is meglehetősen szexin nézel ki - mondta Liliane. Samantha rövid
krémszínű ruhát viselt, ami úgy lengedezett körülötte, mintha saját
elképzelései lennének. Nem volt rajta se harisnya, se cipő, és hosszú
szőke haját is szabadon eresztette, hullámokban göndörödött a vállán.
– Köszönöm. – A dugó halk pukkanással kijött. Samantha kitöltötte a
gyöngyöző italt két pohárba, és az egyiket átnyújtotta Liliane-nek.
Összekoccintották a poharukat, és belekortyoltak a pezsgőbe.
– Az előléptetésedre! - mosolygott Samantha.
– Hol van Roger?
– Épp most szólt haza telefonon, hogy egy kicsit késni fog. Valami
üzleti ügy.
– Még azt se tudom, mivel foglalkozik - mondta Liliane hangosan
gondolkodva.
– Reklámszakember. Néhány ügyfélnek kell bemutatnia egy új kampány
terveit. Hirtelen kellett megváltoztatni az egészet. De nem tarthat túl
soká. Szóval mit is jelent a változás a munkádban pontosan?
– Pénzt, pozíciót, autót, hatalmat. Efféle apróságokat. És a nevem
szerepelni fog a cég megnevezésében.
– Vagyis?
– Donald, Bronstein és Woodstock.
– Ebből melyik vagy te?
Liliane rájött, hogy eddig még sose mondta meg a vezetéknevét. -
Woodstock.
–De nem ez az egyetlen ok, amiért eljöttél hozzánk.
– Samantha mondata nem kérdés volt, hanem állítás. A kanapé sarkába
telepedett, és szokása szerint maga alá húzta a lábát. Ahelyett, hogy a
szemben lévő kanapét választotta volna, Liliane leült mellé.
– Nem, nem csak ez.
– Hanem?
– Mennyire kell komolyan venni az őszinteségi szabályokat?
– Samantha
ruhájának eleje laza volt, és be lehetett látni rajta. Nem viselt
melltartót. Ha Liliane odanézett, megpillanthatta a szőke lány
rózsaszín mellbimbóit.
– Mivel kapcsolatban? – Samantha előrehajolt, és felvette a
pezsgőspoharát. Liliane most látta mindkét, mellét, ahogy a ruha
kivágása előrehullott.
– Mikor te együtt vagy egy nővel.
– Nagyon komolyan vesszük. Különben olyan lenne, mintha viszonyom volna
valakivel és megcsalnám Rogert.
– És ha olyan nőről van szó, akivel Roger már lefeküdt?
– Az még sohasem fordult elő.
– És ha előfordulna?
Samantha zavartnak és értetlennek látszott.
– Nem egészen értem, mire célzol.
Liliane letette a poharát. Megfordult, és szembenézett Samanthával,
egyik kezét rátette a térdére, a másikat az arcára, és könnyedén szájon
csókolta. Samantha arcán döbbenet tükröződött. Liliane ismét
megcsókolta, és ezúttal nyelvét is kidugta, megnyalta Samantha alsó
ajkát, miközben kezével a szoknyája alá nyúlt és becézni kezdte a
combját.
– Mi ütött beléd?
Liliane már mintha hallotta volna ezt a kérdést.
– Mondjuk, hogy kísérletező kedvemben vagyok.
Samantha kikulcsolta lábait és felegyenesedett.
– Velem kísérleteznél?
– Igen. – Liliane előrehajolt.
– Ellenszenves neked a gondolat?
– A gondolat rokonszenves - jelentette ki Samantha.
– Hát akkor? - mondta Liliane, és megveregette Samantha combját.
– De
persze nem akarom áthágni a szabályaitokat.
– Ez még sohasem történt meg.
– Mikorra várható haza Roger?
– Nem tudom. Hadd hívjam fel a mobilján.
– Remek ötlet.
Liliane nézte, amint Samantha áthalad a szobán. Az italszekrénykén volt
egy telefonkészülék a nagy étkezőasztal mellett. Samantha felvette a
kagylót, és beütötte a számot.
