A ház úrnője
- A szoba miatt jöttem.
Pillantásom egy csinos lányra esik, épp most libbent be az ajtón, én
meg ott álltam karba fonva, mint a ház úrnői a rajzfilmeken.
- Azt hittem, Robin néven egy fiú jön ide.
A lány a feje búbjáig elvörösödött. Hátizsákját most egyik válláról a
másikra csúsztatta, én meg láttam himbálódzó melleit a rózsaszín póló
alatt.
- Fiút látott volna szívesebben, Mrs. Mason?
- Ezzel minden nő így van, Robin.
- Önkéntelenül is elmosolyodtam. Ő ezt biztatásnak vette és belépett az
előcsarnokba, ahol a ragyogó napsütés után sötét volt.
- Csakugyan minden nő? - jegyezte meg.
De a mosolyomat nem viszonozta. Vállait lelazította, a hátizsák pedig
egy puffanással csúszott a padlóra.
- Jól van, kedveském? Kér esetleg vizet vagy valamit? Rohadt nagy a
hőség odakint.
Erre bólintott, majd a lépcsőfeljáróra pillantott.
- Csak fáradt vagyok, Mrs. Mason.
- Mondja csak, hogy Linda.
- Nézze, sürgősen el kellett jönnöm a másik helyről, ezért ha
kérhetném, láthatnám a szobát?
Gyengéden toltam őt magam előtt, így követtem felfelé a lépcsőn. Az
összes többi női jelentkezőt elutasítottam. Egy nagydarab fiatal
suhancot akartam, aki először szabadul ki otthonról, esetleg szeretne
egy kis etyepetyét. Férfi társaságra vágytam. Kalandról fantáziáltam,
mondjuk véletlenül nyitva hagyom a hálószobám ajtaját, hogy a fickó
meztelenül láthasson.
Igencsak jó formában vagyok. Ugyan melyik telivér csődör ne bukna a
nagy cickókra és a kívánatos csípőre? Egy negyvenes csaj talán öregnek
tűnhet neki, de én megmutatnám, milyen frankó lehet egy idősebb tyúk.
Az egyik este mondjuk meginnánk egy üveg bort ketten, hagynám a srácot
beszélni - talán épp a mamájáról. Én meg olyasmiket mondanék, amitől
felizgul. Mindjárt elfelejtené a mamáját. Nézném, ahogy felmegy az
ágyába, akkor követném, lábujjhegyen beosonnék a szobájába, félrelökném
a dunyhát, aztán ráfeküdnék, rácsusszannék harmatos, merev pöcsére, még
mielőtt tiltakozhatna. Bizony ám!
Gondoskodnék róla, hogy igazán otthon érezze magát.
Tényleg eszembe sem jutott, hogy anyáskodjam egy ilyen melltartót nem
hordó árva lány felett, hosszú veres copffal, azonkívül - őszintén
szólva épp most vettem csak észre - ilyen jóvágású farral, ami csak úgy
ringatódzott a sortjában.
- Mért, mi volt a gond? - kérdeztem, miközben bekísértem őt a
hálószobájába.
- Tán elviselhetetlen volt az előző gazdaasszonya?
Robin remegi testtel feküdt az ágyra és ismét elvörösödött.
- Gazda volt, a háziúr. És igen is, meg nem is.
Leültem mellé az ágyra.
- Folytassa csak.
- Szóval a fickó lekötözött.
- De hisz ez szörnyű! Fogva tartott?
- Az ajkamba haraptam és éreztem a vér ízét. Azon kaptam magam, hogy a
lány mellét bámulom, ahogy a pólójának feszült, a saját mellbimbóim
pedig rendesen megkeményedtek.
- Ne hívjuk a rendőrséget?
- Nem mondhatnám, hogy fogva tartott. Úgy értem, mehettem és jöhettem,
ahová akartam.
- Robin most vállat vont, majd combjait kezdte dörzsölgetni. Egyszeribe
ő lett a közönyös, én meg bezsongtam és kényelmetlenül éreztem magam.
- Csak esténként történt, mikor hazaértem.
