Asszony és lánya a tanyán 5.
A part fái rezzenéstelenül
tűrték a nyár tombolását. A lányok kifújták magukat az árnyékban, nem
messze attól a helytől, ahonnan Emese a fiúkat szokta lesni.
- Honnan ismered azt a két idiótát? - kérdezte Ditke.
- Az egyik a szomszédunk, ott lakunk a legközelebbi tanyán. A másikat nem
tudom… És te?
- Na, én meg amazt ismerem, itt szokott száguldozni a motorcsónakjával, és
elviszi a csajokat egy körre. Gondolhatod, hogy nem mennek messzire, a
kanyaron túl leállítja a motort és megkérdezi a csajt, hogy szeret-e
szopni.
- Te is voltál?
- Edit vagyok, nem hülye!
- Akkor honnan ismered? Úgy fogdosott, mintha lenne köztetek valami.
- Csak szeretné! Ma azzal próbálkozott, hogy látott a parton srácokkal, és
ezt nem akarja senkinek sem elmesélni, azt mondta, menjünk be az öreghez
és igyunk egy üdítőt, aztán elfelejtjük, mit látott. Kicsit engedtem, hadd
markolásszon, ha jólesik neki.
- Mi az, amit láthatott? - csodálkozott Emese, hiszen délelőtt, amikor ő a
hármast kukkolta rejtekhelyéről, azaz amikor egyáltalán lett volna mit
látni, akkor a motorcsónak a közelben sem járt.
Meglepődött saját óvatlan kérdésétől, mert úgy hangzott, mintha mindenről
tudna, ám Ditkének nem tűnt fel ez a tájékozottság:
- Itt hülyültünk két sráccal, aztán elmentünk feljebb, megnézni egy párt,
hogyan dugnak.
- Meztelenül? - Emese már megint elszólta magát.
- Mert? Felöltözve is lehet dugni?... Vagy azt kérdezed, hogy mi
meztelenek voltunk-e? Hát persze! Akkor látott meg a barom! - Most is
kibújt a ruhájából és egy szál melltartóban, amit menetközben igyekezett
kikapcsolni, elindult a partra. Sugárzóan karcsú alakja még női szemmel is
tökéletes. - Na, gyere! Imádok meztelenkedni!
„Nincs rajta bugyi!” - Emesének bevillant az a kép, amikor délelőtt
bosszúból ő takarta be homokkal a parton hagyott bugyit, amikor azok
hárman elindultak vidáman, meztelenül, dugást nézni.
Az árnyék annyira kúszott be a partszakaszra, hogy a fiúk törzshelyét
éppen betakarta. Ezért a két srác ezúttal a vízhez közelebb volt
kiterülve, s a lábukat térdtől lefelé égette a nap.
Emese megtorpant, erre nem számított, de a pucér Ditke vígan lépett a
szótlanul heverészőkhöz:
- Hali! Jöhetünk mi is?
A fiúk pislogtak egy kicsit, idétlenül vigyorogtak. Egyikük elővette a
feje alól Ditke megkerült bugyiját, és meglobogtatta:
- Nem hiányzott? Vagy ezért jöttél… jöttetek vissza, bammeg?
Emese ilyen közelről nem látta még őket, csak toporgott zavarában. A
hitelesség kedvéért: ennyire közelről egyáltalán nem látott még meztelen
srácot, egyetlen egyet sem, nemhogy párosával, mint amennyire ezek
feküdtek előtte, ráadásul mindketten élénk érdeklődéssel vizsgálgatták őt.
Ha kellemetlen érzés meztelenül állni több felöltözött ember között, akkor
- ő most megtapasztalhatta - legalább ugyanannyira kínos csupaszok között
ruhában vesztegelni, fülig vörösen, egyik lábról a másikra nehezedve.
- Megvagyok anélkül is - válaszolt hosszúnak tűnő csend után Ditke, de
azért a bugyija után nyúlt.
- Kiválthatod, bammeg, ára van ám egy ilyen finom kis bugyinak!
- Rendben! - vágta rá Ditke. - Mondd, mi legyen az ára!
