Bizarr kaland a Nagyerdőn
Sportingbet Regisztracios Bonusz
Szép májusi nap volt, jártam a várost, elmerengve bámultam a
lányokat az utcán, ahogy a tavaszi napsütésben sétáltak. Egyre több volt a
miniszoknyás, hosszúcombú csaj, ahogy emelkedett a hőmérséklet, úgy olvadt a
ruha róluk. Állok a piros lámpánál, előttem korzóznak a szebbnél szebb nők a
zebrán, eszméletlenül izgató számomra. Érzem, hogy szerszámom kőkeménnyé válik,
és megoldást sürget. Nincs mese, gyorsan kell könnyítenem magamon. Nincs időm
lakásra menni örömlányhoz, délután van, az asszony megérezné rajtam a tusfürdő
szagát, meg legalább 40-50 percet eltöltenék, ezért marad a Nagyerdő, jó lesz
egy útszéli ribanc is. Elindulok a jól megszokott kurvázós útvonalamon.
A Kassai út végén járok, elfordulok a Hadházi útra. Nézem, a temető sarkánál
senki, buszmegálló is üres. Megyek tovább, benzinkút kis utcácskájában sincs
senki. Rákanyarodok a Nagyerdei körútra, már a stadionnál járok, még mindig
semmi. Kezdek kétségbe esni, de bízom abban, hogy a klinika melletti részen majd
találok valakit. Elfordulok a Pallagi útra, a parkolóban áll három grácia.
Odafordulok, lassan, letekert ablakkal, megállok mellettük. Atyaég! Messziről s
voltak szépek, de így közelről valami eszméletlen rondák. Kettő fiatal, egy
öreg. Az öreg a legrondább, valami undorítóan ráncos, fogatlan mosolya nem
csábít semmire sem. Az egyik fiatal tele van sebekkel, a combja, karja tiszta
ótvaros seb, a másik meg koszos, mint a malac. A ruhája tiszta szutyok, pecsétes
zsírfoltos, a harisnyája több helyen elszakítva. Ráadásul olyan büdösek, hogy
penetráns illatuk szinte orrbavág. Felkavarodott gyomorral kapcsolok
hátramenetbe, és már ott sem vagyok. Merevedésem lejjebb lohad, kikanyarodok a
parkolóból, még lentebb lehet esélyem. A klinika végénél, jobbra, a
gyógyszergyár szélénél meglátok egy lányt, de már késve veszem észre, túlhajtok
rajta. Mire meg tudok fordulni, és bekanyarodok a kis utcába, már ott áll egy
BMW, a lány hajol befele. Fiatal, tiszta lánynak tűnik, formás miniszoknyás
seggét pucsítva hajol be az ablakon, és rövid eszmecsere után már nyitja az
ajtót, száll is befele. A BMW megfordul, és elhajt mellettem. Ötvenes, öltönyös,
jólfésült pasas ül benne, a kurva mosolyogva feszít mellette. Basszus, erről
lemaradtam.
Közben azért a vadászösztön dolgozik, ha már elhatároztam, hogy egy kurva
szájába élvezek, akkor ha fene fenét eszik, akkor is meg fogom tenni.
Tulajdonképp engem a szituáció izgat fel nagyon, az, hogy megállok, beül egy
lány, odaadom neki a pénzt, leszopja a farkam, és a végén kiszáll az autóból.
Maga a lány, hogy hogyan néz ki, néha nem is lényeges, a helyzet az, ami izgat.
Na jó, nem teljesen mindegy a kinézet, azért van alsó nívó, akibe én sem dugom
bele a farkam.
A kis utca végén földút van, vissza lehet rajta zötykölődni a temetőhöz.
