Amerika felfedezése2. rész
Hősünk a következő napon megérkezett a fővárosba. A király és felesége már
nagyon várták. Bevezették a palotába, mely hatalmas díszes míves épület volt,
mely fennen hirdette a spanyol király nagyságát. A király elé vezették a
trónterembe. Ott aztán hosszan beszélt a tervéről, és részletesen kifejtett
minden apró kis részletet. A király és az ott lévő alattvalói feszült
figyelemmel hallgatták, némelyikük arcán a határozott elképedés ült ki a
gondolattól, hogy valaki azt hiszi, hogy a föld nem lapos, és a másik irányban
el lehet jutni Indiába. Míg mindenki a bátor felfedezőt hallgatta, és a tervét
figyelte, addig a királynő hősünket nézegette. Tudta, hogy felesleges lenne
szólnia itt. Mint nőt nem fogják meghallgatni, így hát csendben nézegette a
nagynevű utazót. Szemével lassan pásztázta őt ügyelve rá, hogy mások észre ne
vegyék. Az ott lévő nemes urakat azonban lekötötte a terv, melyhez számukra
nyilvánvaló módon az ő pénzüket
fogja igénybe venni a király. Még végig sem hallgatták, sokan máris tudták a
választ. NEM. Még szép, hogy nem, hiszen pénzbe, nyersanyagba és hajókba
kerülne. A királynak sem igazán tetszett a dolog, de feleségének igen, aki fél
füllel hallgatta, és meglátta a benne rejlő lehetőségeket. Csak valahogy a
férjét kellett meggyőznie róla. Miközben gondolkodott, egyre többször
kalandozott hősünk gatyájára a tekintete, és gondolatait jobban kezdte lekötni,
hogy mit rejthet az a nadrág, mint az, amiről éppen a vita szólt. Aztán mikor
észbe kapott, a döntést már meg is hozta férje. NEM! Azzal útjára bocsátotta a
kapitányt. A királynő megkockáztatta a szerencséjét, és megkérdezte, hogy a
portugál királynál milyen volt a vendégszeretet. Tudta, hogy ura folyton
versenyez vele, és ha a portugál szörnyű vendéglátó volt, akkor meg tudja győzni
férjét, hogy legalább egy éjszakára lássa vendégül a megfáradt utazót az
udvarában. A szerencse melléállt, a portugál király rossz vendégszeretetét
kihasználva meggyőzte férjét, hogy egy éjszakára még tartsák itt a nagy utazót.
Hősünk késő este magányosan feküdt a gyertyafénynél a szobájában, és azon
gondolkodott, hogy hová mehetne a tervével. Más nem jöhetett szóba, tudta, ha az
angoloknak elmondja tervét, azok inkább megölik, és a saját kapitányukat küldik,
a franciákat pedig lefoglalta a törökökkel és az angolokkal való
ellenségeskedés. A hollandoknak pedig nincs ehhez elég nagy hajójuk. Már éppen
feladta volna a reményt, mikor benyitott valaki a szobájába. Barna csuklyás
alak lépet be hozzá gyertyatartóval a kezében. Az alakját teljesen eltakarta a
hosszú barna ruha, mely olyan volt, mint a szerzeteseké. A csuklya mélyen az
arcában volt, így lehetetlen volt megállapítani az alak kilétét. Lehetett nő és
férfi is. Hősünk azt hitte, hogy egy bérgyilkos lépett be hozzá, akit valaki az
udvarból küldött, esetleg maga a király, hogy végezzen vele. Fekve maradt,
tudta, ha így van, nincs értelme az ellenállásnak. Felkészült hát a
legrosszabbra, de
az alak megállt a szoba közepén, és lehajtotta fejéről a csuklyát. Egy szőke,
hosszú hajú lány dugta ki a fejét a csuklya takarásából. Kedvesen mosolygott,
majd azt mondta:
- A király küldött, hogy kielégítsem az ön minden igényét, amit csak parancsol.