Liliane felkelt, és odament a szőkéhez. Rámosolygott, azután lehajolt
és szájon csókolta, nekiszorította az asztalnak. Most erősebben
csókolta meg, és érezte, hogy Samantha visszacsókolja. Amint Liliane
nyelve az ajkai közé hatolt, Samantha nyelve küzdeni kezdett vele. Egy
kéjes kis nyögést hallatott, amint Liliane teste odanyomódott az
övéhez.
Liliane lejjebb engedte a száját, és Samantha nyakára tért. Hallotta a
kagylóban, hogy Roger telefonja kicseng. Szopogatta a finom bőrt
Samantha nyakán, miközben kezével megragadta a bal mellét. Kicsi volt,
de abból ítélve, ahogy Samantha teste megremegett, nagyon érzékeny.
Liliane erősen megcsípte a mellbimbót, és szájával a kulcscsont körül
motoszkált. Azután félrehúzta a ruha bő anyagát, és éppen elérte a jobb
mellbimbót. Az egész kicsi mell befért a szájába.
Kezét lejjebb engedte a ruha aljáig, és felhúzta Samantha derekára. A
szőke lány fehér pamutbugyit viselt.
– Mit csinálsz? - sziszegte Samantha, habár eléggé nyilvánvaló
lehetett.
Liliane nem felelt. Két kezét Samantha combjai alá tette, és könnyedén
felemelte a kistermetű nőt, majd az asztal szélére ültette. Azután
szétnyitotta a lábait. Letérdelt közéjük, és megcsókolta a bugyi
közepét ott, ahol Samantha szeméremdombja rejlett alatta.
– Igen? – Roger hangja valahonnan távolról hallatszott.
Samantha hangosan felnyögött, amint Liliane hozzádörzsölte a száját a
szeméremtestéhez. Hátradőlt az asztalon, kezében a telefonnal, amelyet
még mindig a füléhez szorított.
– Halló! Ki az?
– Roger...
– Ki beszél?
Samantha hangja fátyolos volt és rekedt, Liliane nem csodálkozott, hogy
a férfi nem ismerte fel. Felemelte a kezét, és félrehúzta a bugyi
alját. Meglepődve látta, hogy Samantha szemérme szinte teljesen
szőrtelen, az egész területet simára borotválta, csak egy egészen kicsi
szőke háromszöget hagyott a szeméremdombján, amelynek alsó csúcsa pont
a szeméremrésből kikandikáló csiklóra mutatott. A szeméremajkak
keskenyek voltak, hihetetlenül finomak és nedvesek, mintha valami
különösen finom, illatos kenőccsel kenegetné őket. Liliane rászorította
a száját a nyílásra, és nyelvével elkezdett fel-alá kutatni benne.
– Jaj, ne... - nyöszörgött Samantha, és szabad kezével megpróbálta
eltolni magától Liliane-t, de csak erőtlenül ellenkezett.
Liliane ismét meghallotta a kagylóban Roger hangját.
– Ki beszél? Választ kérek! Mi a franc történik?
– Roger, én vagyok - mondta Samantha elhaló hangon. Liliane
rászorította száját Samantha szeméremtestére, és szétválasztotta
szeméremajkait. Nyelvével elérte a szőke lány csiklóját, és érezte,
hogy lüktetni kezd.
– Kedves, te vagy? Mi van veled? Nincs semmi baj? Olyan furcsa a
hangod.
– Itt van Liliane - nyögte Samantha.
Liliane dörgölte Samantha csiklóját, nyelvéből kicsi kalapácsot
alakított és verdeste vele. Samantha teste reszketni kezdett. Liliane
két kezét Samantha feneke alá tette, és ujjait bedugta a szeméremtest
alsó részébe. Számításba véve, hogy mindez új volt neki, örült a saját
leleményességének.
– Szóval mi a baj?
– Arra gondoltunk... Jaj, istenem...
Az utóbbi nyögés Liliane ujjainak műve volt, mivel beledugta őket
Samantha hüvelyébe. Forróságot és ragadós nedvességet érzett. Liliane
érezte, hogy az ő testén is átfut az izgalom hulláma.
