Illúzió
Sportingbet Regisztracios Bonusz
Végre eljött ez a szép őszi nap is. Már alig vártam, hogy
este a bárban iszogathassak. Egész nap csak ezen járt az eszem: vajon lesz olyan
csaj, akinek bejövök? És fordítva? Egyfajta idegesség keveredik bennem, olyan
elemi vággyal, ami sokkal erőteljesebben van meg bennem, mint a félsz, h mi
lesz, ha....
Nagy nehezen eljött az este. Persze a legszexibb fehér neműmet választottam, és
leborotváltam a lábam. Azért elég gáz lenne szőrös lábbal megjelenni. Az
előkészület, olyan volt, mint mikor vizsgázni mész, és ott van benned egy jó
adag drukk. Reménykedsz, hogy a tudásod elég - reménykedtem, hogy a vonzerőm és
a kisugárzásom megfelelő lesz.
Mikor az utcán sétáltam a bár felé, egy részem azt mondta: Héj, Anna ezt nagyon
nem kéne, elvégre mégis csak keresztény vagy, a másik felem pedig - pont
leszarta. Örült, hogy végre szabad lehet, s nem korlátozza semmi a
beteljesülésben. Ennek az örömével érkeztem meg a bárba.
Tudtam, hogy ahhoz, hogy oldott tudjak, lenni legalább becsípve kell legyek.
Ahhoz meg keverni kell a piát, vagy tetemes mennyiséget kell inni. Leültem egy
kellemesen félreeső helyen, a pult sarkában. A kiszolgáló csaj, nagyon készséges
volt. Valószínűleg, láthatta, hogy abszolút tapasztalatlan vagyok, ezért azt
mondta, hogy nyugi van, csak igyam meg ezt. Gőzöm sem volt arról, hogy mit
adott, de a kezdeti teljes zavartságomat szinte teljesen megszüntette. De azért
még lazának nem voltam mondható. Elégedett voltam a kinézetemmel, és ez adott
némi önbizalmat, de azért paráztam, hogy mi van, ha hoppon maradok. Szerencsére
nem kellett sokáig aggódjak ezen, mert kb. a 5. felesem után, mellém ült egy
igen vonzó lány. Azt mondta, héj, önts még egy kört nekünk – így kaptam a pultos
csajtól még egy felest. Ekkor elég fesztelennek éreztem már magam. A lány
hihetetlen oldott volt. Megtudtam, hogy Hannának hívják, és, hogy
turizmus-vendéglátást tanul. Úgy kb. 4-5 evvel lehetett nálam idősebb.
Végtelenül vonzó lány volt. Nem csak a kinézete, hanem a kisugárzásában is volt
valami végtelenül megragadó. Talán a hangja, vagy a kedvessége, azok a szemek,
amelyek olyan odafigyeléssel tudták fürkészni az enyéimet. Volt ebben valami
egészen hátborzongató, s egyben mégis kellemes. Izgató volt, ha csak rá nézett
az ember - elég egy pár perc és teljesen beindulsz tőle. Velem legalábbis ezt
tette, olyan szinten vesztettem el a kontrollt (nyilván a pia hátasára is) hogy
alig tudtam odafigyelni, hogy mit mond. Órákig tudtam volna csak bámulni. Nézni,
ahogy másokkal beszel, vagy eszik. A szájában volt valami, ami bizsergetően
hatott rám. De persze az alakja is fantasztikus volt. Talán 5-6 kilóval lehetett
több nálam, viszont pont ugyanolyan homokóra alakja volt, mint nekem. A mellei,
meg pont akkorák, amelyek a kezeimben kényelmesen elférnek.
Egyszer csak arra eszméltem, hogy megkérdezi, nem akarok-e táncolni. Mondtam,
neki, hogy katasztrofális az egyensúly érzékem, de ha ez őt nem zavarja, vagy
nem égeti le, akkor szívesen. Erre ő csak annyit mondott, hogy ne aggódj, majd
vigyázok rád. Amin a legjobban meglepődtem, hogy elhittem neki - bíztam benne,
pedig szinte vad idegen volt. Másfelől végigfutkosott a gerincemen a hideg.