Megfordult, s mint egy tehetetlen csecsemőt, Emesét kezdte vetkőztetni,
aki érezte, hogy ez így helyes, mert fokozatosan csökkent kezdeti zavara,
s helyére a már ismert finom izgalom lépett. Kiesett az elküldésre váró
levél, Ditke rádobta a melltartót, majd a bugyit húzta le a másik lányról,
és azt a fiúk közé ejtette:
- Tessék, egy másik bugyi is! Hogy tudjuk kiváltani őket?
A srácok összevigyorogtak, majd magukhoz húzták a többi ruhadarabot is, és
a sajátjaikra mutattak:
- Ti meg, bammeg, ezekért kérhettek valami árat!
Leereszkedtek a homokra a lányok is. Emese illedelmesen összezárt lábai
között érezte a végzetes nedvesedést, Ditke törökülése láttatni engedte -
karcsú alakjához képest meglepően húsos - punciját, szeme nevetett:
- Én kezdem! Mondjuk, legyen ez a póló… ajaj, ez sokat ér, mert van benne
márkajelzés. Ezt a pólót visszakaphatja a tulajdonosa, ha… ha előbb ad
minden cicire egy-egy puszit, majd betemetjük őt homokkal, csak a feje
lehet ki és a farka. No, kié?
- Enyém! - jelentkezett a kisebb, ám felfelé mutató fütykösű.
Felkászálódott, majd a két lányhoz mászva egyenként megnyálazta meredező
bimbóikat.
- Most segíts megásni a saját gödrödet! - vezényelt a karcsú lány. Négyen
pillanatok alatt fürdőkádszerű mélyedést kapartak a homokba, szállt a
milliónyi apró szemcse, porzott a környék, ahogy négykézláb nekifeszültek.
Emese hol erre, hol arra sandított, közelről részesült a félkemény és a
mindig előremutató, himbálózó fütykösök látványában. - Feküdj bele, a
fejed tedd ide a szélére! - Olyan szakavatottan irányította a munkát,
mintha nem először játszana ilyet.
Mind a négyen nevetgéltek, önfeledten túrták a homokot a testre, még az
áldozat is besegített egy kicsit.
- Fogd fel a farkad, hogy az kimaradjon! - rendelkezett Ditke. - Vagy fogd
meg neki te… Mi is a neved?... Emese, Mese, Mesi, markold meg és húzd
felfelé, hogy el ne temessük!
- Fogom! - válaszolt Emese kiszáradt szájjal. - Megtörtént! Végre
megtörtént! - gondolta örömmel, amint életében először nemcsak egészen
közelről nézhetett, hanem még meg is ragadhatott egy igazi, élő, hús-vér
fütyköst, ami a kezében mintha megduzzadt volna. Igen, határozottan egyre
keményebb és nagyobb lett. Kukkolásai során mindeddig úgy tűnt, mintha
csak a másik fiúé tudná ezt a növekedési trükköt, emez, amit most a
markában tartott, szinte mindig ugyanolyan méretben és helyzetben volt
látható. Most azonban nemcsak megnőtt, de Emese megelégedésére már két
kézzel kellett fogni és óvni, így is annyi homok takarta a betemetett
játékost, hogy farka, mint a frissen ültetett facsemete, kis mélyedésből
meredt elő.
Elégedetten guggolták körbe a beborítottat, elkészült a nagy mű. Emese
ujjai lassan, vonakodva leváltak a forrónak érzett fütykösről.
- Lehetsz te a következő - mutatott a homokkupacra Ditke.
- Oké. Akié ez a cicitartó itt a fejem mellett, az… - Látszott az arcán,
hogy kitalálta már, mit szeretne, csak nem biztos benne, hogy éppen azt
kérheti-e.
- Az enyém… - jelentette ki Emese, és kipirulva várta, mi következik.
- Hasznos időtöltést, fiatalok! - szólalt meg egy csúfondáros hang a fejük
felett. A barnaképű motorcsónakos állt ott csípőre tett kézzel.
*
Kopott inge és térdnadrágja csupa homok… Itt állhatott mögöttük már egy
ideje!