– Mi van veled, kedves?
– A vonal jobb lett, és Roger hangján világosan
érződött az idegesség.
– Mikor jössz haza, Roger? - kérdezte Samantha, és megpróbált arra
figyelni, amit mond.
– Mondd el, hogy mi a baj, kedves!
– Liliane. A szabályaink. Tudod, amikor... Óóó...
Liliane-nek sikerült ujjait egy újabb centiméterrel beljebb tolnia, és
kezének ízületei nekinyomódtak Samantha csúszós szeméremajkainak.
Ugyanakkor nyelvével hátrafeszítette Samantha csiklóját a
szeméremcsonthoz, és jobbra-balra tologatni kezdte.
– Mi van Liliane-nel? – Roger hangja most már bosszús volt.
– Liliane ágyba akar bújni...
– Azt sejtem...
– De velem, Roger... Ó, az isten szerelmére, gyere már haza, olyan jó...
– Mit csináltok?
– Liliane felrakott engem az étkezőasztalra. A csiklómat nyalogatja.
Atyaúristen, csupa tűz vagyok.
– Hamarosan hazamegyek!
– Jaj, ne...
Liliane most ujjával helyettesítette a nyelvét. Ugyanabban az ütemben
dörzsölte vele Samantha csiklóját, mint eddig, de közben másik kezének
ujjait kihúzta a hüvelyéből, és helyettük a nyelvét dugta be.
Kiegyenesítette, és behatolt vele, amennyire tudott. Samantha nedveinek
édeskés íze volt.
– Mondd el - szólt bele Roger fojtottan a kagylóba - mondd el, hogy mit
csinál veled.
– Az ujjával dörzsöli a csiklómat, és a nyelvét bedugta a hüvelyembe.
Atyaisten, Roger, ettől el fogok élvezni.
– Hagyd csak - mondta biztatóan, rekedtes hangon a férfi - hagyd, hadd
történjen meg.
Liliane körben táncoltatta a nyelvét, kitágította Samantha hüvelyének
nyílását. Érezte, hogy Samantha csiklója erősen lüktet az ujja alatt,
és tudta, hogy mindjárt elélvez.
A telefon elhallgatott. Samantha leejtette az asztalra. Liliane érezte,
hogy a lány két combja megszorítja az arcát, amint testében növekszik a
feszültség.
– Mindjárt elélvezek... - sóhajtotta Samantha. Hirtelen egész teste
megrándult, mintha villám csapott volna belé. Felívelt az asztalról,
minden izma megfeszült és megmerevedett, aztán, mintha lassított filmen
történne, visszasüppedt. Csiklója vadul rángatózott, és Liliane érezte,
hogy nedvességpatak csordul ki a hüvelyéből, mintha ő is ejakulált
volna, mint egy férfi. Combjai elernyedtek, szorítása meglazult Liliane
fején.
– Nos, mit szólt Roger? - kérdezte Liliane, és lábra állt. Szája
Samantha nedveitől fénylett.
– Azt mondta, elkezdhetjük nélküle.
– Már el is kezdtük - dünnyögte Liliane.
Most Samanthán volt a kezdeményezés sora. Legördült az asztalról, és
fején keresztül lehúzta krémszín ruháját. Legyűrte magáról a bugyit és
félredobta.
– Borotválod? - kérdezte Liliane, és Samantha ágyéka felé intett, a kis
szőrháromszög felé. Samantha szemérme kifelé fordult, és Liliane
láthatta a szeméremajkak belsejének lágy, fényes felszínét.
– Igen. Minden áldott nap. Különben nagyon elvadulna. Be is szoktam
olajozni. Te jó ég, de felhúztál. Nem erre számítottam.
– Egy lépést előrelépett, egyik karjával átkarolta Liliane derekát, és
szájon csókolta, saját nedveit nyalogatva le róla nagy lelkesedéssel.
– Érzem a saját ízemet. Ez olyan izgató...