- Robin most felpillantott rám, kék szeme csillogott.
- Szegény kis pára.
- Megragadtam az ágy szélét. A gyomrom összeszőkült.
- Mondjon el mindent.
- Az egyik este történt. Épp valami polcokat szerelt fel a szobámban.
Én az ágyon feküdtem. Le voltam strapálva a meló után.
- Fáradt voltál, mint most?
Robin most hátradőlt és felhúzta lábait. A karunk súrolta egymást.
- Bizonyára elbóbiskoltam, mert mikor kinyitottam a szemem, a csuklóim
össze voltak kötözve.
Így ni - azzal összetette két kezét és a magasba emelte. Ezzel telt
mellei is megemelkedtek.
- Ami az egészben furcsa, hogy olyan… megnyugtató érzés volt. A tudat,
hogy semmit sem tehetek. Ott állt az ágy végénél, és a lábam belső
felét simogatta.
- Most leengedte karjait és egyenesen a szemembe nézett.
- Tudom, hogy félnem kellett volna, Linda. De ettől inkább felizgultam.
Ő meg azt mondta, csak játék az egész. Most, hogy a nevemen szólított,
ez közelebb hozott minket egymáshoz. A karjára teszem a kezem és
simogatni kezdem. Sima a bőre és meleg, ujjaim alatt arany pihék
csillognak. Pólója és sortja között sávban látszik ki barna hasa.
- Csak akkor nevezheted játéknak, Robin, ha élvezed is.
Most bólint. Aztán felém hajol, hogy orrunk szinte összeér. Mellei
kidudorodnak a trikón át, lengedeznek. Buddha-ülésben teszi keresztbe
lábait, sortja bevágódik a lába között, kirajzolódik a lágyék vágatának
vonala. Azt bámulom. De jó lenne, ha egy fiú lágyékát látnám. Addig
nézhetném, míg végül erekciója lenne, de így még sohase néztem egy lány
punciját. Elképzelem a duzzadt szeméremajkakat a sort alatt:
biztos nyirkos és totál le van borotválva. Talán egy kis síkos
nedvesség van a puha birén, mert ebben a hőségben mászkált. Vagy mert
olyan közel ül hozzám ezen az ágyon.
- Pont erről van szó, Linda - suttogja és most lepillant oda, ahová én
nézek. Megremeg kissé, még szélesebbre tárja lábait. Nem a nik illatát
érzem most, egészen enyhén? Szívem kalapálni kezd. Robin most ismét
elmosolyodik. Oly közel ülünk egymáshoz, hogy szinte hallom, ahogy
szája nedvesen szétnyílik és a fogait nyalja.
- Élveztem.
Most megpróbálom elhúzni a kezemet, ő azonban odahúzza azt az ölébe. A
lágyékához. Érzem a szöveten át a melegséget, a nedvességet. A
lélegzetem is elakad. Látni akarom, mi van ott a sort alatt. Most még
csak eszembe sem jut egy fiatal merev fasz. Csak egy ifjú, puha pina.
- Tudod, szeretem, ha ilyen tehetetlen helyzetben vagyok. Mintha
játékszer lennék. Ő pedig azt tette, amit akart, először csak az
ingemet gombolta ki, majd lehúzta a sortomat. Ettől felállt neki. Ekkor
jöttem rá, hogy élvezem a dolgot.
Most átnéz a vállam fölött, álmodozva, az én kezemmel simogatja le-föl
a lágyékát.
- Folytasd!
- Hangom most kéjsóváran fátyolos.
- De jó darabig hozzá nem nyúlt a melleimhez, vagy ide, ni… szóval
érted… - azzal oly erővel szorította oda kezem, hogy az ujjperceim
nekifeszültek és a szeméremajkak közé nyomultak.
- Addig, míg végül én könyörögtem neki, hogy csinálja… akkor megmutatta
hatalmas, kemény faszát és…
- Még mindig nem értem, Robin!
- Kezemet felemelve szakítottam félbe.
- Elmenekültél onnan. Idejöttél hozzám. Miért? Bántott téged?
- Ó, hát az volt a legjobb az egészben, amikor bántott! Mikor elvert.