- Vegyetek be engem is a buliba! - vigyorogta cserepes szájával és
sárgából barnába hajló fogaival. - Ki következik? - Talpát a homokkupacra,
s az alátemetett srácra helyezte: - Mondj valami érdekeset!
A fiú kicsit mocorogni próbált, majd kelletlenül befejezte az előbb
elkezdett mondatot:
- …az rejszoljon nekem…
- Ez az! - rikkantott a barnaképű. - Gyere kislány, huzigáld meg a répát,
az előbb már nagyon belejöttél!
Emese újra fülig vörös lett. Fogta volna ő szívesen a homokból kikandikáló
farkat, és tette volna vele mindazt, ami csak jólesik a fiúnak, de nem
parancsszóra. Leblokkolt, meg sem bírt mozdulni, pedig 2 perce még arról
ábrándozott magában, hogy kihasználja a lehetőséget és ujjait megint
ráfonja… hiszen annyira izgató volt…
A motorcsónakos szelíden, de határozottan megfogta a karját, és a földön
fekvő felé irányította:
- Rajta, haladjunk!
Emese alvajáróként mozdult, gépesen engedelmeskedett. Mintha kívülről
látta volna önmagát egy lassított filmen, közelebb hajolt és az egyik
kezét, majd a másikat is visszahelyezte ugyanoda, ahol azok röviddel
ezelőtt olyan jól érezték magukat. Elképedve tapasztalta, hogy szinte
semmit nem érez, akár egy söprűnyél is lehetne…
- Mutasd meg neki, hogy kell csinálni! - parancsolt a barnaképű Ditkére,
és saját nadrágja derekát térdig letolva, fejmagasságban, vékony, barna
farkát kínálta a térdelő lánynak.
- Menj te a picsába! - jött meg hirtelen Ditke hangja, felállt a férfi
előtt, s mire az kapcsolt volna, hogy mégsem ő a főnök, egy formás térd
határozottan tökön rúgta. A következő pillanatban a magzati pózban
lehuppanó barnaképűt ugyanazon karcsú láb részéről újabb, világosan
értelmezhető üzenet érte, sziszegő fenyegetéssel kisérve: - Tűnés innen!
A barnaképű bamba arckifejezése jelezte, hogy nincs ilyen reagáláshoz
szoktatva, és értetlenül fogadta Ditke további vezényszavait:
- Felállni! Nyomás, tűnj innen, de azonnal!... Kezdjek el neked számolni?
Háromig biztos ismered a számokat. Háromra megrugdosunk egy kicsit, ha nem
haragszol meg érte. Egy…
Ilyen gyorsan és ennyire kínlódva futni embert még nem látott a part,
ahogy a menetközben nadrágját rángató barnaképű elhagyta a terepet.
- Hol is tartottunk? - kérdezte Ditke, egy utolsó gyilkos pillantást
lövellve a fák között eltűnő irányába. Letérdelt Emese mellé. - Most
megmutatom, hogyan csináld. Jó? De engedd el egy kicsit, mindjárt
visszakapod!
- Köszi - rebegte Emese, és barátnője bemutatójából megértette, hogy
ugyanazokat a mozdulatokat kell végezni, amit számtalanszor látott már,
amikor a fiúk maguknak csinálták. - Jó, most már csinálom én…
- Gyere te is egy kicsit a nagy ijedtségre! - nyúlt át Ditke a nekigörbülő
Emese felett, és elkapta a másik, a hosszabb farkat. - De nehogy azt
gondoljátok ám, hogy kiverjük nektek, ez csak játék!
Szótlanul csattogtatták a bőrt, közben mindannyian az előbbi látogató
okozta galibán tűnődtek. Ditke tette túl magát leghamarabb, ismét
változtatást hirdetett:
- Mesi, te következel!
- Csinálnám még egy kicsit, ha nem baj… - válaszolta tétován.
- Odaragadt a kezed? Van még sok jó játék, ne izgulj!... Akkor most te
következz, amíg Mesi gondolkodik!
- Akié emez a melltartó, az szopjon engem!… - Majdnem dadogósra sikerült a
mondat, és elfelejtette hozzátenni: „bammeg” vagy „bazzeg”.
- Feküdj le vagy állj fel!
