Az autószerelő
Juliet szeretett jól kinézni minden
helyzetben, legyen az bármi… még ha csak az autóját kell elhoznia a
szerelőtől, akkor is.
Kinyitotta öltözőszekrényét, felvette kedvenc piros blúzát, aztán a
fekete szatén miniszoknyájáért nyúlt. Fekete harisnyáit már magára
húzta, abban viszont nem volt biztos, vajon elég hosszú-e a szoknyája,
hogy elfedje a harisnya csipkés felső szegélyét. Aztán egy gyors
pillantás a tükörbe, és látta, hogy a szoknya elég hosszú… de épphogy
csak… És ő pontosan ezt akarta, így aztán felhúzta tűsarkú cipőit és
indult lefelé.
Juliet retikülje ott feküdt a kanapén, most felkapta és megnézte,
mennyi van a pénztárcájában. Peter, az autószerelő azt mondta, olyan 80
dollárjába kerül kijavítani a horpadást a karosszérián. Elmosolyodott,
és eszébe jutott, milyen jóképű volt a srác olajos, tengerészkék
kezeslábasában. Magas volt, sötét hajú, erőteljes felsőtesttel. Az a
fajta fickó volt, aki bármikor egy lány fölé kerekedik, ezért Juliet
most úgy döntött, itthon hagyja a pénztárcáját.
Útközben a műhely felé gyalogolva azon tűnődött, vajon hogyan reagál
majd Peter, ha megmondja neki, nem tud fizetni. Biztos azonnal rájön,
hogy hazudik, mivel azt már első pillanatban kiderítette, hogy ő,
Juliet dúsgazdag. A rózsaszín, lehúzható tetejű, igen drága kocsi
mindent elárult, akárcsak divatos, drága öltözéke.
Juliet amolyan apuka kedvence volt, aki megkapott bármit, amit akart.
Érezte, hogy a szerelő pontosan tisztában van ezzel, és azt is, hogy
bukik rá. Látta jól, ahogy a srác többször is az ő melleit skubizta.
Az apukája ezért is megfizetett!
Mindjárt este hat óra, és a szerelő ilyenkor zárja a műhelyt, ezért
Juliet megszaporázta lépteit. Már látta a műhelyt, épp ott volt vele
szemben. Az ajtók szélesre tárva, épp az ő kocsiját emelték le a
rámpáról. Peter kezelte az automatikát, és még ebből a távolságból is
látszottak az olaj- és verítékfoltok kezeslábasán. Bizonyára keményen
dolgozott aznap, de azért remélhetőleg elég energiája maradt még
tartalékban!
– Jöttem a kocsimért – szólt oda Juliet, és belépett a szerelőműhelybe.
– Épp most végeztem vele – felelt Peter, és szeme majd kiugrott Juliet
szerelése láttán. A szellő fellebbentette szoknyáját, ott lengett a
harisnya csipkeszegélye körül. Blúza feszes volt, és némiképp jobban ki
volt gombolva a kelleténél, nehogy tönkretegye a látványt, amit Juliet
nyújtott.
– Szépen eltüntettük azt a horpadást – mondta a szerelő abbéli
igyekezetében, hogy a munkájára összpontosítson. Most végigsimított a
csillogó rózsaszín karosszéria felületén. Érintése láthatólag gyengéd
volt, és Juliet ettől még inkább vágyott rá, hogy bőrén érezze azt a
kezet.
– Nahát, mintha össze se törtem volna – vihorászott Juliet, aztán
figyelte, hogy Peter odamegy a sarokban álló íróasztalához és kitölt
egy számlát. Szemben a falra egy Pirelli-naptár volt kitűzve, rajta egy
sportkocsira hajoló félmeztelen nővel. Juliet odaténfergett, mert
vonzotta a kép érzékisége, ami felkavart valamit a testében. A fiatal
szerelőtől és saját kihívó szerelésétől már így is átnedvesedtek
szeméremajkai, de ez a kép a falon még jobban felizgatta, és elképzelte
magát a modell helyében, ahogy a sportkocsi hűtőházára hajol.