Hősünk meglepődve nézte a lányt. Azt hitte, hogy csak álmodik, de próbálta
feldolgozni az eseményt.
- Na, és milyen igényekre gondolhatott királyod, mikor hozzám küldött? -
kérdezte a lányt.
A lány erre elmosolyodott, és kibontotta a csuháját összefogó madzagot. Majd
szétnyitotta, ami ezek után akadálytalanul hullott a földre, megmutatva gazdája
csodás meztelen fiatal testét. Alakja csodás körte alakot formált, bőre
napbarnított volt, mellei szép formásak. Dereka vékony, szépen illeszkedett a
szép hosszú combokhoz. Hősünk gatyája máris megmozdult a látványtól. Ezt látva a
lány bemászott az ágyába, kitakarta, és pillanatok alatt lehúzta róla a
nadrágot, melyből így kiszabadult a már mereven álló farok. A lányt, akárcsak a
kocsmárosnét, meglepte a méret, de élvezettel kezdte el verni és szopni a
farkat. Hősünk a mennyekben járt, kezei a lány hátát simogatták, és úgy érezte,
hogy pillanatról pillanatra közelebb jut az orgazmushoz. Nem is kellett sok idő,
hamar rá is tört, és a teljes tartalmat a lány szájába lőtte. A lány nem hagyta
abba, hanem csak szívta és verte, amíg csak jött belőle.
Mikor már teljesen elernyedt, kivette a szájából. Azt hitte, hogy végeztek, de
tévedett, mert hősünk vette át a kezdeményezést, A lányt hanyatt döntötte, majd
a lába közé temette arcát, és elkezdte nyelvével nyalni a lány csiklóját, közben
két ujját a lány már teljesen nedves puncijába dugta. Nem kellett sok idő, és a
lány hatalmas sikolyok közepette élvezett a szájába. Ő pedig csak itta, ami
jött, minden egyes cseppet. Aztán mikor már lenyugodott a lány, fölé térdelt, és
beledugta újra kemény szerszámát. A lány hamar újra a csúcsra jutott, hiszen még
sose járt benne eddig ilyen hatalmas szerszám, pedig szerette volna. Ekkor már
együtt élveztek el. Hősünk térdre rogyott az aktus erejétől. A lány kicsit
felült, és az egyik lábával elkezdte izgatni a szerszámot, mivel már sejtette,
hogy ez a méretes farok nem csak egylövetű, ahogy a többi, amivel eddig dolga
volt. Sejtése beigazolódni látszott. A farok meghálálta a törődést, és újra
ágaskodni kezdett. Ekkor mind a két lábával izgatta a már újra kemény farkat.
Ekkor hősünk hátra dőlt, lábait terpeszben kinyújtotta.
Ezután a lány lábfejei közé vette méretes dorongot, és finoman utaztatni kezdte
rajta fel és le. Régi vágya látszott beteljesülni ezzel. Bár csak a lábára
élvezne ez a hatalmas farok! - sóhajtotta magában, és elszántan folytatta. A
hatás nem maradt el, hatalmas fehér spermaoszlop lövellt ki a farokból, ami
egyenesen a
vénuszdombján és a nagyajkain landolt. A többi kilövellő anyag már
mind a lábfejein kötött ki, és végigfolyt rajtuk. Az élmény, a tudat, az érzés
és a látvány együttes hatására élvezett el. Combjait összepréselve lábfejeit
egymáson mozgatta minél jobban összekenve őket a fehér gyönyörfolyammal. Mikor
magához tért, hősünk már hanyatt feküdt, az élmény teljesen leterítette, és most
mozdulatlanul feküdt az ágyon. A szolgálólány megcsodálta a férfi testét, mely
most ott feküdt mozdulatlanul. Csak az egyenletes lélegzést lehetett látni
rajta. Hosszú percek teltek el így. Aztán finoman odakúszott és simogatni kezdte
a lankadt farkat. Nagy örömére az ismét emelkedni kezdett, és a törődésnek
köszönhetően újra felállt. Nem tétovázott sokat, Ő is beleült és tövig engedte
magába a hatalmas szerszámot, akárcsak néhány napja a kocsmárosné tette.
