Nyár Hidegpatakon 6 - Egy esős nap éjszakája

Csajozási és pasizási tanácsok

Ez eső egész nap esett, így a tábor lakói nem tudták elhagyni a házikókat, csak annyi időre, amíg az ebédet elfogyasztották. Feriék csurom vizesen és átfázva érkeztek vissza, úgyhogy a tanárnő az egyik lány segítségével hatalmas adag teát főzött, majd ellenőrizte, hogy a fiúk a házukba visszavonulva gondosan betakaróztak-e, majd tőle telhetően szigorú pihenést rendelt a számukra. Vacsorakor már láthatóan jobb színben voltak, ám Tibinek hőemelkedése volt. Adott neki gyógyszert és megígérte, hogy lefekvés előtt még ellenőrzi az állapotát. Vacsora után felügyelt a zuhanyzó előtt, majd átadta őrhelyét a szorgosan szipogó Ferinek, amikor a fiúk kerültek sorra.

A saját bungalójukban ott találta Petrát, ahogy fehér fürdőköpenyében, kezében egy tusfürdős flakont lóbálva várakozik.
- Gondoltam, unalmas egyedül tusolni. – vigyorodott el, amikor Szerény Zsuzsika belépett. Egy pillanatra elpirult, ahogy a reggel eseményeit felidézte, majd hagyta, hogy a lány jókedve reá is átragadjon:
- Jó, legalább majd te vigyázol, hogy nehogy leskelődjön valaki.
- Én? Eszemben sincs.
- Gondolhattam volna. – mosolygott.
- Tudod mit? Nem is megyek, inkább szólok a fiúknak, hogy most érdemes kukkolni, ha formás ciciket akarnak látni.
- Ezzel ne viccelj! – komolyodott el.
- Jól van. Bocsi. – sóhajtott a lány – Akkor indulunk?
- Nem, megvárom, amíg Feri visszaér.
- Mire levetkőzöl biztos itt lesz.
- Te! – fenyegetőzött tettetett haraggal.
- Jaj, nem úgy értettem, hogy pucéron várd meg! – nevetett Petra – Azt nem mondtam, hogy fürdőköpenyt ne vegyél.
- Na azért! – intett játékosan az ujjával, majd kis gondolkozás után hozzátette: - Akkor most levetkőzöm.
- Jó.

Aztán álltak egymással szemben, mert valahogy Szerény Zsuzsikának nem ment könnyen a dolog. Eleinte szégyenlősen nézett Petra szemébe, ám a lány pajkos pillantásából tudta, hogy nincs kegyelem. Kibújt a pulóveréből, amely alatt csak melltartót viselt, majd a melegítőalsót is letolta. A melltartó levetése előtt megtorpant egy pillanatra, majd szándékosan Petra felé fordulva nyitotta ki a kapcsot, és hagyta, hogy emlői a lány előtt ringjanak. Bátorságának törékenységét csak megremegő hangja árulta el:
- Na, így már jó?
- Majdnem.
- Ó.
- Légy egy kicsit lazább! Csak én vagyok az, Petra.
A lánynak hátat fordítva ült le az ágy szélére. Kicsit kapkodva húzta le a bugyit magáról, majd néhány pillanat elteltével felállt.
- Tényleg nagyon csinos vagy, csak azokat a régimódi ruháidat felejtenéd el. –sóhajtott a lány a hófehér fenékre pillantva. – Ilyen formás popsi szépen le kellene barnítani. Nudiznunk kellene valamikor. Nem fordulsz meg?
Kilépett az ágy mögül és a szoba közepén állva Petra felé fordult. Amaz pedig olyan leplezetlen érdeklődéssel mérte végig, hogy minden önuralmára szüksége volt ahhoz, hogy ágyékát és melleit ne rejtse el. Dús, barna szeméremszőrzete szorosan az ágyékára tapadt, őrizve a bugyi lenyomatát.
- Akarod, hogy segítsek majd fazonra igazítani? – ajánlkozott Petra.
- Jaj – kapta öle elé a kezét – ennyire ápolatlan lennék? – sütötte le a szemét.
- Dehogy! Amennyire én képes lehetek megítélni, szép puncid van. Na, ne takargasd, élvezd a meztelenséget.
- Így jó? – engedte le kezeit ismét.
- Sokkal jobb. A zokni marad?
- Ó elnézést. - mondta önkéntelenül.
- Nem kellene ennyire zavarba jönnöd. Tu… - kopogás szakította félbe – Szabad! – kiáltott harsányan.