- Most leugrik az ágyról, táncolva megy végig a szobán, csípőjét
jobbra-balra ringatja és közben saját fenekét csapkodja, piff-puff,
aztán minkét combját, de keményebben, hogy húsa beleremeg. Eltátom a
szám. Birén ott maradt két kezének vörös körvonala.
- El sem hinnéd, milyen jó érzés volt. Az az éles, nyilalló fájdalom…
micsoda érzés. Azután ahogy az a melegség szétárad a testedben. Alig
várod a következőt…
- Hát ezt nem hiszem el - szipákoltam és szorosan összezártam két lábam.
- Az efféle büntetés egyszerűen szörnyű.
- Akkor mért lett egyszeribe nedves a puncim?
- Dehogy szörnyű. Valami csodás! Te jó ég, majd meghaltam a vágytól,
hogy elmondhassam valakinek!
Robin vibrál az energiától. Nem csoda, hogy annak a mocskos öreg
szivarnak a nyála csorgott a lány után minden éjjel. Szédületes egy
csaj.
Azok a kirobbanó mellek, a szemérmetlen sort, mely egyenesen odavonzza
a pillantást a lábak közötti résre. Most fészkelődöm, szeméremajkaim
sürgetően dörgölődnek össze szűk fekete szoknyám alatt. Robin
mellbimbói keményen feszülnek pólójának. Az enyémek pedig a
kardigánomnak.
Robin most odalép és pózba vágja magát előttem, mintha csak leckét
adna. Én azonban le nem veszem a szemem a mellbimbóiról.
- A pasas pontosan tudta, mit csinál, szóval érted. Ami a vicces a
dologban, hogy minél szorosabban kötöz le, annál erőtlenebb vagy és
annál jobb érzés az egész. A kötél rózsaszín nyomokat hagy a csuklód
körül, mintha karperec lenne, úgyhogy egész nap emlékezel a
történtekre, miközben dolgozol, de senki más nem tudja.
Robin most kuncog és lehajol, hogy felkattintsa az éjjeli lámpát az ágy
mellett. Háttal fordul felém, én pedig látom egyik szeméremajkának
hajlatát, amint áttüremkedik a sortján.
- Folytasd, meséld el, mit csinált veled - mondom neki, azzal
megragadom és visszahúzom magamhoz.
- Mutasd meg!
Most ismét elmosolyodik, egyik kezét csípőjére teszi.
- Jó. De akkor neked kell csinálni. Kötözz le!
Nagyot nyelek. Lágyéka egy vonalban van a szememmel.
- De mivel?
- Hát, mondjuk a harisnyáiddal.
- Azzal lehajol, kezét a szoknyám alá csúsztatja, fel a lábamon.
- Tudom, hogy még ebben a melegben is azt hordod.
Igaza van. Még mindig it nézve emelem fel lábam, aztán lassan lehámozom
a harisnyám. Arcom ég, gyomrom összeszorul az izgalomtól. Robin engem
figyel, macskaszerű nyelvét kidugja alsó ajka fölött. Felcsúsztatom
szűk szoknyám a lágyékom felé, Robin szeme pedig felcsillan, de egy
szót sem szólunk.
Miután lehúztam mindkét harisnyámat, Robin végigfekszik az ágyon,
széttárulkozik és vár.
- Kötözz le szorosan, ahogy ő csinálta.
- Még mindig ajkait nyaldossa.
- Azt akarom, hogy fájjon.
- Én … nem is tudom . . .
- Kérlek, Linda!
- Robin úgy durcáskodik, mint valami elkényeztetett gyermek.
- Azt akarom, hogy lásd, milyen is az. Te lehetsz a szeretőm. Erős
mellei most előremerednek, mellbimbói megnyúltak és kemények. Ezt látta
tehát a háziúr és mindjárt rabul is ejtette, ott helyben abban a
hálószobában. Szex tálcán felkínálva, és még csak nem is kurvával. De
nem ám. Hanem egy tökéletes angyallal. A kisbabámmal, akivel akkor
játszok, amikor csak akarok. Szinte nem is gondolkodom, csak felhúzom a
pólóját, hogy láthassam azokat a dús melleket. Ugyanazt, amit az a
hitvány háziúr látott. A puncim összeszorul, amitől borzongás fut végig
rajtam. Ez a friss, érett test büntetésért könyörög. Lehet, hogy az a
marha úgy érezhette, meghalt és a mennyországba került.