– Akkor hát összesen nyolcvanöt dolcsi, áfával együtt – mondta Peter,
de még az áfa említése sem csökkentett a helyzet varázsán. Épp
ellenkezőleg… Juliet már alig várta, hogy a pénzről kezdjenek beszélni.
Hisz épp ettől nyílik lehetősége, hogy rossz lányként viselkedjen.
– Csakhogy nem hoztam magammal pénztárcát – mondta a szerelőnek.
– Nem gond – felelte Peter – fizethet majd…
– Egy pillanat – vágott közbe Juliet.
– Direkt nem hoztam pénztárcát, merthogy nincs is pénzem. Szóval nem
tudom kifizetni. Csak hagytam, hogy megcsinálja a kocsimat annak
ellenére, hogy nincs pénzem.
Peter kíváncsian vonta fel szemöldökét, aztán Julietre nézett, majd a
kocsira. Nyilvánvaló volt számára, hogy a csaj tele van lóvéval. Meg az
is, hogy apuka kedvence. Akkor meg mi a fenének cirkuszol itt
nyolcvanöt dolcsi miatt?
– Nézze, esetleg megszámíthatom egy kicsit olcsóbban – mormolta Peter,
és hirtelen nem is tudta, mi mást tehetne ilyen helyzetben.
– De ugye nem gondolja, hogy rossz kislány vagyok? – kérdezte Juliet.
– N-nem, dehogy! – hebegte Peter, először udvariasan. Aztán egyszer
csak meggondolta magát.
– Azaz lehet, hogy mégiscsak az!
– Naná, az vagyok – jelentette ki határozottan Juliet.
– Rossz kislány vagyok, és megérdemlem a büntetést.
Peter érdeklődve nézett Juliet arcára, s próbálta megfejteni a furcsa
helyzet értelmét. Ám a lány teljesen komolynak tűnt. Fejében dolgozott
a fantáziája… és láthatólag eldöntötte, végigjátssza ezt a játékot.
Peter – bár nem volt biztos abban, mi lesz az ő szerepe a lány
fantáziájában, viszont erősen vonzotta őt Juliet – a garázs ajtajához
sétált és becsukta azt, kizárva a napsugarakat. Még mindig háttal a
lánynak hallotta Juliet tűsarkainak kopogását. „Kipp-kopp” –
hallatszott a betonpadlón, miközben Juliet a rózsaszín járgányához
lépett. Nem ő volt az első ilyen lány, aki megpróbálta elcsábítani a
bevándorló autószerelőt, de Juliet egész más volt. Láthatólag többet
akart egy megszokott kemény, gyors és kissé durva nemi aktusnál.
– Meg kell büntetnie – mondta Juliet, és Peter feléje lépett.
– Igen, mert maga nagyon rossz kislány és nem akar fizetni – mondta a
srác, hirtelen felfogva, mire is vágyik ez a lány. Több mint
száznyolcvan centijével a lány fölé tornyosult, így aztán nem esett
nehezére az uraság szerepét játszani. Lepillantott Julietre, arcán
szigorú kifejezéssel; markáns vonásai most haragot és gonoszságot
sugároztak.
– Kötözzön le és korbácsoljon meg – mondta most Juliet, és ajkait
nyalogatta türelmetlen várakozásában.
– És mivel kötözzem le? – kérdezte Peter, mire Juliet felemelte a
szoknyáját és kivillantotta nejlonharisnyáit.
– Jó, és mivel korbácsoljam meg?
– Van magán nadrágszíj?
– Van, persze.
– Hát akkor azzal.
Azzal Juliet lerúgta tűsarkú cipőit, majd lehámozta harisnyáit.
Átnyújtotta Peternek, aki a kocsi felé fordította őt és lenyomta a
motorháztetőre abba a helyzetbe, mint a naptáron lévő szex modell.
Juliet széttárta karjait, Peter pedig a két visszapillantó tükörhöz
kötözte azokat a harisnyák segítségével. Szorosan húzta meg azokat,
annyira hogy dörzsölték a lány bőrét. És Julietnek épp így tetszett.