– Hé, mi van rajtad? -
kérdezte, amint ujjai körbetapogatták Liliane derekát.
– Olyan kurvásan éreztem magamat... - mondta Liliane.
– Nyisd ki a cipzárt.
Samantha mögé került, és lehúzta a cipzárt, azután letolta a ruhát
Liliane vállain. Mikor Liliane kihúzta belőle mindkét karját, a ruha a
földre hullott. Samantha rámeredt a fekete fűzőre, és a hosszú, fodros
harisnyatartókra. – Atyaisten... Roger oda fog élvezni a padlóra, ha
meglát ebben téged.
– Szóval tetszik?
– Az egyik harisnya kissé begyűrődött a térdén,
Liliane feltette a lábát egy székre, és mindkét tenyerével helyére
simította a nylont, majd megigazította a pántokat, hogy feszesebbre
húzza.
– Elmondod, hogy minek köszönhetem mindezt? - kérdezte Samantha. Amint
kimondta, a keze máris megmozdult és megragadta Liliane mellét. Finoman
dédelgette, tenyerével dörzsölte a mellbimbót.
– Atyám, de szeretném, ha nekem is ilyen mellem lenne!
A szőke lány lehajtotta a fejét. Ujjai közé fogta a finom húst, és
szájába vette a mellbimbót. Most ő volt az, aki hátralökte Liliane-t az
asztal széléig. Liliane testét megrohanták az érzületek, amint Samantha
fogai harapdálták a mellbimbóját. Azután ajkai közé fogta és kiszívta,
nyálával nedvesítette meg. Majd áttért a másik mellére, és megismételte
az eljárást, de most, miután kiszívta a mellbimbót, a nyelvével
visszanyomta a helyére, belepréselte a környező húsba, amíg csak
Liliane bordáinak nem nyomódott.
– Mi lesz Rogerrel? - kérdezte Liliane rekedten. Samantha felemelte a
fejét és szájon csókolta Liliane-t, majd visszanyomta az asztalra.
Liliane érezte a fa asztallap hűvösét a bőrén. Samantha felmászott
mellé, és ő is elnyúlt az asztalon.
A szőke lány ajkai Liliane nyakán és torkán vándoroltak felfelé a
füléig. Forró levegőt fújt a belső járatok tekervényeibe.
– Te jó ég, mennyire felhúztál. Még sosem történt velem ilyen. És nem
hiszem el, hogy most megtörténik. Annyira kívántalak, miközben láttalak
Rogerrel. És mikor elmentél, ő is olyan volt, mint egy vadember,
eszeveszetten szeretkeztünk, de mégsem tudtalak kiverni a fejemből.
A keze lefelé vándorolt a fekete tüll fűzőn. Liliane már a hasán
érezte. A finom női ujjak összezárultak a szeméremdombján, a forró,
nedves hajlatok fölött.
– Ezt akarod? - susogta Samantha, és középső ujjával benyomult a
csúszós szeméremajkak közé. Megtalálta a csiklót, és dörzsölgetni
kezdte.
Liliane hangosan felsóhajtott. Amióta beült az autójába és elindult
hazafelé, csakis erről álmodozott. Jelenlegi életében az volt a
fantasztikus, hogy nemcsak pontosan tudta már, hogy mikor, mire vágyik,
hanem meg is kaphatta azt - szinte azonnal.
Samantha lecsúszott az asztalról anélkül, hogy elvette volna a kezét.
Miközben ujjai Liliane csiklójának súrlódtak, és ide-oda mozgatták,
szétterpesztette Liliane lábait és közibük térdelt. Kijjebb húzta
Liliane testét az asztalon, amíg csak feneke félig a levegőbe nem
lógott, és szeméremteste szabad nem lett. Samantha most Liliane combjai
alá helyezte a vállait, és az ölére meredt. A nedves fekete szőrzet
Liliane lába között már semmit sem takart el.
– Szóval ezt akarod? - kérdezte ismét.
– Ó, te jóságos ég, igen...
Még ha nem válaszol, Samantha akkor is biztosan tudhatja, milyen
szörnyen felajzott, gondolta Liliane. A puncija nedvekben ázott.