Az ajtó kinyílt és a lány apja lépett be. A pőre tanárnő háttal állt az ajtónak, így nem látta, hogy ki érkezett. Azt sem tudta hová kapjon ijedtében: ha odaugrik az ágyhoz valami ruhát felkapni, akkor még többet mutat meg magából, ha viszont a helyén marad, akkor a csupasz hátsóját teszi közszemlére. Nem mert moccanni, csak kezeit szorította görcsösen a szemérme elé. Mellei a karjai közzé szorulva meredtek Petra felé.
Feri hosszú másodpercekig csodálta a nő meztelenségét, megfigyelve a popsi miden pórusát és az alóla kikandikáló barna szőrszálakat, mielőtt megszólalt.
- Hát… azt hiszem Petra becsapott. Menjek ki?
- Nem. Petra ideadnád a fürdőköpenyem? – nehezen, de sikerül meggátolnia hangjának remegését.
- Persze.
Gyorsan magára öltötte, de megkötni nem tudta, mert az övet sehol sem találta. Összehúzta maga előtt, majd a férfi tekintetét kerülve megfordult és az ajtó felé indult, csak minél előbb kijusson.
- Azt hiszem, mehetünk. – mondta tettetett könnyedséggel.
A ház előtt viszont már morcosan szólt Petrára:
- Ez nagyon gonosz dolog volt!
- Ne haragudj, nem hagyhattam ki a lehetőséget, hogy te is érezd milyen izgalmas, ha megcsodálnak.
- Megcsodálnak? – suttogta felháborodva.
- Persze, látnod kellett volna a fater pillantását. – nevetett – ha most nem teszem meg, talán sohasem mersz majd levetkőzni mások előtt.
- Talán. De előtted már megtettem.
- És megbántad?
- Nem
- Akkor hidd el, hogy ezt sem fogod. A fater meg úgysem dicsekszik ilyesmivel senkinek. Ma este biztosan rólad fog álmodni.
- Rólam?
- Igen, egy ilyen szép nő nehezen megy ki a férfiak fejéből. Na, ne légy ilyen morcos!
- Nem vagyok. Csak… azt hiszem egy kicsit összekuszálódtak bennem a dolgok. Gondolatban olyan izgalmasnak tűnt, hogy meglátnak, ilyenkor meg mégis megrettenek.
- Hát, ettől olyan izgalmas az egész. Az egyik pillanatban még egészen másfajta izgalomtól reszket az ember lánya, mint a másikban, de a végén mindig nedves lesz.
- De azt azért ne várd tőlem, hogy az apádnak mutogassam a… - zavartan elhallgatott
- A midet? – incselkedett Petra.
- Tudod te!
- Tőled akarom hallani! – bár a házikó ablakának függönye mögül kiszűrődő gyenge fényben nem látszott a lány arca, Szerény Zsuzsika biztos volt benne, hogy vigyorog.
- Vagina. A vaginámat. Tessék, így már jó?
- Nagyon. Olyan, mint egy orvosi kézikönyvben. Gratulálok. Ha így megy, sosem foglak elrontani.
Ezen már a tanárnő is nevetett. Érezte, hogy feszültsége felenged és örült, hogy ott lehet a mellette ez az életvidám érzéki kis boszorkány.
- Na, mit szólnál egy kis izgalomhoz?
- Hogy érted?
- Felhős az ég és este van, az orrunkig is alig látunk, menjünk ruha nélkül a zuhanyzóba!
Ezúttal a tanárnő is bevállalósabbnak szeretett volna mutatkozni:
- Rendben, de hová tegyük a fürdőköpenyt?
- Hát ide a ház tornácára. Úgysem jár erre senki.
- Nem jó – próbált meghátrálni – ha kijön édesapád, akkor észreveszi.
- Na és? – húzta le a cipzárt Petra – Majd gondolj erre, amikor már az udvar közepén jársz. – azzal már terítette is a korlátra a fürdőköpenyét, majd elindult a zuhanyzók felé.
- Várj! – kapkodva kibújt a köpenyből és a korlátra dobta, majd a lány után vetette magát.