A fiú az utóbbit választotta. Ditke elé állt, aki nyelvével végigfutott a
teljes hosszon, megigazgatta a bőrt, körbekerülgette a végét, majd
határozottan bekapta az izgatott zavarban álló farkát. Majdnem teljesen
kieresztette, de máris újra lágyan beszippantotta…
Emese, aki még a másik srác fütykösét markolta, elfelejtette mozgatni a
kezét. A száját is eltátotta, úgy figyelte, ahogy barátnője piros ajkai
nagyokat cuppannak. A srác gyakori lökésekkel beljebb nyomakodott volna,
de Ditke egy ponton túl tovább sosem engedte, gyorsítani is akart, de a
lány kiengedte a szájából és Emesére mosolygott:
- Megpróbálod?
Emese térden átkúszott barátnője helyére, és örömmel tapasztalta, hogy a
fiú megfogja a fejét és irányítja. - Így nem fogok ügyetlenkedni -
gondolta.
- Te meg nehogy kimaradj! - hallotta a háta mögül, és biztos volt benne,
hogy a még mindig félig betemetve heverő srác fütykösére az ő tenyere után
egy piros száj simul.
Savanykás ízt érzett, egyáltalán nem bizonyult kellemetlennek, hogy egy
idegen test járt be-ki a szájában. Ahogy az előbb megfigyelte, ő is
mindkét kezét ráhelyezte a fiú testére, egyiket a fenekére, másikkal a
zacskóját morzsolgatta óvatosan. Ujjaival kitapogatta, amit már régóta
gyanított, hogy a férfifarok a test elején található, nem a lábak között,
mint a punci, s azon a tájon, ahol ő a punciját hordja, ott a srácnak
nincs semmi. Érezte közben, hogy ő pont olyan nedves, mint lenni szokott,
holott most nem is simogatta magát…. Csodálkozott, hogy annyi mindenre tud
gondolni szopás közben, nem köti le teljes mértékben. Éppen ennek okát
akarta magában kideríteni, amikor Ditke megzavarta:
- Ennyi, kész a feladat! Jöhet a következő! Csak azt ne mondd, hogy
csinálnád még egy kicsit - nevetett cinkosan Emesére -, inkább találj ki
valami jót, mert te következel!
- Nem is tudom…
- Rendben! - szakította félbe Ditke.
- Mesi azt kéri ennek a gatyának a
tulajdonosától… Te vagy az? Maradhatsz is úgy, fekve a játékhoz! Mesi azt
kéri, hogy nyalogasd a puniját!
Emese ösztönösen odakapott az említett testrészéhez. Úszott a
nedvességben!
- Gyere, ülj föléje… fordítva inkább… - navigált Ditke - ez lesz az,
ereszkedj le egészen addig, míg meg nem érzed a nyelvét! Így jó? Ne
mozogj, csak tartsd oda neki! - Elégedetten szemlélte az eseményeket. -
Húzd szét a punid egyik kezeddel, másikkal támaszkodhatsz… Na milyen?
Emese már nem csodálkozott, hogy egyfolytában ég az arca, mozdulatlanul
térdelt a fiú feje felett. Az izgalom piramist épített; az elmúlt néhány
percben csupa első élmény történt vele. Úgy gondolta, hogy ennél
élvezetesebb dolog nincs is már, amikor elhomályosult szemmel észrevette,
hogy amazok ketten odahajolnak, és közelről figyelik, ahogy egy virgonc
nyelv az ő punciját kerülgeti körbe-körbe, végigcsúszik a résben fel-le,
lefetyel a csiklónál, bekandikál a bejáraton… A két fürkész szempár
csillogása csak tovább fokozta a túlcsorduló gyönyört.
- Csere! - adta ki a parancsot Ditke!
- Én ezt nem akarom abbahagyni! - lázadozott magában Emese, de a másik
kettő segített neki felállni, és barátnője már kuporodott is a helyére, a
homokkal félig betemetett srác szája fölé.