Megpróbálkozom egy második körrel, hátha elnéztem valamit, vagy szabadul
valamelyik kurva. Az útvonal elején ismét semmi, de az Állatkert sarkánál,
jobbra meglátok a szemem sarkából egy villanást. Mivel már vagy 15 éve a
kurvázás a hobbim, messziről kiszúrom az útszéli ribancokat. Visszafordulok,
arra gurulok lassan, és teljesen megzavarodok. Egy 30-35 év körüli kismama tol
egy babakocsit, mellette egy 8 éves forma kisfiú meg egy 16-17 év körüli lány. A
kismamán fehér rövid szoknya, magassarkú cipő, rövid, feszes blúz, a blúz
dekoltázsából hatalmas cickók mosolyognak kifele. A nő fogja a babakocsit,
lehajol, bedugja a cumit a kisgyerek szájába, mellei majdnem kiugranak, és
közben huncutul rám mosolyog. Megzavarodom, mint a vasorrú bába a mágneses
mezőben. A nő a radarom és szimatom alapján 90%, hogy kurva, de a babakocsi meg
a két gyerek megzavar. Ilyet még nem láttam. A fiatal lány is jól néz ki,
melleit az anyjától örökölte, de rajta fekete cicanadrág van, igénytelen
tornacipő, és egy mintás, bő póló. Megállapítom, hogy az anyja csinosabb, bár a
mai világban ez az általános, a legnagyobb szomorúságomra. Hát nem szégyellik
magukat ezek a lányok? Mindegy, továbbhajtok, és gondolkozom. Vajon kurva vagy
nem? Megálljak? A temető főkapujánál a körforgalomnál visszafordulok, irány a
kismama. Még lassabban hajtok, melléjük érek, megállok. Ablakot letekerem, és
rájuk nézek. A nő pillantásából most már biztosan látom, hogy kurva, de a lány
elbizonytalanít egy pillanatra, de amikor a szemébe nézek, látom rajta, hogy őt
is lehetne vinni. Kezdődik a pantomim, kérdően felvonom a szemöldököm,
mindketten, anya és lánya is mosolyogva néz rám, kacsintanak egyet. Na, szóval
jól gondoltam, anyu kurva, ez rendben, a lányról nem feltételeztem, mert tuti
fiatalkorúnak néztem. Anyuka csinosabb, őt választom, intek neki a fejemmel,
mire ő is bólint. Odasúg valamit a lánynak, a kisfiúnak ad egy puszit, majd a
babának is, és elindul felém. Hát, gondolom magamban, nem az a tipikus kurvázós
jelenet, ami itt folyik, de lássuk, mi sül ki belőle. Odatipeg hozzám, behajol
az ablakon, mellei csak úgy türemkednek kifele.
- Mit szeretnél? –mosolyog rám.
- Francia. –felelem kurtán.
- Háromezer. De gumival.
- Oké, ülj be.
Rövid párbeszéd, nincs ezen mit ragozni. Nem randira megyünk, minek cifrázni.
Beül mellém, combján feljebb csúszik a szoknya. Nem sovány, de nem is kövér.
Olyan egészséges asszonyforma. Megnézem jobban, de az életkorát meg nem
mondanám. Lehet 30, de lehet 40 is. Cigányoknál nehéz megmondani. 16-18 éves
korukig meseszépek, gyönyörűek, de ha szülnek egy gyereket, rohamosan öregednek.
A harminc felettiek meg már durván néznek ki. Ez a kurva a jobbik fajtából való,
nem az a nagyon kokszos, inkább tejeskávé színű. A ruhája tiszta, és öblítőszag
csapja meg az orrom. Mellei gyönyörűek, alig tudom levenni a szemem róluk.
Megsimogatom hívogatóan feszes combját, kemény húst markolok, tetszik. Lehetne
simább a bőre, egy kis testápoló sokat javíthatna a helyzeten. Megsimogatom,
megmarkolom, szeretem ezt a szituációt. Csendben vagyunk, nem erőltetem a
beszélgetést. Nem akarom megismerni, nem akarok semmi mást tőle, csak a testét.