Petra jó tízméternyire várakozott. A hatalmas udvarnak erre a részére alig jutott valami fény, mivel a házikók külső lámpái nem voltak felkapcsolva, a belső világítás fényei meg a vastag függönyök miatt alig szűrődtek ki. A tanárnő csak a lány testének sziluettjét látta, ahogy karba font kézzel várakozik, de arcát nem. Ekkor, mint a villám, úgy hasított bele a gondolat: lehet, hogy a lány most is ugratja és valójában fürdőruhát visel, hiszen nem is ellenőrizte, hogy volt-e valami a fürdőköpeny alatt. Ha viszont van nála egy zseblámpa, azzal nagyon csúnyán megviccelheti. Kezdeti izgalma máris teljesen elhagyta, ahogy remegve megkérdezte:
- De… ugye te sem viselsz semmit?
- Nem, te butus. – a lány hangja inkább kedvesen, mint korholóan szólt – ha akarod érints meg.
Óvatosan nyújtotta ki a kezét és ujjainak hegyével leheletnyire megérintette a lány hasát.
- Hát ezzel nem sokra mégy, ha bikinit viselek. Vagy fentebb, vagy lentebb kellene tapogatóznod. De a melleimet úgysem hagyom, hogy megfogdosd. – tolta el a tanárnő kezét, amikor annak ujjai feljebb mozdultak.
Szerény Zsuzsika így lefelé kezdett tapogatózni. Érezte ujjai alatt a meleg bőr bársonyos tapintását, ahogy végighaladt a lány kecses pocijának alig érezhető ívén. Lejjebb már várta, hogy mikor érzi meg a rövid szőrszálak bizsergetését, ám ehelyett ujjhegyei hihetetlenül lágy bőrpárnák rése közzé érkezetek.
- Oh! – sóhajtott fel meglepetten.
- Ne vedd el a kezed! – fogta meg a csuklóját Petra, majd elfordította, hogy Szerény Zsuzsika tenyere a punci felé nézzen, végül egy egészen aprót lépve, nemi szervével a tenyérhez simult. – Csak a zuhanyzóban akartam megmutatni, de így még izgalmasabb. Azt hiszem, teljesen kopaszon még meztelenebb is vagyok, mint te. Ugye már nem félsz?
- Egy kicsit.
- Annyi kell is, különben hol lenne az izgalom? – lépett mellé a lány, majd megpaskolta a tanárnő fenekét – Mehetünk?
- Persze. – ismét érezni kezdte azt az izgalmat, amelyet a szobában, amikor Feri közelében vetkőzött. Meztelenül a szabadban felszabadultabbnak érezte magát és ujjaiban még mindig ott érezve Petra puha párnáinak érintését, az izgalom lassan megdagasztotta a mellbimbóit.

Egymást átkarolva indultak a zuhanyzók irányába és Petra néhány lépés után karját lejjebb csúsztatva, a fenekére engedte a kezét, majd minden teketória nélkül határozottan megmarkolta. A tanárnő halkan felsikkantott, aztán úgy döntve, hogy ő sem marad adósa a lánynak, átnyúlt annak karja alatt és megmarkolta a kicsiny, de formás mellét. A mozdulat hatására oldaluk még inkább összesimult és bal melle a lány jobb melléhez préselődött

Már majdnem odaértek a zuhanyzókhoz, amikor a tanárnő észbe kapott:
- Elfelejtettem megnézni, hogy Tibi jobban van-e!
Petra továbbra sem engedte el a farát, csak ellazította ujjait és úgy simogatta körös-körül Szerény Zsuzsika fenekét.
- Hát menjünk, és nézzünk be! – s ezzel kezét lejjebb, a fenék alá csúsztatta.
A tanárnőn egyszerre két érzés hullámzott végig: a pillanatnyi rettenet, ahogy elképzelte, hogy bemegy a fiúk közzé meztelenül és a gyönyör apró hulláma, ahogy Petra ujjai a szemérméhez értek. Válaszát alig bírta kinyögni:
- Így nemphhhh mehetünk.
- Ugyan már. – búgta a fülébe a lány, miközben teljesen a tanárnő alá nyúlva ujjait végighúzta annak szeméremnyílásán. Apró keze csatakos lett a dús szőrzetet borító harmattól. – csak résnyire kell kinyitnod az ajtót és megkérdezni, hogy hogyan érzi magát. Csak bedugod a fejed, de nem mégy be. – azzal finoman terelgetni kezdte a tanárnőt a megfelelő ház irányába, miközben keze tovább körözött annak fenekén és combjai között.