Egyszeribe tudom már, mit kell tennem. Megragadom Robin karjait,
harisnyámat a csuklói köré tekerem, majd odakötözöm a gyermeknek való
ágy fejtámlájához.
Robin rángatni kezdi a csomókat.
- Ó, ez nagyon szoros, Linda! Nem tudom magam kiszabadítani.
- Most jobbra-balra dobálja magát, két melle csábosán himbálódzik,
mellbimbói kemények és vörösek, karizmai megfeszülnek.
- Ő nem kötözött le ilyen szorosan…
Aggodalom söpör végig rajtam, de aztán észreveszem, ahogy Robin nyelve
kivillan a küszködés közepette… nyilvánvalóan élvezi a dolgot.
És miközben hánykolódik, keményen megrúg, rajtam pedig egy
energiahullám söpör végig. Gyorsan lehúzom a cipzárt és lerántom
sortját, majd felnyögök az örömtől, hogy láthatom ott azt a lágy rést,
mely ugyan nem volt leborotválva és gyantázva, ahogy elképzeltem,
viszont a fanszőrzet takaros kis vonalban futott a szeméremajkak közti
réshez. A saját puncim a vágytól rángatódzik. A másik harisnyámat most
egyik bokájára csavarom és az ágyhoz kötözöm. Ha szabadom hagyom a
másik lábát, akkor még mindig felém fordíthatja a fenekét.
- Mit fogsz csinálni velem, Linda? Így hagysz egész éjszakára?
Most a fenekét ringatja, a takarónak dörgöli, majd hevesen emeli fel,
hogy megmutassa azt a fekete vonalat formás farpofái között.
- Ezt szeretnéd? Csakhogy Robin, kedvesem, én nem vagyok férfi, nem
baszhatlak meg úgy, mint a háziurad.
Csak nézem őt, ahogy elterpeszkedik az ágyon, szélesre tárt lábakkal,
küszködve, nyöszörögve.
- Csak meg tudsz dugni valahogy. Mondjuk fognál valamit a kezedbe.
Akkor úgy csinálhatod, mint ő.
- Robin levegő után kapkod, miközben egyre fészkelődik körbe-körbe és
mohón dörgöli magát le-föl a durva takarónak.
- De azért akarom, hogy felizgulj, Linda. Szerintem te egy istennő vagy.
Most felemelem a karom és keményen lecsapok Robin farára. A friss,
omlós hús az ujjaim alatt fodrozódik. Robin felsikolt.
- Akkor hát ne mozogj, ifjú hölgyem, míg eldöntöm, mit is érdemelsz.
- Nem vagyok ifjú hölgy. Egy mocskos kis ribanc vagyok. Az a pasas
mondta nekem.
Ismét lesújt a kezem és irtó jó érzés hallani azt az éles csattanást,
mely visszhangzik a kis szobában és jó hallani Robin sikkantását
válaszképpen. Megvonaglik ott az ágyon, én meg újra ráverek.
- Meg ne moccanj, te mocskos kis ribanc, különben szorulsz.
Robin most megmerevedik, eltúlzott engedelmességgel hajtja végre a
parancsot, én meg ott állok fölötte és élvezem ezt az egészen új és
furcsa, szokatlan érzést, mely újból végigsöpör rajtam. Belülről árad
szét, aztán áthatol a pinámon, mely most követelődzően lüktet.
- Kezd jó lenni, Linda - mormolja Robin a súlyos csendbe.
Egyik térdemet két lába közé nyomom, Robin erre felemeli fenekét az
ágyról és nekilöki duzzadt kis punciját. A combjait simogatva haladok
arrafelé. Bőre oly meleg. Ujjaimat most odacsúsztatom és azt a puha kis
bozontot birizgálom. Az én puncim is rendesen benedvesedett.