Bátorságot merítve az előbbi jelenetből, amikor az ő élvezkedését bámulták
közelről, ugyanúgy odadugta a fejét, s nézte a másik lány széthúzott,
húsos punciját. Hátulról egy kellemes érintésre figyelt fel popsija
völgyében, és egy ujj egy pillanatra beszaladt az ő nyílásán. Megfordult,
és szembetalálta magát a hosszabbfarkú sráccal, aki hol Ditke nyáltól és
nedvességtől csillogó punciját mustrálta áhítattal, hol pedig az ő
cicijeit.
- Megmutatod? - kérdezte bizonytalan, rekedtes hangon, miközben szorgosan masztizott.
Emese inkább nem szólalt meg, mert zavarodottságát ugyanúgy elárulná a
hangja, csak szótlanul bólintott. Négykézlábra ereszkedve biztosított
vizuális segítséget a fiúnak. Közvetlenül a válla előtt, a homokból
meredezett elő a barátnőjét nyalakodó srác farka, azt újra megfogta -
valami szeretetfélét érzett iránta, hiszen ez volt az első ilyen élmény
életében -, és kedvére nézegette, tapogatta, simogatta, kóstolgatta…
Ditke azonban úgy látszott, semmit nem enged végigvinni! Kipirult arccal,
saját cicijeit és szeméremdombját egyszerre simogatva felemelkedett:
- Gyere ki már a gödörből! Mi legyen a következő?
- Fehér popsiját mutatva
lehajolt a ruhadarabokhoz, mintha akármelyiknek is lett volna bármi
jelentősége is, hiszen hiába nyerték vissza a gazdáik egyiket-másikat,
mégsem vették el a kupacból. - Tudjátok mit? Mindenki egyszerre kívánjon
valamit! Mesitől kettőt is lehet kérni, mert neki több a cókmókja, van itt
egy levele is.
*
Úgy helyezkedtek tanácskozáshoz, hogy mindenki láthasson mindenkit; Emese
a Ditkétől ellesett törökülésben, a fiúk pedig széttett lábakkal, hátul
támaszkodva.
- Milyen jót tudnánk így dobálózni! Nincs egy labdája valakinek?
- Nekem van… - markolta meg saját cicijeit Emese.
Alig ismert magára, micsoda változáson esett át ezen a délutánon: a
leskelődős, pirulós kislányból meztelenkedős, mutogatós, saját és mások
testét élvező nagylánnyá változott. Aki leplezetlen érdeklődéssel nézegeti
a fiúk fütykösét, s aki mindkettőhöz átnyúlt, megsimogatta őket:
- Nem lett homokos? Mutasd! A zacskód sem?
- Nem vagyok homokos, bazzeg… a zacskóm sem.
- Azt tudom, de nem szeretném, ha homok kerülne a számba…
- Mesi, akkor úgy értsem, hogy te szopi - nyali partit szeretnél? - folyt
bele Ditke is a társalgásba. - Más ötlet?
- Dugjunk, bammeg!
- Van gumid? Hoztál gumit? - Két tagadó fejrázás. - Nem ide készültél?
- Holnap hozok…
- Holnapi gumival ma nem dugunk.
- Elszaladok venni… bazzeg, húsz perc alatt megjárom.
- Álló fasszal? - nevetett Ditke. Mindkét srác olyan állapotban ült a
parton, mintha facsemetét szorongatna a lába között.
- Nekem annál
sürgősebb, ha nem is látszik. - Ujjaival birizgálta a punciját.
- Annál vagy anál?
- Popóba nem dughatsz holnap sem! - Álláig felhúzta mindkét térdét és
hosszú ujjai mind hevesebben mozogtak. - Én most, azonnal akarok élvezni,
aki nem akarja látni, ne nézze, akinek kedve van, megnézheti, aki akar,
csatlakozhat… Ennyi a variációs lehetőség.
- Én nézem!
- Bazzeg, akár egy lándzsával rohamozni készülő harcos,
közelebb húzódott.
- Téged is lehet? - kérdezte Bammeg Emesét.
- Nézni? Persze… Ha idejössz fölém, én is látlak.