A tanárnő gondolatai össze-vissza csapongtak, miközben szinte bódultan lépdelt a fiúk háza felé. Lépkedés közben fenekének vágata hol egyik, hol másik oldalról simult Petra kézfejéhez, miközben a lány finom ujjai folyton a nagyajkak résén kikandikáló kisajkaihoz értek. Elképzelte, hogy az ajtón kitódulnak a fiúk és mindannyian a meztelenségét lesik. A gondolat félelmetesen izgalmas volt és Petra kezének játékával párosulva egyre messzebbre ragadta a valóságtól. A vaginájának mohó élvezete teljesen elvarázsolta, robotként masírozott miközben keze még mindig Petra lányos mellét szorongatta. Nem vette észre azt sem, hogy szorításai egyre vadabbak. Ahogy egy-egy kéjhullám végighullámzott a testén úgy szorított egyet-egyet a kislány emlőjén. Agyának valahol a leghátsó zugában talán érzékelte, hogy a lány minden szorításra fájdalmasan felszisszen, de azt már maga sem tudta volna megmondani, hogy ettől lett-e még forróbb a csiklója, vagy sem. Petra mindenesetre a fájdalmas szorítások ellenére sem fejtette le magáról a tanárnő kezét, bár a könnye szinte kicsordult, nem zavarta meg annak élvezetét. Kb. 30 métert kellett megtenni a fiúk házáig, s mire a közelébe értek, bal melle teljesen elzsibbadt. Ám ekkor résnyire kinyílt az ajtó.
- Te tiszta hülye vagy! Most nyakig kólás lettem! Mi a fenének kellett felrázni?! – ez Pali hangja volt. – Most mehetek zuhanyozni!

A tanárnő pillanatok alatt kijózanodott. Ijedten Petrára nézett, akinek a ház közelsége miatt immár jól látta az arcát. A lány halkan sóhajtotta:
- Maradunk?
- Ne.
- Akkor futás. – engedte el „Szerény Zsuzsika” fenekét és kezét megfogva, maga után húzva futni kezdtek.
Mire Palii kilépett az ajtón, nem lehetett biztos benne, hogy az a két villanás a sötétben, vajon két gyönyörű fenék lehetett, vagy csak az éjszakai párán csillant meg a fény.

Nagyon hamar, zihálva értek vissza házhoz.
- Hű ez meleg helyzet volt! – csengett vidáman Petra hangja – De azért izgalmas, nem?
- Hát, ha Tibi nem jön ki, akkor képes lettem volna …
- Na?
- Akkor biztosan elélvezek. – hadarta gyorsan el.
- Csak az a baj, hogy nem jutottunk el a zuhanyzóig, pedig most aztán tényleg rád férne a fürdés és nekem is kezet kellene mosnom.
A tanárnő meg sem mert szólalni, tudta: a lány arra céloz, hogy keze az ő nemi szervének nedveitől ragacsos.
- Tudod mit? Menjünk le a tóhoz.
- Most?
- Naná! Mikor fürödhetsz egyet pucéron, ha nem éjszaka? Egyszer ki kell próbálni. Na gyere! – és mielőtt a tanárnő meggondolhatta volna magát, már húzta is a part felé.