Talán attól, hogy végre célegyenesben vagyok, vagy, mert a biztonságérzetre már
oly rég óta vágytam. Hanna szerencsére nem bonyolította túl a dolgot, jobbra
kettőt balra egyet, majd megint jobbra kettőt balra egyet, és aztán fordítva. A
közelsége hátborzongató volt. Pedig "csak lassúztunk" a keze érintése érzéki és
gyengéd volt. Szinte tudta, hogy mikor mit kell csinálni. Aztán egy idő után,
már nagyon erős volt bennem a vágy, és lesmároltam. Valószínűleg, elég hirtelen
jött neki, mert nem viszonozta. Na, akkor halálra rémültem - kész itt a finish,
ő ezt nem is akarta, csak akart egy érzéki táncot, egy számára vonzó csajjal. De
aztán két másodpercen belül megnyugodtam, mikor viszonozta a csókomat. Úgy
éreztem, hogy most itt a karjaiban atomjaimra hullok. A gyomrom liftezett, a
szívem hevesen vert, majd kiugrott a helyéről. Akkor ő már csak az enyém volt,
és arra az éjszakára, senki sem vehette el őt tőlem. A csók végén, csak annyit
mondott magyarázatnak, hogy még nem szokta meg, hogy én is tudok kezdeményezni,
azért lepődött meg annyira. Ezt teljes megnyugvással konstatáltam. Mikor
közöltem, hogy most már totál be vagyok szédülve, és szívesen leülnék, akkor egy
bólintással jelzett, hogy rendben. Ittunk meg egy-egy Baley’s-t aztán ki akart
faggatni, hogy mit szeretnék az este további részében. Én erre csak annyit
mondtam, hogy most hagyjon érvényesülni. Ő nem volt ellene, azt mondta, h "jól
van, akkor itt vagyok neked, és kezdj azt velem, amit csak akarsz." A teljes
szabadságérzetet éltem meg, és valami megmagyarázhatatlan mohóság is volt bennem
- ide ezt a nőt, és senkinek nem eresztem. Rendeztem gyorsban a számlát, és
mondtam, h menjünk az ő lakására, az mégis csak közelebb van. A hegyoldalban
lakott, kellemes kertes házat tudhatott a magáénak. Mint kiderült, a nagyijától
örökölte, és nagyon szereti. Jó nagy konyhája, fürdőszobája meg hálószobája
volt, de ami arányaiban a legnagyobbnak mutatkozott, az a franciaágya volt.
Állítom, ha házibulit csinált, akkor ott minimum négy, ha nem öt ember feküdt
rajta, relatíve kényelmesen. Miután mindent megmutatott a lakás terén,
megkérdezte, hogy hova menjünk, és mit csináljon. Mondtam, hogy a hálószoba a
cél ez nem kérdés, a többit meg bízza rám.
A fogason találtam egy kellemesen puha sálat, amivel be lehetett kötni a szemét.
Azt becsórtam. Végtelenül jó illata volt. Otthonosságot, meghittséget és
érzékiséget árasztott. Felszaladtam gyorsan a lépcsőn, és egy gyors csók
kíséretében feltettem rá a kendőt. Ez szerencsére flottul ment. A szívem úgy
vert, mintha üldöznék, a légzésem vagy teljesen elállt, vagy annyira gyors volt,
hogy alig tudtam szabályozni. Gyorsan lekapkodtam magamról a ruháimat - csak a
fehér neműm maradt rajtam, aztán szép lassan elmentem Hannával az ágyig. Finoman
toltam, nehogy elessen. Aztán megfogtam és egy határozott mozdulattal hátra
döntöttem. Először le kellett húzni róla a cipőt. Nem volt nehéz, hisz fekete
magas sarkú volt rajta. Aztán a drapp csőnacija jött. Itt alig bírtam már
magammal. Legszívesebben letéptem volna róla, de visszatartott, hogy szeretnék
minden pillanatot jól kiélvezni. Olyan lassan csinálni, hogy minden mozzanata
beleégjen a memóriámba. Mikor lehúztam a nadrágot, a felsője jött. Kellemes,
apróvirág mintás inget hordott, olyan volt, ami kissé átlátszott, így igencsak
sejtelmes hangulatot árasztott. A mellei egyszerűen tökéletesek voltak. Nemcsak
a nagyságát élveztem, hanem a puhaságát, a rugalmasságát is. Meg szimplán
gyönyörrel töltött el, hogy megérinthetem. A heteró nőknél sok mindent meg lehet
érinteni, és nem szólnak be, de ha a melléhez nyúlnék valakinek, akkor abból
nagy gáz lenne. Szerencsére Hannánál nem volt ez így.
A bőre gyönyörű és fantasztikus illatú volt. Azt hiszem Far Away-t
használhatott. Aztán apró csókokkal halmoztam el. Először a száján majd a
nyakán. Mikor úgy éreztem, hogy most már benne is elég erős a vágy, leszedtem a
melltartóját és a bugyiját. Ott volt anyaszült meztelenül előttem. Nem hittem a
szememnek, és hatalmas hála volt a szívemben, hogy végre megéreztem - megláttam
azt. amire már oly rég óta vágyok. Egyszeriben eluralkodott bennem a
türelmetlenség, hogy én most ezt a lányt a magamévá teszem. Hozzábújtam,
megsimogattam, és ott csókoltam, ahol tudtam. Aztán magamévá tettem a mellét. Ha
az egyiket a számmal kényeztettem, akkor a másikat a kezemmel, hol pedig csak a
száját vettem birtokba. Végül, végighaladtam az egész testén, én is és ő is
remegett a vágytól, a levegőt is csak úgy kapdostuk. Először a hasát céloztam
meg, mikor nem volt olyan négyzet milli, ami nem volt nyálas, akkor
továbbhaladtam. De még nem oda, hanem először a két combja között kényeztettem.