Élvezte, hogy a dorong teljesen kitölti a punciját. Finoman mozgatni kezdte a
csípőjét a farkon körkörös mozdultatokat írva le vele körülötte. Közben finoman
meg-megemelve hüvelyét apró szorításokkal fogta a benne lévő dorongot. Nem
kellett sok idő, és érezte, hogy elönti őt a kéj, és már nem fogja tovább bírni.
Közel volt már hozzá, de nem eléggé. Ekkor hősünk mintha csak megérezte volna,
kicsit felhúzta magát, és szorosan megmarkolta a két liftező cicit. Ennyi
kellett. A szolgáló lány hatalmas ordítással adott hangot a testét óriási
árhullámként elért orgazmusnak, melyet meglovagolt, egyre gyorsabban mozgott, a
hatalmas farkon tekergett, mozgott fel és le. Az újabb és újabb impulzusok, mint
megannyi becsapódó tüzérségi löveg úgy érték a testét. Aztán megérezte, amire
várt. A hüvelyboltozatának csapódó megannyi spermát, amelyet a benne dolgozó
farok ütemesen lövellt belé ebben a pillanatban is. Olyan mélyen ült bele,
amennyire csak tudott. Aztán kővé dermedt. Eltűnt a világ körülötte.
Minden elnémult. Az orgazmus most egyetlen hatalmas több száz megatonnás
atombomba robbanásával söpörte el a benne lévő gátakat.
Mikor magához tért, hősünk éppen alatta pihegett, és szerszáma is kezdett
összemenni. Megvárta, míg teljesen kicsúszik belőle, aztán megcsókolta az
elgyötört utazót, és még egy külön csókot is adott a petyhüdt faroknak. Aztán
felöltözött és elment. Kifelé menet az ajtóból még látta, hogy hatalmas szerszám
már újra meredezni kezdett. Sajnos vissza kellett mennie. Már várták. Néptelen
folyosókon vezetett az útja, végül egy szoba előtt állt meg, kopogott, majd
benyitott rajta. - Végre itt vagy már! - mondta a szoba türelmetlen lakója.
- El sem tudtam képzelni mi tartott idáig.
- Bocsásson meg királyném, tovább tartott, mint hittem, volna. - A szoba a
királynőé volt.
- A vendégünk jól érzi magát? - kérdezte kíváncsian a királyné.
- Igen asszonyom, mindent megtettem, amit parancsoltál.
- Tudja hogy én küldtelek?
- Nem asszonyom, úgy tettem, ahogy parancsoltad, azt mondtam, hogy a király
akaratából vagyok itt.
- Helyes, helyes - mondta a királyné.
- Ez maradjon is így. És mit tudtál meg a vendégünkről? Érdemes vele
foglalkoznom? - kérdezte a királyné.
- Asszonyom, a vendégünk minden várakozásunkat felülmúlta - mondta sokat mondó
kéjes mosollyal az arcán a szolgálólány.
- Nahát-nahát, és tényleg olyan figyelemre méltó dolgot találtál volna a
gatyájában?
- Igen asszonyom, teljes bizonyossággal állíthatom - mondta büszkén a
szolgálólány, és puncija bizsergett, ahogy visszagondolt a hatalmas farokra.
Azzal kezével megmutatta a méreteit a királynőnek. A királynő elámult a
hallottakon, és azon, amit a lány mutatott.
- Milyen volt?
- Fenség, ilyet azelőtt még sose éltem át.
- Csakugyan? - kérdezte a királynő és felhúzta a szoknyáját a lánynak.
- Na
lássuk, mennyire - mondta, és azzal két ujjával finoman belenyúlt a lány még
mindig lucskos puncijába.
Kicsit mozgatni kezdte benne, amitől a lány újra elkezdett felizgulni.
- Dicséretet érdemelsz! - mondta a királyné miközben kihúzta a kezét és
lehajtotta a szoknyát, majd nyalogatni kezdte az ujjain lévő ondómaradványokat.