Peter most odalépett a kocsi elé és megcsodálta Juliet testét. A lány a
motorház tetején hasalt, feneke a levegőbe meredt. Miniszoknyája
felcsúszott a combja tövéig, de nem eléggé, ahogy Peter szerette volna.
Ezért most még feljebb húzta és mindjárt látta, hogy Juliet nem visel
bugyit.
– Micsoda kis ringyó! – mondta Peter, és már maga ez a megjegyzés elég
volt, hogy Juliet teste buján megrázkódjon. A lány a szélvédőt bámulta.
Látta saját tükörképét, a szerelő sötét körvonalait is, aki ott
magasodott mögötte, szinte fenyegetően. Nézte, ahogy kigombolja mocskos
kezeslábasát és az lesiklik a derekához. Alatta pólót viselt, mely
verítékben úszott, a nedves szövet szorosan tapadt mellkasára.
Peter most kihúzta a derékszíját farmerjéből, majd hurkot formált
belőle. A szíj dupla vastagsága könnyebben kezelhetővé tette, egyben
megkettőzte minden csapás erejét is. Most először a tenyerén próbálta
ki a rögtönzött korbácsot, és már az a csattanás is elegendő volt, hogy
alaposan felborzolja Juliet idegeit. Fenekén megfeszültek az izmok,
miközben felkészült az első kemény csapásra.
– Rossz kislány vagy – kiáltotta Peter kezét felemelve, majd lesújtott
a bőrszíjjal Juliet csupasz tomporára. Peter bicepsze tekintélyes volt,
akárcsak a csapás ereje, melytől éles fajdalom nyilallt Juliet húsába.
Az ütéstől felüvöltött, aztán egyre hangosabban, ahogy a szerelő
mindjárt ezután újabb erőteljes csapást mért rá. A vastag bőröv Juliet
farpofáin landolt, vörös nyomot hagyva, ahová lesújtott.
– Rossz lány vagy és egy kis ribanc – kiabálta Peter, miközben
folytatta a büntetést. A bőrszíj suhogott, hasította a levegőt, mielőtt
csattant Juliet formás seggén. Kínzó, égető fájdalom hasított a lány
hátsójába és combjába, messze tovább terjedve azon a ponton, ahol a
szíj lecsapott. Már egész testében érezte a fájdalmat, még a puncijában
is, mely most hevesen kezdett lüktetni.
– Keményebben – süvöltötte Juliet, eközben farpofáinak egyre növekvő
sajgása fokozta a pinájában ébredő tüzet.
– Úgy van, keményebben – helyeselt Peter, és bicepszei ugráltak, amint
gyors egymásutánban hatszor lesújtott a szíjjal. Minden egyes csapás
keményebb volt az előzőnél. Juliet hátsója teljesen kivörösödött és
pokolian sajgott. Peter pedig élvezte, hogy friss húst korbácsolhat, és
a következő csapást a lány combjára mérte.
Mikor a szíj a bőréhez ért, a fiatal lány felsikoltott… Vajon
fájdalmában vagy élvezetében? Peter beleszimatolt a levegőbe, és
megérezte Juliet pinájának illatát. Láthatólag minél keményebben
ütlegelte, a lány annál jobban bezsongott. Újabb kemény csapást mért
felső combjára, és aztán nézte, hogy vonaglik Juliet a rózsaszín
motorháztetőn. Azt is látta, hogyan rángatja a csuklóit rögzíti
harisnyákat.
– Te mocskos kis kurva, te ribanc – kiabálta a szerelő alig várva, hogy
ismét lesújtson. Még egyszer hallani akarta Juliet vonítását, újabb
vörös nyomot akart hagyni farán és combjain, de a farka már túlságosan
bekeményedett a feszültségtől. Peternek muszáj volt most rögtön
megbasznia a lányt!
Juliet izgatottan nézett a szélvédőre, onnan látta, hogy Peter
félrehajítja a szíjat és ledobja kezeslábasát. Aztán lehúzta farmerjét
és odalépett Juliet mögé, merev farkát a szeméremajkak közé nyomta.