Kéz a kézben sétáltak a tóig, s közben a hold is előbújt a felhőtakaró mögül. Halvány ragyogás ölelte körül őket, amitől alakjuk ezüstös lágyan simult a sötétbe. Megborzongtak, amikor a víz hűvöse bokájuk köré zárult, aztán combközépig belábaltak a tóba, majd Petra úszni kezdett. A tanárnő dermedten állt és úgy nézte, ahogy a lány kecses teste fodrozza a habokat. Karcsapásaitól vízcseppek százai szálldostak körülötte, csillagként felragyogva a holdsugarak ezüst kévéiben. A vízben keltett hullámgyűrűk Szerény Zsuzsikáig szaladtak, hogy a combján megtörve felcsapjanak. Felszisszent, amikor a felloccsanó hideg a forró szeméremtestére csapott. Lépett még kettőt és megborzongott, ahogy a víz a csípőjét körülölelve elborította a lába közét. Forró csiklója szinte megdermedt és képzeletében gőz csapott fel a szeméremajkai közül. Mellbimbói keményen felmeredtek, ahogy a hideg végiglúdbőrzött a testén. Aztán néhány pillanat elteltével a tó hűvöse végképp lehűtötte korábbi hevületét.

A lány azonban hamar elunta az úszkálást, főleg, hogy a tanárnő nem csatlakozott hozzá:
- Te miért nem úszol?
- Mert nem tudok.
- Ó, ezt nem tudtam. – úszott közelebb, majd lábalt a tanárnő mellé – Pedig gondolhattam volna. Ha valaki ennyire bezárkózik, akkor nem sok lehetősége van megtanulni. Akkor mosdjunk meg! – s azzal leguggolt, s mivel arca előtt éppen a tanárnő hasa látszott ki a vízből, hát adott rá egy nagy puszit. A tanárnő aprót nevetett, majd ő is leguggolt. Csak a fejük volt kint a vízből, ahogy arcuk egymástól centiméterekre lebegett. Most a tanárnő adott egy apró puszit Petra homlokára. Csendben mosták le magukat, végig egymás arcát nézve. Szerény Zsuzsika fázni kezdett, amikor szeméremajkai közzé nyúlva a tó hűvös vize utat tört a hüvelye felé.

- Akarod, hogy megtanítsalak csókolózni? – jött hirtelen a lány kérdése.
- Talán egyszer, de most nem. – bátortalanodott el.
- Jó. Úgyis kezdek fázni, te pedig még Tibit meg kell, hogy nézd.
Csendben ballagtak a házig, ahol felvették a fürdőköpenyeiket és Petra elindult a saját házikójuk felé, a tanárnő pedig a fiúk lakóhelyéhez. A bejárat előtt gondosan összehúzta magán a fürdőköpenyt, és bosszankodott az öv hiánya miatt, ám végül úgy döntött, hogy nem vesztegeti az időt azzal, hogy visszamegy megkeresni. Gondolataiba merülve a kopogásról ezúttal ő feledkezett meg. Pali éppen a haját törölgette és nem viselt semmit sem a törölközőn kívül, amelyet a feje tetejére szorított. Arcán egy pillanatra meglepetés futott át, ám kezeit csak nagyon lassan engedte le, így mire a törölköző az ágyékát eltakarta, addigra a tanárnő láthatott valamit a kezdődő erekciójából.
- Csókolom tanár néni! - mondta kajánul mosolyogva, de Szerény Zsuzsikának a meztelen fiú látványa is szokatlan volt, nemhogy a fejét emelgető farok perverz közelsége. Halkat sikkantva kapta kezét a szája elé, ám ezzel a mozdulattal őrizetlenül hagyta a fürdőköpeny szárnyait, így azok egymástól elválva egy 10-15 centiméteres sávot megmutattak belőle a nyakától az ágyékáig. A tó vizétől még harmatos szőrzet az asztalon egyedüli fényforrásként felkapcsolva hagyott olvasólámpa gyér fényében jótékonyan elrejtette a punci szirmait, ám Pali szemei így is kocsányon lógtak a felvillanó látványtól. Megfeledkezve magáról, a törölközőt elejtve felfedte a immár keményen ágaskodó férfiasságát. A tanárnő dermedtsége eltartott néhány pillanatig és mire reszkető kezeit az arcától elvonva ismét összehúzta a fürdőköpenyt, Pali jól megbámulhatta mellei- és lába közét. Bár a két húsos pogácsa csúcsa kissé oldalra nézett, amitől a bimbók még éppen a köpeny szélei alatt maradtak, azért a fiú torka szinte teljesen kiszáradt a látványtól. Hangjában ezúttal nyoma sem érződött cinizmusnak:
- Bocsánat. – nyúlt elvörösödve, lemondó sóvárgással a törölközőért.
Ez a helyiség is úgy volt berendezve, ahogy a tanárnőék házikója: az ajtó a szoba egyik sarkában, jobbra tőle a két emeletes ágy, azokon túl a szekrények. Az ágyak előtt, az ablak alatt egy asztal és 3 szék állt. A lázmérő az asztalon feküdt, ahol délután hagyta. Még mindig reszketett a keze, amikor felvette és próbálta úgy kihúzni a tokjából, hogy közben a köpenyét se hagyja szétnyílni. „Ó, már megint! Mennyire buta vagyok!” – kergetőztek a kétségbeesett gondolatok a fejében.
Tibi a belső ágy felső részén feküdt, Pali helye pedig éppen alatta lett volna. De még nem ment oda, bár egy alsógatyát és egy pólót már felvett. Szerény Zsuzsika intett neki, hogy üljön le egy székre, amíg befejezi a vizsgálatot. „Ó, ne!”- sóhajtott magában, mikor az ágyhoz lépett. Délután melegítőalsót és pulóvert viselve könnyedén fellépett az ágy oldalán a végétől néhány centire elhelyezett létrán és ült fel a beteg mellé, ám most ez sokkal bonyolultabbnak látszott. Érezte, hogy Pali folyamatosan őt figyeli és szégyellt volna megfutamodni, ám azt is tudta, hogy nem tud úgy felmászni, hogy a köpenye ne nyílna szét. „Úgyis csak a hátamat látod! Hát bámulj te…! „ – hirtelen nem tudta gondolatban minek nevezze.