Érezte, hogy a bőséges nedvesség lefelé csordogál a fenekén.
– Tehát ezt...
Samantha ujjai szétnyíltak, és Liliane szeméremajkait is szétnyitották.
Liliane érezte, hogy forró levegő éri érzékeny belső hajlatait, amint a
szőke lány ajkai felé közeledtek. Azután rátapadtak a mohó ajkak, és a
nyelv kígyózva elindult a csikló felé.
Liliane teste megremegett, hatalmas kéjhullám árasztotta el. Valahonnan
távolról hallotta egy ajtó halk nyílását és csukódását, de olyannyira
elmerült gyönyöreiben, hogy nem is figyelt rá. Samantha ajkainak
hatására a szeme lecsukódott, és fizikai képtelenség volt számára, hogy
ismét kinyissa őket. Tudta, hogy mindjárt elélvez, és ez volt az
egyetlen, ami pillanatnyilag érdekelte.
– Nehogy abbahagyd... - rimánkodott erőtlenül.
Samantha nem hagyta abba. Nyelve állhatatos, ritmikus táncba fogott,
fel-le mozgott, a csikló minden kis idegszálát megborzongatta,
mindegyiket reakcióra késztette. Ezerféle kéjes érzület keletkezett
benne, amelyek kezdtek összeolvadni.
Újabb neszt hallott, hangosabbat, közelebbről.
Liliane odafordította a fejét, de mielőtt kinyithatta volna a szemét,
újabb kéjhullám rohant rá, és elfeledkezett róla.
– Ó, istenem! - Liliane élvezett. Kinyújtotta karjait az asztalon,
belekapaszkodott a szélébe kétfelől, ujjai szorosan megmarkolták,
miközben lüktetve eláradt testében a gyönyör. Érezte, hogy a hüvelye
összehúzódik, de épp ahogy az orgazmus határán egyensúlyozott,
hajszálnyira a kitöréstől, hirtelen azt érezte, hogy Samantha nyelvének
mozgása megváltozik, és szája más szögben tapad az ölére, noha
ugyanolyan mohón majszolja őt.
Liliane nagy nehezen kinyitotta a szemét. Roger ott állt a felesége
háta mögött, ingének szárnyai alól jókora erekció meredezett, nadrágját
letolta a térdéig. Felhúzta Samanthát a guggolásból, hogy csípője pont
megfelelő magasságba kerüljön, és Samantha feneke most egyenesen felé
domborodott.
– Szóval ezzel foglalatoskodsz, amikor én nem vagyok itthon - mondta
fogcsikorgatva, megragadta a felesége csupasz hátsóját, és belényomult.
Liliane nyomban érezte, hogy forró levegő éri a lába közét, amint
Samantha néma sikolya tanúskodott férje könyörtelen behatolásáról.
Azután, amint Roger döngetni kezdte Samanthát, a nyelv ismét mozgásba
lendült Liliane csiklóján.
Szinte félelmetes gyönyörűség volt. Mintha érezte volna Roger
hímtagjának vad lökéseit Samantha testén keresztül. Minden mozdulat,
amit tett, megremegtette Samantha nyelvét is, és feljebb csúsztatta
forró száját. Hihetetlenül gyönyörűséges volt. Roger megjelenésének
hirtelen döbbenete és az erotikus színjáték, amelyet produkált, csak
fokozta Liliane érzületeit, és szinte beletaszította az orgazmusba.
Teste felívelt az asztalról, minden ízülete, minden idegszála kéjtől
feszült. Felsikoltott, olyan eszeveszetten, hogy maga se ismerte meg a
hangját, ezt a túlvilági, furcsán eltorzult muzsikát.
– Te öltöztetted így fel? - hallotta Roger hangját, még mielőtt
visszanyerte volna az erejét, hogy megmoccanjon.
– Nem. A saját ötlete volt.
Liliane érezte, hogy Samantha szája eltávolodik. Kinyitotta a szemét,
és látta, hogy a szőke lány most az oldalához áll. Szája nedvesen
fénylett. Megnyalta a nyelvével, majd lehajolt és finoman megcsókolta
Liliane-t.