Ő közben a hajammal játszott. Mikor már szinte kérlelt, hogy nyaljam, ki, akkor
engedtem. Igazából nem is az ő vágyának, hanem a sajátoménak. Megnyugodtam, hogy
neki nem túl édes a váladéka, és ott nyaltam, ahol értem. Hol a csiklóját, hol a
hüvelyét. Valószínűleg nem csináltam rosszul, mert kb. 3 perc alatt elélvezett.
Én szívem szerint nem hagytam volna abba, de ő láthatóan nagyon elfáradt. Ekkor
csak simogatásommal kényeztettem el. Szinte úgy mozdult, ahogy én dirigáltam
neki. Örömmel töltött el, hogy élvezte, de még nagyobb örömet jelentett, hogy
ott és akkor úgy volt az enyém, ahogy én akartam. És nem szólt be senki, hogy
ezt most nem engedheted meg magadnak. Enyém volt ennek az egésznek a szabadsága,
a gyönyörűsége, a beteljesülés élménye és egyben a hiány megszűnése. A hiány,
ami néha kétségbeejtően fájt. Nem tudtam vele betelni. Még mielőtt elaludt,
levettem róla a kendőt, az arcának háttal, elé feküdtem, és kis kifli nagy kifli
módon bealudtunk.
Másnap reggel, mindketten nagyjából egyszerre keltünk. A reggeli során elmondta,
hogy mennyire hálás az éjszakai kalandért, és hogy reméli ezzel nem ért véget a
kapcsolatunk. Ekkor felvilágosítottam, hogy épp férjhez menni készülök, csak
szükségem volt egy ilyen jellegű élményre. Borzasztó szinte elviselhetetlen
bűntudat lett úrrá rajtam. És nem csak azért mert hűtlen voltam, hanem mert
ennyire kihasználtam Hannát. Nem akartam összeszorítani a szívét, és úgy
ereztem, hogy nem lehet ennyire igazságtalan az élet. Hogy miért kell minden jó
dolognak valami rosszal is járnia? Nem tudtam ezután az éjszaka után azt
mondani, hogy akkor kész - ennyi. De tudtam, hogy ez a helyes, így nem
tétováztam. Adtam neki egy jó hosszú búcsúcsókot és egy ölelést, és megmondtam
neki, h sose fogom őt elfelejteni, és mindig fontos és értékes helyet fog
betölteni a szívemben.
Mikor elhagytam a ház kapuját, mintha a szívem felét, a gyermeki lényemet -
annak minden vágyával együtt ott hagytam volna - ott kellett hagynom. Üresnek,
végtelenül üresnek éreztem magam. Tudtam, hogy most valamit kitépett a szívemből
ez az éjszaka, és hogy ezt a tátongó lyukat csak a vele töltött éjszakák
adhatják vissza - de az is már csak illúzió, hiszen egy életre nála maradt, és
olyankor csak visszakölcsönözném, azt, ami eredetileg az enyém volt.
Délután találkoztam Józsival, elmondtam, hogy egy meleg bárban találkoztam
Hannával és hogy az éjszaka folyamán szeretkeztünk. Megköszöntem Józsinak ezt a
mélységes nagy szeretetet, hogy még ebbe is hajlandó volt belemenni. Megígértem
neki, hogy mindig 100 %-ig bízhat bennem, és, hogy hűséges fogok hozzá maradni.
Mert, az iránta érzett szeretetemet senki sem veheti el tőlem, és senki se
másíthatja meg.
A kapcsolatunk kissé más jellegű lett a szeptember - októberi hónapokig.
Ráadásul a gyász is rányomta a pecsétjét, de nagy nehezen átverekedtük magunkat
ezen is, s remélem, sőt imádkozom, hogy ez az éjszakai kaland ne tehesse tönkre
a kapcsolatunkat. Egyébként pedig nincs olyan éjjel, amikor ne jutna eszembe
Hanna és a vele töltött éjszaka, és a vágy, h újra élhessem mindezt. Hogy szinte
habzsoljam a testét, és ott érintsem, ahol én akarom, s hogy ő ne csinálhasson
mást, mint amit én akarok vele tenni.