Eve nénikém esküvője 2.
Épp kijöttem a zuhany alól, amikor hallottam, hogy anyuék
hazaérkeznek, és még mindig a ruháról áradoznak és hogy mennyire gyönyörű
menyasszony lesz a nénikém. Megint. Megmosolyogtam őket, majd a szobámba mentem,
hogy felöltözzem és csatlakozzam hozzájuk. Innentől kezdve, mondanom sem kell
halálra untam magam a lányok közt, akik egymás szavába vágva lelkesen
tervezgették az esküvő rohadt unalmas részleteit. Mikor a házvezetőnő
bejelentette, hogy kész a vacsora, akaratlanul is felsóhajtottam.
- Végre valami
amiben kedvem lelem! - ezt a megjegyzést bölcsen megtartottam magamnak és csak
suttogni mertem magam elé. Apámék nélkül kezdtünk hozzá, mivel - ahogy anyuék
megjegyezték - még mindig a bárban ücsörögtek. Biztos voltam benne, hogy igazuk
van, továbbá abban is biztos, voltam, hogy épp fiatal lányok főiskolai
tanulmányaihoz nyújtanak anyagi segítséget, a bugyijukba tűzdelt kis címletű
bankjegyekkel. Újabb gondolat, amit nem osztottam meg az asztaltársasággal.
Helyet foglaltunk a tágas ebédlőben. Az asztalfőn a nénikém, jobbján anyu,
balján jómagam, Liz pedig a mellettem lévő helyet választotta. A társalgás
továbbra is az esküvő részleteinek kitárgyalása körül folyt. Bár próbáltam
lépést tartani és derekasan küzdöttem, hogy ne veszítsem el a beszélgetés
fonalát, kb. 10 másodperc elteltével a gondolataim már messze jártak. Ami azt
illeti nem is olyan messze, hiszen gondolataim tárgya csupán pár centiméter
távolságra volt tőlem. Átkapcsoltam robot pilótára, és ábrándoztam, tervezgettem
az estét. Rág-rág-rág-rág-nyel. Rág-rág-rág-rág-nyel. Épp a kólámba ittam bele,
hogy kicsit könnyebbé tegyem a falat útját, amikor egy kéz markolta meg a
tervezgetés miatt kemény farkamat. Eddig nem is tudtam, hogy lehet orron
keresztül Colát köpni. Köhögve, prüszkölve próbáltam megszabadulni a tüdőmbe
került szénsavas folyadéktól, mire minden szem rám irányult.
- Daniel, kicsikém, minden ok? - kérdezte anyám és már állt is fel az asztaltól.
Sietve és kicsit ijedten intettem le, jelezve, hogy megmaradok.
Egyszer amikor étteremben vacsoráztak apámmal, az egyik vendég félrenyelt és a
főpincér bravúrosan végrehajtott Heimlich manőverrel megmentette a szörnyű
fulladásos haláltól. Anyám a következő hétfőn már elsősegély tanfolyamon ült és
megtanulta csínját-bínját az elsősegélynek. Nem mintha nem találtam volna remek
dolognak ezt, de anyám onnantól fogva, hogy letette a vizsgát, folyton az
alkalmat leste, hogy valakit sikeresen megmenthessen. Elég ijesztő a
lelkesedése. Mikor már arcomat törölgettem a szalvétámmal, a hölgyek
visszatértek az eredeti topikhoz, én pedig kihasználtam az alkalmat, hogy egy "tejóistenmegvagyzakkanvatenő"
pillantást vessek a mellettem ártatlanul eszegető Lizzy angyali arcocskájára.
Szemében értetlenkedő kifejezés, ajkán természetfeletti erővel visszatartott
hisztérikus vihogás.
- Mi van? - kérdezte hangtalanul tátogva. Én csak a fejemet ráztam, alig
észrevehetően válaszul.
Volt valami a pillantásában, amiből arra következtettem, hogy a játéknak még
nincs vége. Azt hiszem túlságosan is élvezte az előző közjátékot.
- Most én
jövök! - gondoltam és a sliccem lehúzva, szabadjára engedtem a fenevadat, aki
fejét felcsapva, merev nyakkal emelkedett ki a nadrágom rejtekéből, az
asztalterítő áldásos leple alatt, így még ha valaki mögém állt volna, akkor sem
láthatott volna semmi konpromitálót. Ismét a poharamért nyúltam és hogy azt
előre gondoltam, a kicsi kacsó újra támadott. Ahogy galád keze rátalált a
csupasz farkamra, egy ijedt csuklás szaladt ki a száján, én pedig mondanom sem
kell, megint beleprüszköltem a poharamba, de ez alkalommal a kitörő nevetésem
volt az ok. Ijedtségnek álcázva a reakciómat Lizzy felé fordultam, a többiekkel
egyetemben.