Fél kezében a lázmérőt tartva, a másikkal megfogta a létrát és feltette a jobb lábát a legalsó fokra. A köpeny a várakozásának megfelelően engedelmesen szétnyílt. Aztán feljebb húzódozott és fellépett a másik lábával is. Mellei szabadon lendültek előre és csapódtak a hideg létrafokokhoz. Felszisszent, majd egy kicsit távolabb tolta magát, bár egy kézzel kapaszkodva ez egy kicsit nehezen ment. Jobb lábát feltette a második fokra, így köpenye még inkább hátracsúszott, s bár karjai tartották annyira, hogy mellei oldalról nem látszottak, de a combja így is láthatóvá vált Pali ülőhelyéről. Hátranézett, egyenesen a fiú tágra nyílt szemeibe. Pali olyan ámulattal és ártatlanul nézte, hogy szinte el sem tudta hinni, hogy osztály rossz fiúját látja. Pontosan megértette, mit jelent ez a mostani tekintet és ettől nem lett nyugodtabb. Szája kicsit megremegett, ahogy reszketve levegőt vett, majd visszafordult a létra felé.

Tudta, hogy lehet, hogy a másik ágyon fekvő fiúk is csak mímelik az alvást és most őt figyelik, ezért legalább attól könnyebben érezte magát, hogy a köpeny hátulról teljesen eltakarja. Fellépett a második fokra a bal lábával is és a fürdőköpeny ismét visszakerült az eredeti helyére. Még két létrafok és feljut, bíztatta magát. Jobb láb fel, és hopp! - a köpeny ismét hátracsúszott. Ezúttal egy kicsit jobban, így a nyakánál meglazulva vállai is felbukkantak alóla, ám szerencsére karjai így is megtartották. Bár előre nézve csak a zárt szekrényajtókat látta az ágy túloldalán, mégis furcsa zavart keltett benne az a kitárulkozás, ahogy a szétnyíló-csúszó köpeny elölről nézve meztelenné tette. Egyik lábával egy alsóbb, a másikkal egy magasabb fokon állva, nemi szerve a combok öleléséből kiszabadulva szabadon feltárulkozott – lepillantva tisztán látta az elődomborodó kócos halmot. „... a hátsó bejáratát a hüvelykujjammal ingerelném, a mutatóujjammal meg elölről nyúlnék bele” - jutottak eszébe Pali kihallgatott szavai, s csak remélte, hogy a háta mögött ülő fiú nem veszi észre testének remegését. Gyorsan fellépett a másik lábával is, mellei így a felső matrac pereme felé értek és előrelendülő csúcsuk majdnem az ott fekvő fiú lábszárához ért. A kis lámpa ide alig eljutó fénye lágy félhomályt varázsolt Tibi köré, de „Szerény Zsuzsika” azért jól látta, hogy a fiú arca éppen felé fordul, ám szemei szerencsére csukva vannak és mellkasának lassú emelkedése-süllyedése elárulta, hogy valóban alszik. Megkönnyebbült sóhaj hagyta el a tanárnő ajkát, hogy kibuggyanó melleit nem bámulják meg. E gondolatra bátorsága is visszatért valamelyest, –s mivel a szituáció igencsak hasonló volt- eszébe jutott, ahogy a mit sem sejtő Feri háta mögött meztelenkedett.