Szemeit behunyva lelki szemei előtt már látta a hatalmas farkat, aminek a
termékéből egy egészen kicsit most kaphatott is. Puncija teljesen benedvesedett
a szájában érzett íztől.
- Gyerünk, vetkőzz! - adta ki a parancsot a lánynak, aki szó nélkül azonnal
teljesítette királynője parancsát.
- Most feküdj az ágyra, és tedd szét a lábad
nekem!
- A lány engedelmeskedett. Tudta mi következik, nem ez volt az első ilyen
alkalom, hogy királynője az ő pináját nyalja. A királynő odahajolt, és mélyen
belenyalt szolgálója kitárt, az előző aktus nyomait még magán viselő pinájába.
A szagok, az ízek és a megmaradt sperma teljesen felbőszítette a már hosszú
ideje kielégítetlen uralkodónőt. Vadul szívta és nyalta a pinában még megmaradt
ondót. Teljesen magán kívül volt. Aztán beterítette az arcát az a hatalmas
orgazmus, mely óriási spriccelő folyadékkal terítette egész arcát. Imádta, és
olyan közel hajolt, hogy az egész a szájába menjen. Majd felállt, és ő is
levette a ruháit, és fölé térdelt.
- Nyalj, amíg el nem élvezek, és azt nem mondom, hogy elég! - hangzott az újabb
szigorúbb utasítás.
A lány engedelmesen nyalta a felette finom szőrös puncit. A
királynő élvezte az örömöt, amit szolgája nyújtott neki. Kezeivel a melleit
masszírozta, és finoman mozgott. A szolgálólány pedig csak nyalta, szívta, ahogy
csak bírta a felette levő puncit.
Majd rátört a királynőre az orgazmus! Pináját
szorosan rányomta az alatta lévő lányra majdnem megfojtva őt ezzel.
Hangos sikolyok kíséretében járta át az óriási hullámokban rátörő orgazmus. Majd
felegyenesedett és kiengedte maga alól a lányt. De nem engedte messzire.
Szembe fordította magával és finoman lassan hozzányomta a már teljesen felizgult
lány punciját a sajátjához. Csodálatos földöntúli élmény járta át őket, ahogy a
két punci egymáshoz ért. Lassan fokozták a tempót, minden egyes pillanatot
külön-külön megélve egymással. Majd nem kellett sok idő, mint már annyiszor,
ahányszor ebben a pózban csinálták, hatalmasat élveztek. Aztán elcsuklottak,
kiterültek egymás puncijához nyomva a magukét.
Elgyengülten pihegtek.
- Beszélj arról a farokról! - mondta a királynő, és finoman egészen apró
mozdulatokat tett közben csípőjével így izgatva a lányt.
- Hatalmas felség, vastag, és amikor belém hatolt, azt el sem tudom mondani.
- Folytasd - mondta a királynő, aki már egyre erősebben mozgatta a csípőjét a
szolgáló pináján. A szolgáló folytatta, elmesélt neki mindent, kezdve onnan,
hogy beléhatolt a szerszám, egészen addig, míg sokadszorra bele nem élvezett.
- És mikor eljöttem, már megint harcra kész volt!
- A királynő ezt már nem bírta
tovább, és újra elélvezett. Pináját szorosan nyomta a lányéhoz, aki szinte
mozogni sem tudott.
- Köszönöm ezt az igen részletes beszámolót - mondta - most visszamehetsz a
szobádba.
A lány elment. A királynő egyedül feküdt az ágyában ábrándozva, terveket
szövögetve. Elhatározta, hogy az ágyában akarja ezt a férfit, szerszámát pedig a
puncijában. De hogyan lehetne még itt tartani? Csak akkor maradhat minden gyanú
és feltűnés nélkül, ha tovább folytatják a tárgyalást a királlyal. Ki tudja, ha
tényleg olyan jó, mint ahogy ez a lány mondja, akkor talán még hajót is adatok
neki a férjemmel - mosolygott magában.