- Hékás ne ijesztgess! - mosolyogtam szélesen.
- Minden rendben prücsök? - kérdezte most Eve néni.
- Persze, csak valami keményre bukkantam! - mondta arcátlanul kétértelműen, ami
viszont engem késztetett pironkodásra.
- 1-1 - tátogta felém, mikor ismét kikerültünk a érdeklődés középpontjából, majd
visszatért a vacsorájához és én is az enyémhez.
Már meg sem lepődtem, mikor a kutató keze visszatért és először erősen
megmarkolta, majd lassan érzékien le-fel kezdte simogatni a fenevadat, aki erre
hálásan kezdte emelgetni a fejét. Egyre kevésbé tudtam a vacsorámra
koncentrálni. Az elején még próbáltam, figyelmeztető pillantásokat küldeni felé,
de mivel rám sem nézett, ezen próbálkozásaim hasztalannak bizonyultak, mint
ahogy az is, hogy a csípőmet elhúzva próbáltam kiszabadulni. Az élmény egyszerre
volt kimondhatatlanul izgalmas és átkozottul rémisztő. Ahogy a simogatás
folytatódott, úgy kezdtem egyre erősebben szorítani a villám és a késem. Egy
külső szemlélő, ha alaposabban megfigyelt volna, valószínűleg azt a
következtetést vonta volna le, hogy súlyos belső feszültségtől vezérelve, épp
abbéli belső késztetésemet próbálom legyűrni, hogy kinyírjam az egész családom.
Gyanítom az arckifejezésem, amit időnként képtelen voltam elfojtani, hasonló
dolgokat tükrözött. Ahogy ott szenvedtem csöndben, időnként a még mindig élénk
beszélgetésbe burkolózó anyámék felé pillantgattam, akik láthatóan az egészből
semmit nem szűrtek le. Aztán egyszer csak ott volt az az érzés, ami máskor olyan
rohadtul jó, most viszont olyan átkozottul, sokkolóan vérfagyasztó volt, hogy
azt hittem ott halok meg. A gerincem aljából indult, és a farkam hegyéig
sugárzott a jól ismert előjele az orgazmusnak. Ijedten kaptam Lizzy felé a
fejem. A kis piszok még mindig rám sem hederített. Tudtam, hogy érzékeli a
kétségbe esésem, mert erősebben szorított meg mint eddig, de folytatta a dolgát
rendületlenül. Éreztem hogy nincs tovább, ezért az ölemben tartott szalvétámat
olyan észrevétlenül ahogy csak tudtam, a farkam végére nyomtam. Ahogy a szalvéta
a helyére került, a fenevad kiköpte magából a mérgét, és én csak remélni mertem,
hogy minden cseppje a damaszt anyagban landolt. Szemeim lehunyva, összeszorított
fogakkal élveztem. Azt hiszem elég ügyesre sikeredett a művelet, mert legkisebb
feltűnést sem keltettem. Amint a fenevad, kezdett veszíteni az
állhatatosságából, Lizzy gyengéden megpaskolgatta, mintha megdicsérte volna a
sikeres szelídítés végén, majd elhúzta a kezeit és vitte magával a szalvétám is.
Óvatosan visszatereltem a nadrágomba a szervet és már meg sem próbáltam úgy
tenni, mintha kicsit is érdekelt volna az, ami az asztal körül folyt. Próbáltam
kitapogatni az ölem, hogy ha felállok mutatni fogok-e bármi illetlent az
asztaltársaimnak, de nem találtam semmit, úgyhogy nyugodtan hátradőltem és
élveztem a a poszt orgazmus kellemes perceit. Ha dohányoznék, valószínűleg, most
rágyújtanék egy koporsó szögre. A vacsora további része, hál 'isten
eseménytelenül zajlott. Mikor mindenki befejezte gyorsan kimentettem magam,
fáradtságra hivatkozva, és elhúztam a csíkot a szobámba. Még most is képtelen
voltam elhinni, hogy mi történt az asztalnál. Ez a csaj egyszerűen nem fér a
bőrébe, lehetetlen egy nőszemély. És igen, teljesen le voltam nyűgözve. Ott
abban a pillanatban tudtam, hogy olyan élménnyel ajándékozott meg, amit még az
unokáimnak is mesélni fogok. Vagy nem. Mindenesetre az biztos, hogy egy életre
szóló élmény volt. Még a fellegek puha felhőin lépdeltem, amikor nyílt az ajtóm
és Lizzy szélesen vigyorogva, a sperma foltos szalvétát trófeaként lobogtatva
belépett.
- Teljesen és tökéletesen őrült vagy, ugye tudsz róla?! - estem neki játékosan
és elkaptam a derekát, hogy magamhoz rántsam.
- De te így is szeretsz ugye? - kérdezte még mindig vigyorogva
- Imádlak - csókoltam meg hevesen.