– Ez nagyon jó volt - mondta ő halkan.
– Tudom...
– No, és ez milyen? - kérdezte hangosan Roger, Liliane combjai alá
tette a két kezét, széttárta és felemelte őket, majd közibük lépett, és
egyetlen sima mozdulattal belenyomta jókora fütykösét Liliane
csuromnedves hüvelyébe.
Mindannak ellenére, amit Liliane az utóbbi hetekben átélt, úgy hitte,
hogy még életében nem érzett ehhez foghatót. A férfi hímtagja tűzforró
volt, mint amikor túl soká hagynak a lángok közt egy kandallóvasat, és
nagyon nagy - sokkal nagyobb és még keményebb, mint legutóbb. Amit
látott, a végsőkig fokozta szenvedélyét. Tiszta erőből döfködte Liliane
testét, hihetetlen energiával járt benne ki-be, makkja a méhe száját
döngölte, szeméremcsontja ritmikusan nekiütődött Liliane már amúgy is
túlérzékeny csiklójának. Liliane úgy érezte, még azt a lüktetést is
érzékeli, ahogy az ondóváladék felfelé pumpálódik a hímvesszőben,
kitörésre készen.
Pontosan ezért akart velük lenni ma éjjel. Az Odette-tel kapcsolatos
tapasztalatok nyomán ráébredt, hogy ez lesz számára a tökéletes
megoldás, mivel a női szeretkezés után olyan eszeveszett vágy támadt
benne egy férfi iránt! Samantha ajkának csodálatos lágysága után, egy
nő finomsága és ügyessége után a férfiúi keménység és erő utáni
vágyakozása nyomban kielégülhetett. Mindkettőt akarta. És jelenlegi
életében kezdte megszokni, hogy mindig meg is kaphatja, amit akar.
A teste szinte lángolt, ezerféle érzés száguldott át rajta, hüvelye
minden irányba kitágult a belé plántált férfiszerv hihetetlen
méreteitől. De most agya is őrült táncba kezdett, fantáziája
elszabadult, számos kép villant át rajta arról, hogy mit fognak még
csinálni vele. Ez még csak a kezdet volt, végül is, az előjáték. A
szexhez öltözött fel. Mutogatni akarta magát nekik, provokálni akarta
őket, mindkettejükkel csókolózni, mindkettejüket leszopni, megmutatni
nekik, hogy hogyan maszturbál, hagyni, hogy tegyenek vele, amit
akarnak, hagyni, hogy a házaspár kivételesen megosztozzon egy női
testen.
Felnézett Samanthára. A szőke lány lehajolt, és szájon csókolta. Egyik
kezét Liliane mellére csúsztatta, a másikat lefelé a hasán, a
szeméremajkak közé, amelyeket a férje úgy szétfeszített. Elérte a
csiklóját. A lehető legfinomabb érintéssel cirógatni kezdte.
Liliane felnyögött. Érezte, hogy hüvelye szorosan megmarkolja a
hatalmas péniszt, amely belényomul, és csiklója rángatózni kezd
Samantha ujjai alatt. Érezte, hogy mellbimbóját valaki felhúzza és
belecsíp, amitől a melle is felhúzódik. Azután Roger maga felé húzta
őt, és minden erejével mégegyszer, utoljára beléhatolt, de már nem
húzódott vissza: hímtagja heves lüktetésbe kezdett, és ondója forró
sugarakban előtört, bele Liliane testének mélységeibe. Egyetlen hosszú
pillanatig Liliane teste mintha megbénult volna, mintha túl sok élményt
kellene feldolgoznia, de azután érezte, hogy hüvelye rátapad a kőkemény
hímtagra és együtt lüktet vele, elélvezett nagy, gyönyörteli
hullámokban, mintha az orgazmusa a másik ejakulációjára válaszolna, kéj
a kéjre, és a férfiszerszám minden rángására ugyanolyan kéjes
rándulással felelt a saját teste.