Egyik kezemet testébe dugva, a másikkal újból rácsapok a farpofájára,
és érzem, ahogy a bőre átforrósodik. Te jó ég, még a lélegzetem is
eláll. Lehúzom szoknyám cipzárját és félredobom. A bugyim totál
átázott. Azt is lerántom, és most érzem azt az illatot - ezúttal a
sajátomét -, ami úgy bepörget.
Előrehajolok, jobban széthúzom Robin combjait és most meglátom a titkos
rést, ígéretes élénkpirosan, mikor szeméremajkai széttárulnak.
Gondolkodás nélkül benyomom orrom hegyét és széjjelebb tárom az
ajkakat, miközben érzem a meleg nedvességet az arcomon. Mennyei
örömhullám ráz meg, mikor belélegzem egy másik ni illatát. Így
csinálhatják az állatok a dzsungelben… de vajon a nőstények is
szaglásszák egymás fenekét?
Robin nemi szerve selymesen simogatja orromat. Még soha életemben nem
csókoltam meg nőt, a pináját meg végképp nem nyaltam senkinek. A
nyelvem most odacsúszott arra résre, éreztem, hogy Robin teste
megfeszül, majd megborzong, mikor végighúzom rajta, egyszer, kétszer,
fel odáig, ahol a rés összezárul és most érzem a kis csiklóját.
Kezemmel most a saját puncimat dörgölöm, egy ujjammal a saját csiklómat
masszírozom, mindenem összeszorul azt követelve, hogy máris elélvezzek.
De még túl korai. Elhúzom a kezem és ismét Robint kóstolgatom, mint
ahogy egy macska tisztogatja kiscicáját. A lány pedig megvonaglik és
felnyög a nyelvem minden egyes lökésére.
- Most már a rabszolgád vagyok, Linda?
Felkapom fejem, mert idegesít, hogy közbezavart.
- Fogd be a szád!
- Kérlek, Linda - nyöszörgi most - verd tovább a seggem!
- Nekem te ne mondd meg, mit tegyek, rabszolga! - azzal még jobban
szétfeszítem Robin combjait.
- Megbüntetlek, amiért beszélni merészeltél. Nincs több nyalás.
- Jaj, bocs, Linda. De kérlek… annyira élvezem.
- Te azért vagy itt, hogy az én kedvembe járj, ezt jegyezd meg!
De már szörnyen közel állok ahhoz, hogy elélvezzek. Úgyhogy abbahagyom
a magam simogatását. Megint Robin tátongó punciját nézem, a duzzadt
szeméremajkakat, a nedvességtől összetapadt szőrcsomókat. Megragadom a
finom csipke bugyimat, a két tenyerem között sodrom össze vékony
kötéllé. Megfogom a két végét és a szeméremajkak résébe csúsztatom,
majd gyors mozdulattal felhúzom rajta. Robin felsikít, teste ívben
megfeszül és felfelé tolja magát, sóvárgóan kitárulkozva.
Most lefelé húzva dörgölöm neki az összetekert bugyit. Jól tudtam, hogy
az anyag az érzékeny csiklón csúszik majd végig, a legkényesebb
részeken súrlódik majd. Robin csiklója most élénkvörösre változik. Most
kezdem még gyorsabban dörgölni a bugyival Robin pináját, és jólesi
borzongással látom, ahogy dobálja és riszálja magát az ágyon.
Elhajítom a bugyit és mikor Robin csalódottan felüvölt, dobálva magát
az ágyon, keményen rácsapok meztelen fenekére, majd meglengetem a
bugyit és végigcsiklandozom vele vonagló testét, fel a remegi mellekig,
a nagy felálló bimbókig.
Robin továbbra is vonaglik. Csak úgy tudom megállítani, ha ráülök.