Makkja hatalmas volt, ő mégis beerőltette, aztán egy lökéssel teljes
hosszában behatolt. Ettől az irgalmatlan taszítástól Juliet lélegzete
is kimaradt. Nyilvánvalóan Peter volt a helyzet ura, készen arra, hogy
megleckéztesse a leányt hatalmas hímtagjával.
– Mocskos kis ribanc – mormolta Peter, miközben kezdte erőteljesen
ki-be lökni férfiasságát Juliet pinájába. Két kezével megragadta a lány
combjait, ujjait mélyen beléjük vájta, miközben szenvedélye egyre
erőteljesebbé vált, minden egyes lökéssel. Mintha még mindig a lányt
korbácsolná! Még véletlenül sem volt gyengéd, szelíd, a lány kedvében
sem akart járni. Agresszíven, hevesen baszott, Juliet megkorbácsolása
felébresztette a benne lakozó állatot.
Juliet üvöltött, miközben Peter fasza egyre döfködte puncijának izmait.
Hüvelye a hímtagra feszült teljes hosszában, és egész testére átterjedt
a férfi szenvedélye. Nézte a szerelőt a szélvédőn, erejét csodálva,
jóképű vonásait, hatalmas farkát. Ilyen hosszú dákóval még nem
találkozott, ám igazából a vastagsága jelentette az igazi izgalmat.
Így még sosem tágult ki a pinája, és sosem baszták őt ily hevesen,
ilyen erővel.
Miközben Juliet már az orgazmus határán járt, Peter egyetlen utolsó,
hatalmas lökéssel jutott el a saját csúcspontjáig. Kihúzta makkját
egészen a szeméremajkak réséig, aztán teljes hosszában döfött előre,
vissza a hüvelybe, szinte széthasítva azt kirobbanó nemi erejével. A
lány azonnal elélvezett! Juliet most hátravetette fejét és kéjesen
üvöltött fel, puncija fékezhetetlenül rángott. Érezte, hogy Peter
makkja ott lüktet benne… azaz egyetlen szenvedélyes lökés őt is a
csúcsra vitte. Farka vastag sugárban lövellt ki és Juliet testüregébe
ömlött, ugyanolyan erőteljesen, ahogy a bőröv sújtott le mezítelen
farpofáira.
– Legyen ez jó lecke számodra – mondta most Peter, még mindig
előre-hátra lökdösve falloszát. Érezte Juliet orgazmusának feszültségét
odabent, és hálás volt a puncijából áramló nedvességért. Ez a síkosság
tette lehetővé, hogy tovább döfködhette a lány feszülő izmait. Nézte
Juliet tükörképét a szélvédőn, miközben tökeit is megmerítette a lány
nedveiben. Látta Juliet lázas kielégültségét a tekintetében.
Peter most újra kezdte.
– Mondom, legyen ez jó lecke számodra!
– Juliet azonban most sem felelt. Kéjes sóhajok hagyták el ajkát,
pinájának izmai lüktettek Peter farka körül. Orgazmusa szinte véget sem
akart érni, Peter olyan tökéletes munkát végzett a bőrszíjával, aztán
meg sziklakemény farkával. Teljesen áthatotta őt az a férfierő, ahogy
addig ütlegelte, míg teljesen átadta magát… hisz pontosan azt remélte,
hogy így lesz!
Miután fantáziája így beteljesedett, Juliet sürgető vágyat érzett, hogy
megforduljon és megcsókolja gazdáját, csuklói azonban még mindig
szorosan meg voltak kötözve. Még mindig Peter a főnök. Továbbra is ő
vezényelt. És Julietnek tetszett, hogy Peter ribanca lehet!
Akkor hát tanult ebből a leckéből? Visszajön másnap a pénzzel, amivel
Peternek tartozik? Vagy megint otthon hagyja a pénztárcáját?
Juliet már tudta a választ minden kérdésre. Ezért lüktetett a puncija
olyan hevesen. Nem tanult a leckéből. Ő már csak ilyen rossz lány
marad. Talán a leghuncutabb mind közt.
Ahhoz még sokkal több korbácsolás kell, hogy kiirtsa belőle a
rosszaságra való hajlamot. De végre talált egy férfit, aki ezt meg is
teszi. Peter majd megjavítja őt!