- Ez is "hú baszki!" volt! - jegyezte meg amikor szétváltunk.
- Ez inkább húdekibabaszottulbaszki volt! - tromfoltam rá.
- Most megyek fürödni, aztán ágyba bújok! - mondta kibontakozva az ölelésemből.
- Amint elcsendesedik a ház jövök! Ha elalszol... - nem fejezte be fenyegetést,
én pedig elgondolkodtam mi lenne a büntetésem, ha mégis. Ez ismét
megmosolyogtatott.
- Nem fogok! - nyugtattam meg.
Mikor elhagyta a szobát, én is nekiláttam az esti toalettemnek, és alig 20 perc
múlva, már az ágyamon feküdtem, majd ültem, majd megint feküdtem és az órát
néztem. Fél óra elteltével, már alig bírtam magammal, ezért bekapcsoltam a TV-t.
Újabb fél óra múlva kikapcsoltam. Már kezdtem azt hinni, hogy elaludt, amikor
halkan nyílt az ajtóm, és beosont rajta az istennőm.
- Na végre! - sóhajtottam fel.
- Már azt hittem te aludtál el!
- Meg kellett várnom, míg anyu szokás szerint benéz hozzám jó éjt kívánni! -
szabadkozott, és már bújt is az ölelő karjaim közé.
Lassan gyengéden kezdtük egymást becézgetni. Ajkaink puhán találkoztak,
nyelveink lágyan simultak össze, miközben az ágy felé tartottunk. Csak egy
pillanatra váltunk el, amíg mindketten elhelyezkedtünk, majd kissé hevesebben
újra egymásnak szenteltük minden figyelmünket. Az elmúlt másfél óra várakozás,
türelmetlenné tett, így egyre hevesebb csókok közepette elkezdtem megszabadítani
a fürdőköpenyétől. Egy fehér spagetti pántos top volt rajta és semmi más. Az
hogy nem viselt bugyit, valami oknál fogva vörös posztó volt előttem. Sietve
kibújtattam a topból és szinte letéptem a maradék ruhát a saját testemről. Éhező
csecsemőként vetettem magam a keményen meredező bimbóira. Nyaltam, haraptam,
csókoltam őket, ahol csak értem, miközben ujjaimmal a puncija mélységeit
igyekeztem felkutatni. Csatakosra ázott nőisége vonzotta a számat. Meg kellett
kóstolnom, ezért apró puszikat hintve, dél felé vettem az irányt. Mindketten
felnyögtünk amikor végre találkoztak ajkaink. Csiklója izgatottan emelte ki a
fejecskéjét, az egyébként zárt, kislányos formájú puncijából, én pedig boldogan
szopogattam, halk elfojtott sikolyokat csalva ki Lizzyből. Mikor a két középső
ujjam akadálytalanul siklott be az ajkai közé, bele markolt a hajamba és fölfelé
kezdett húzni.
- Gyere belém! - követelte.
- Nem bírom tovább!
Csak bólintani tudtam, mert az izgatottságtól valószínűleg, csak valami
krákogásra lettem volna képes. Ő fogta meg a farkam és állította irányba., mikor
a makkom becsúszott, a lucskos rejtekbe, kezeivel kétoldalt a seggembe markolt
és szinte magába rántott. Egyből tövig merültem belé. Kissé összerándult a
művelet közben és nem tudtam, hogy a fájdalomtól vagy a gyönyörtől. Valószínűleg
mindkettőtől.
- Ne mozdulj egy kicsit kérlek! - sóhajtott a fülembe.
- Ez annyira jó így! - mondta miközben a fenekem elengedve, a karjait a hátamon
kulcsolta össze, és szorosan magához ölelt.
Legalább 2 percen keresztül ölelt így, miközben én csókokkal és puszikkal
borítottam, minden porcikáját, amit elértem anélkül, hogy egy milliméternyit is
elhúzódtam volna. Akkor kezdtem el lassan mozogni benne, amikor éreztem, hogy a
csípője megrándul egy kissé. Ahogy megindult a lassú mozgásom, úgy vált ő is
egyre aktívabbá. Párás szemekkel nézett rám és egy szó nélkül csak bólintott,
mire kissé hosszabbakat kezdtem lökni a szoros puncijába. Jobb kezével ismét a
seggem partjába markolt, míg a balt a mellkasomra helyezte és mellbimbómat
kezdte csipkedni. Ahogy vágyaink egyre fokozódtak, úgy váltak egyre hevesebbé a
mozdulataink. Ágyékaink csattogva csapódtak egymásnak, miközben puncija nedvesen
cuppogó hangot hallatott. Nyögéseinket egymás száján próbáltuk tompítani.