Nem vagyok kíváncsi a problémájára, miért volt ott a három gyerek, hogy mi
történt vele. Megelégedem azzal, hogy hamarosan tövig be fogja kapni a farkam.
Elhaladunk a klinika parkoló előtt, a három csúnya ribancból a két fiatalabb még
ott áll. Belegondolok, kinek lehetett gusztusa a ráncos öregasszonyra. Brrr,
kiráz a hideg. Elhagyjuk a gyógyszergyárat, a zene szól a kocsiban, egyre
feljebb simogatom a combját, és egyre erősebb merevedés feszíti a nadrágomat. A
bal kezére pillantok. Érdekes, most veszem észre, hogy az alkarján vágásnyomok
vannak, sok vágás, végig keresztben. Úgy néz ki, mint aki öngyilkos akart lenni.
Nem érdekel, bár látom a szemén, hogy észrevette, mit is nézek. Nem baj, nekem
csak a teste kell.
Int a fejével, hogy hol forduljak le, de ismerem az utat, jobbra, a
villanyoszlopoknál földút, ide szoktam vinni a többi kurvát is. Az első beálló
szabad, befordulok, megállok egy kis tisztáson. Az autót leállítom, kiszállok.
Megkerülve az autót, kinyitom a kurva felőli ajtót, és a kezébe adom a pénzt.
Elrakja a kistáskájába, és már veszi is ki az óvszert. Addig én letolom a
nadrágom és az alsógatyám, bal kezemmel párat húzok merev farkamon. A nő felém
fordul, kirakja a lábát a földre, kihúzódik az ülés szélére. A kibontott óvszert
felhelyezi szerszámomra, végiggörgeti, és szépen rábukik. Hosszú, fekete hajába
beletúrok, miközben egyre nagyobb darabot fogad magába belőlem. Lelkes
cuppogással szopik, tetszik, ahogy csinálja, kevés kézimunkával. Nem csak a
hegyét nyalogatja, nem alibizik, hanem rendesen torokra veszi, teljes hosszában
bekapja. Lágyan és lassan csinálja, nincs gyors farokverés, gyors bólogató
szopás. Élvezem, ahogy kényeztet, mellei ringnak az ütemre. Lenyúlok,
megsimogatom az egyik szépséget. Abbahagyja a szopást, rám mosolyog, felhúzza a
blúzát, hófehér melltartójába alig férnek a cickók. Az egyik kosarat lejjebb
tolja, előbukkan emlője, hatalmas barna bimbója ingerlően sötétlik. Ahogy
marokra fogva kivette, a melléből spriccelni kezd a sárgásfehér anyatej, hosszú
sugárban, és testemnek csapódik. Beborítja a hasam alját, csorog végig a
farkamon. Megdöbbenve állok, nem tudom, mit tegyek. A nő zavarban van.
- Ne haragudj, jajj, ne haragudj!- szabadkozik, és már nyúl is táskájáért,
előkap egy papírzsepit, a nagyját letörli a hasamról.
Szóhoz sem jutok. Ilyet én még nem láttam. Hiába szült az asszony 3 gyereket,
nem volt teje, mindhármat tápszerrel neveltük fel. Nem is gondoltam, hogy egy
női mellből így ki tud spriccelni a tej. Nem tudom, zavarban kellene lennem
ebben az esetben? Az a legfurább, hogy rohadtul felizgultam rá. Törölgető kezét
megfogom, nem engedem, hogy az anyatejtől csöpögő kéjrudamat megtörölje.