Ezzel összeállt az erotikus, szürrealista életkép. Ditke háton, nyakig
húzott lábakkal, lehunyt szemmel, már csak magával volt elfoglalva,
sebesen ujjazta és dörzsölésre hasonlító simogatással kényeztette húsos
punciját. Közvetlen mellette - ahonnan a másik lányra is pisloghatott - Bazzeg, farka az erős húzogatás közben hozzá-hozzáért az apró halmokat
formázó cicik egyikéhez. Emese kevésbé húzta fel a lábait, s ahogy szokta,
apró érintésekkel izgatta magát. Másik kezét a lábai között térdelő Bammeg
felé nyújtotta, aki szótlanul belehelyezte a farkát, és lökő mozdulatokat
végzett, majd ráhasalt a lányra, és élvezte, ahogy az egyszerre
gondoskodott mindkettőjükről.
Az egész közös maszti nem tartott sokáig, utána a lányok sietve
leöblítették hasukról a partnerek nedveit, majd amikor a fiúk is
beszaladtak a vízbe, segítették lemosni a lassacskán megnyugvó
fütykösöket. Emese, élvezve a hirtelen rászakadt élményt, lehajolva
gyorsan megkóstolta még mindkét vizes farkat, és az egyiket maga mellett
vezetve, egy pillanatra sem engedve, visszatértek a homokba.
Ekkor érkezett meg az Emese által már délelőtt megismert, öttagú család,
akik meresztgették a szemüket a négy hason fekvő, meztelen test láttán. A
szülők zavartan terelgették a gyerekeket látókörön kívülre.
Ezután az a pár tért vissza, akik zártkörűnek tervezett akcióját hárman
közelről tanulmányozták, szintén még délelőtt.
- Jól bírták, bammeg! - jegyezte meg félhangosan az egyik srác.
- Gondolod, hogy azóta egyfolytában dugtak, bazzeg?
- Mit kell ezen csodálkozni? Ti kidőlnétek? - cukkolta őket Ditke.
- Még
jó, hogy szóltatok időben, nem is érdemes holnap jönnöm!
- Mennyi gumit hozzak?
- Azt nektek kell tudni! Nagyon keveset ne, mert mit csinálunk, ha elfogy…
Öltözködés közben Emese még egyszer lesétált a partra, s amikor a többiek
nem figyeltek rá - éppen Ditke előadásán csüngtek - az apjának írt levelet
a folyóba dobta. Nagyjából azon a részen sodorta el a folyó, ahol több
mint 2 évvel ezelőtt Emese apját is, miután hirtelen megállt a szíve.
- Hozzájárulok a költségekhez - mondta éppen Ditke nevetve, és az általa
korábban barmoknak nevezett férfiaktól kapott pénz ráeső részét
átnyújtotta a két fiúnak.
- Bammeg, ezért valami ízesítettet is kapunk!
- Ha hülyülsz, én tényleg nem jövök holnap! Csak nem gumit akarsz velem
kóstoltatni?... Mesi, te hány menetet vállalsz fel? Vagy bízzuk rájuk,
mennyit hoznak össze?
Emese lassan visszatért a jelenbe, csak még egy pillantást vetett a
folyóra, aztán fülig pirulva válaszolt:
- Nem tudom még.
Jóleső érzés töltötte el, mert véget érnek az izgalmas, de mégis magányos
ücsörgései a fatörzsnek támaszkodva, van már társasága, akikkel jól érzi
magát. Könnyed léptekkel haladt Ditke mellett, és büszkén sejtette, hogy
mögöttük a két srác figyelme és vágya megoszlik a két ringatózó lányfenék
között.
*
Epilógus
A novella főszereplőjével néhány hónappal később teljesen véletlenül
ismerkedtem meg. Ettől a helyszíntől távol, a kétmilliós fővárosban
találkoztunk. Alkalmunk nyílt hosszan beszélgetni, ekkor beavatott a
titkaiba, elmondta az élményeit. Mesélt arról, mi játszódott le a parton
ezekben a napokban, amikről a novella szól, s mi történt a következőkben,
amelyekről később még szó lesz.
Ha ezentúl valaki azt mondja nekem: „kicsi a világ!”, élénken fogok
bólogatni. Ugyanis miután Emese bizalmasan megismertetett a nyári
élményeivel, kiderült, hogy Ditkét is ismerem… de ez már egy következő
novella.