Egyszer csak magas hangon szűkölni kezdett, körmeit a vállamba mélyesztette, és
éreztem, hogy a szűk puncija még szorosabbá válik, majd ütemes összehúzódásaival
engem is arra ösztökél, hogy kövessem orgazmóland gyönyörű tájaira. Szemeim
szorosan összezártam, számat néma ordításra nyitottam és már-már görcsös
rándulásokkal kezdtem ontani magamból a gyermekvetőmagot. Míg vártuk, hogy az
utóhatások csillapodjanak, gyengéden simogattuk és csókolgattuk egymást. Annyira
intim volt a pillanat, hogy teljesen meghatódva gyönyörködtem szerelmesem
arcában. Mikor a farkam, teljesen lelankadt és magától kicsusszant, Lizzy
felnevetett.
- Tök furi érzés, ahogy kicsusszant. - magyarázta kérdő tekintetemre.
-
Csiklandós, de mégsem, olyan.... furi! - magyarázta és ismét kuncogott én pedig
vele nevettem.
- "Hú baszki!" - súgtam a hajába, mikor mellé heveredtem, hogy ne neki kelljen
tartani a súlyom.
- "Hú baszki!" - értett egyet vigyorogva, majd hátat fordítva az ölembe
fészkelte magát.
Fejét az egyik karomra hajtotta, míg a másikat a hóna alatt a áthúzva a melleire
vonta. Felesleges volt, minden további beszéd, csak elrontottuk volna a
pillanatot. Lágyan simogattuk egymást és hallgattuk a csendet. Nos mivel Los
Angelesben voltunk, csak viszonylagos csendről beszélhetünk ugye. Pár perc múlva
hallottuk egy autó ajtajait csapódni. Megérkeztek a teremtés büszke koronái.
Egyenesen a sztriptíz bárból. Kicsit felélénkült a ház, ami némi szívdobogást
idézett elő nálam, de szerencsére, hamar elcsendesült minden. Az álom orvul
támadhatott ránk, mert egyszer csak arra ébredtem hogy nyílik az ajtóm. Riadtan
tértem magamhoz. Első gondolatom az volt, hogy Lizzy távozik, de mivel még
mindig az azóta érzéketlenné zsibbadt karomon alszik, ő nem lehet. Lebuktunk
bassza meg! Ezért tutira keresztre feszít anyám valahol a Rodeo Drive-on!
Szerencsére az ajtónak háttal feküdtünk és reményeim szerint csak egy nagy púpot
lehet kivenni a takaró alatt. Én nagyobb púp voltam mint Lizzy, szóval halvány
remény még pislákolt. Olyan halvány, hogy lélegezni sem mertem, nehogy elfújjam
halovány lángját. Közben próbáltam Lizzyt felébreszteni, úgy, hogy csak a
markolásztam őt. Próbáltam nem mozogni, szóval maradt a markolászás. Éreztem,
ahogy megmerevedik a karomban. A folyosóról beszűrődő fényből, azonnal rájött mi
a helyzet. Próbáltam neki jelezni, hogy azt akarom, hogy csússzon le az ágy
mellé. Azt hiszem megértette, mert a fejével gyorsan bólogatott, és éreztem,
hogy elindul az ágy széle felé, ami szerencsére alig pár centire volt. Amint
megmozdult, én megfordultam és próbáltam minél jobb takarást biztosítani neki,
hogy sikeresen elrejtőzhessen az ágy mellé, mivel alá nem lehetett. Mikor
megfordultam, Eve nénikém csipke babydollba bújtatott karcsú alakja tűnt fel
előttem. A folyosó fénye szinte glóriát rajzolt platina szőke hajzuhataga köré..
olyan volt mint egy jelenés. Ha vallásos lettem volna, valószínűleg keresztet
vetek, olyan gyönyörű volt.
- Ne haragudj, hogy felébresztelek édesem! - szólt halkan - Jake bácsikád nem
rég ért haza és kissé felöntöttek a garatra Billyvel. Ilyenkor úgy horkol az
istenátka, hogy lehetetlen vele egy szobában maradni! Nem bánnád, ha itt
tölteném az éjszakát? - kérdezte.
- Természetesen nem! Gyere csak Eve néni, én majd alszom a kanapén a nappaliban.
- közben persze más sem járt a fejemben, mint a sperma foltos lepedő és
természetesen Lizzy az ágy mellett! Micsoda slamasztikába keveredtem! Miközben
elkezdtem kitápászkodni az ágyból, rátenyereltem egy topra. Az ágy végében
megláttam Liz fürdőköpenyét. Aztán az is eszembe jutott, hogy meztelen vagyok...
picsába-picsába-picsába-picsába... Ééééés leizzadtam.
- Dehogy mész a kanapéra! - térített vissza a gondolataimból a nénikém.
- Elég nagy az az ágy, elférünk rajta ketten is...