Émelyítő, de egyben rohadt izgató a látvány, érzem, hogy farkam robbanásig
feszül. Óvatosan megsimogatom az anyatejtől feszülő mellét. Gyönyörű, feszes,
telt, ahogy alulról megemelem, érzem a súlyát. Most látom, hogy a melltartó
másik kosarában a bimbó elé valami gézdarab be van rakva, gondolom, hogy ha
szivárog a tej, feligya. Annyira kívánom ezt a nőt, megfogom fejét egyik
kezemmel, csöpögő farkamat a másikkal, és szája elé tolom. Engedelmesen lenyalja
róla saját tejét, makkom már pattanásig feszül, ahogy hegyes nyelve
körbetisztogatja. Ügyesen szopik, lassan tövig benyeli. Bele kapaszkodok most
már két kezemmel a fejébe, és dugni kezdem a száját. Nem bírom sokáig,
hatalmasat élvezek, pumpálva töltöm meg az óvszert. Lábam remeg, haját
simogatom, miközben lágyan szopogatja érzékeny farkamat. Óvatosan kihúzom
szájából a szerszámomat, alig engedi, makkomat nyalogatja, még bekapja egy
kicsit. Tetszik ez a hozzáállás, voltam már olyan kurvával, hogy amint
észrevette, hogy elkezdek élvezni, már abba is hagyta a szopást, elengedve
farkamat.
Meg voltam elégedve, nagyon. Lassan lankadó hímtagomról lehúztam az óvszert,
eldobtam a bokrok közé, elővettem egy papírzsepit, megtörölgettem magam,
felhúztam a gatyám és a nadrágom. Eközben a kurva mosolyogva megfogta mellét,
óvatosan visszarakta a melltartóba, megigazította blúzát. Most látom csak, hogy
szoknyája felcsúszott, combjai közt ingerlően kivillant a fehér, egyszerű
bugyija. Ha nem vagyok ennyire felspannolva, meg is dughattam volna. Na majd
legközelebb. Visszaülök a kocsiba, bekapcsolom a rádiót, megfordulok, és
visszaviszem oda, ahol felvettem. Útközben nem szólunk egymáshoz egy szót sem.
Nem szeretek velük beszélgetni. Ilyenkor egy kicsit útálom is magam, mindig
megfogadom, hogy nem veszek fel ilyen útszéli kurvákat, hozzájuk se nyúlok, és
mindig itt kötök ki, mindig visszajövök. Tényleg haragszom magamra, néha enyhe
hányingerem is van tőle, hogy a farkam ha feláll, az agyam elveszti a kontrollt.
Olyan szép örömlányok vannak a városban, igényesek, gyönyörűek, tiszták,
illatosak, lehet fürödni, erre ismét itt vagyok, kétes tisztaságú útszéli kurvák
közt válogatva. Ez itt mellettem még hagyján, volt már olyan roma lány, aki után
egy órán keresztül kellett szellőztetni a kocsimat, hogy az édeskés-büdös,
áporodott cigányszag kimenjen. (Mielőtt rasszistának bélyegeznek, elmondanám,
hogy ez nem sértő, szinte az összes cigánylánynak, akit felvettem az autómba,
ugyanaz az édeskés illata volt, és pedig megfordult már a farkamon legalább
60-70 útszéli kurva.) Szóval csendben morgolódok magamra, eszembe jut a régi
római közmondás: Post coitum omne animal triste (Közösülés után minden állat
szomorú). Tényleg igaz, állat is vagyok, szomorú is.
Megérkezünk, a gyerekek ott vannak, ahol hagytuk őket. Kiszáll a kocsiból,
visszanéz rám, mosolyog.
- Szia.
- Szia. Köszönöm.
Ennyi. Nem kell sok beszéd. Nézem, ahogy odaszalad a gyerekeihez. A kisfiú
hozzábújik, miközben a nő megsimogatja a fejét, majd a babakocsiban lévő
kisgyereket cirógatja meg. Nem tudom, lelkiismeret-furdalásomnak kellene lenni,
amiért kihasználtam a nő nyomorúságát? Érdekelni kellene, hogy mire költi a
szopásért kapott pénzt? Ételre? Lehet, hogy tuskó vagyok, de ez nem az én
gondom. Gyerünk, haladjunk, vár a munka.
A lányát nézem. Nem is annyira rossz. Legközelebb őt viszem el.