Lovagló ülésben telepedek rá rabszolgámra, ám ahogy felhevült puncim
hozzáér az övéhez, majdnem ott helyben elélvezek. Szinte eszemet
vesztem attól az érzéstől, hogy egy másik ni nemi szervének érintése
így bepörget. Most már képtelen vagyok nyugton maradni. Rámászok
Robinra, míg odaérek nedves, hívogató ajkához, és rányomom saját
ajkamat. Nedves nyelve kutatóan vibrál az én számban és most már csak
másodpercek választanak el az orgazmustól.
- Most teljesíted feladatodat, rabszolga! Addig hallani sem akarok
arról, hogy szabadon engedjelek!
- Hangom súlyosan cseng a vágyakozástól, miközben célom felé török.
Felkúszok Robin arcáig, míg puncim a szájához ér.
- Nyaljad!
Érzem Robin meleg leheletét a puncimon. Aztán nyalni kezdi. Lágyan,
szinte piheszerűen birizgálja lükteti szeméremajkaimat, majd nedves
nyelvét végigfuttatja a kettő közti résen, majd beteríti a duzzadt
ajkakat.
A fejem szédül. Sokkal jobban bepörgök egy lánnyal. Még jobban
széttárom combjaim, hogy örömérzetem fokozzam.
- Olyan jóízű vagy, Linda.
Felnyögök és megvonaglok, még jobban odanyomom magam, mikor Robin
nyelve sebesebben kezd járni, szenzációs érzés járja át a pinámat, ő
pedig szinte beszívja az egész puncimat. Nyelve ott körözik, úgy hatol
belém mint valami mini pöcs, aztán visszahúzza, mire én még keményebben
préselem magam az arcának.
Most eléri a csiklómat. Úgy hat, mint valami elektromos ösztöke.
Nem bírom türtőztetni magam, hevesen reszketek. Megint irgalmatlanul
szívja a puncimat. Még gyorsabban vonaglok, combjaim szélesre tárulnak.
Robin most abbahagyja a körözést meg a szívást, keményen tolja be
nyelvét, mint valami fasz, jobbra-balra csapkod vele, aztán a csiklómra
csúszik, miközben ki-be jár. A tébolyba kerget. És most élvezek.
Megragadom az ágy fejtámláját, csípőimet hátralököm, a pinám és az
egész testem szorosan összehúzódik, majd Robin arcának lököm magam,
rádörgölöm összes nedvemet, míg az orgazmus a végére ér.
- És velem mi lesz? - nyöszörgi Robin egész testében reszketve,
miközben lemászok róla. Kedvem lenne megfogni őt. De nem akarom
abbahagyni a játékot.
- Fel kell tennem a vacsorát, Robin. Te pedig, kedveském, itt vársz rám.
Érzéki szája most tágra nyílik.
- Nem rendes tőled!
- Aztán majd, ha nagyon jó leszel, újból végigcsinálhatjuk az egészet.
- A küszöbön megálltam.
- Még valami, ifjú hölgyem. Ha minden olyan jó volt ott a másik helyen,
mért kellett eljönnöd?
- Kidobtak!
- Azzal elmosolyodik és totál széttárja lábait, mint valami balerina.
- A fickó felesége korábban jött vissza valami üzleti útról vagy
ilyesmi.
- Édesem, megjöttem!
- Azzal felkacag.
- Engem meg ott talált lekötözve a nagy ágyukon, szélesre tárt
combokkal…
- A puncid meg ott virított vörösen - mondtam elképedve.
- Te jó ég, el tudom képzelni. És még mit látott az asszony?
- Hát Joe-t, amint ott volt rajtam és baszott.
Magam elé képzelem az egészet és ez jól bepörget: az asszony a
hajszálcsíkos kosztümjében csak áll ott és nézi, ahogy férje segge
le-föl jár ezek között a formás lábak között. Az én Robinom lábai
között.
Visszamegyek hozzá, a bugyimmal a melleit csiklandozom, majd a
vénuszdombját.
- Ne is törődj vele. Most már csak mi ketten számítunk.
Robin lehunyja szemét.
- Siess vissza, Linda.
- Ó, előttünk az egész éjszaka.
- Nem tudom megállni, hogy oda ne hajoljak és megcsókoljam új bérlőmet,
nyelvemmel az övét csiklandozva.
- Te leszel majd az én új játékszerem.