A megszégyenüléstől való félelem és a pucérság izgalma ismét birokra kelt a lelkében, hogy együtt vibráljanak végig a lábujjától a feje búbjáig. Ölében kellemes bizsergés kelt és melleinek csúcsában is érezte ennek finom rezonanciáját. Kicsit eltolta magát a létrától és úgy tette a következő fokra a lábát. A kellemes érzés tovább fokozódott, ahogy combjai ismét szétnyíltak. Megint lepillantott, hogy megnézze a szőrös dombocskáját és észrevette, hogy ezúttal a köpeny annyira hátracsúszott, hogy éppen csak eltakarja hátulról, ám oldala kilátszik, így mutatva meg a teljes combját, ahogy lábát a felső létrafokra helyezve behajtja, valamint csípőjét, sőt azon felül is jó arasznyi csupaszságot a testéből. Tudta, de mégis látnia kellett, hogy a fiú mohón figyeli. Oldalra nézett, éppen Pali tágra nyíló szemeibe. A fiú kissé előredőlt, hátha sikerül alulról a felemelt comb alá belátnia. Így már nem volt kedvére való a játék: kezdődő izgalmát egy pillanat alatt hasította szét a félelem villáma. Ijedten kapta össze magát és mászott fel annyira, hogy feltérdelhessen az ágyra. Sikerült összehúznia magán a köpenyét, ám alig fért el az ágy keskeny peremén Tibi lábától. Ahhoz, hogy a lázát megmérhesse, közelebb kellett kerülnie valahogy a fiú mellkasához. Azt azonban jól tudta, hogyha előrehajol, akkor ismét szétnyílik a köpeny és ráadásul hátulról is beláthat a széken ülő Pali.
- Mostmár lefekhetsz! – szólt a fiúra bizonytalan hangon, s az, kelletlenül bár, de szót fogadott.

Csak akkor mozdult meg, amikor elült a neszezés az alsó ágyon. Ekkor egyik lábát átrakta Tibi kinyújtott lábszárai fölött és úgy térdelt fölé. Ez már stabilabb helyzet volt az ágy szélén történő billegésnél. Köpenye ismét szétnyílt, de így, hogy Pali nem tudta megbámulni, már nem idegeskedett miatta. Tibi egyenletesen szuszogva aludt és a tanárnő oldalra pillantva látta, hogy a másik ágy emeletén alvó is hátat fordít neki. Félrehúzta a takarót, hogy ne térdeljen rá miközben előremászik a fiú mellkasához. Tibin mindössze egy bokszeralsó volt. Szerény Zsuzsika teljesen elbizonytalanodott: tudta, ahhoz, hogy a lázmérőt a fiú hóna alá dugja egészen közel kell másznia annak mellkasához, ám ehhez még jobban szét kellene vetnie lábait. Arra gondolt anyja mit mondana ez efféle erkölcstelenségről és megremegett a gondolattól, ahogy elképzelte önmagát, amint szétterpesztett lábbal térdel egy tanítványa fölött. Rémisztő és mégis izgalmas. Elég bátor, hogy megcsinálja? Egyik énje azt felelte, hogy nem, akkora szégyent, ami akkor érné, amikor a fiú felkel és a kitárt combjai közét megnézi, nem viselne el. De a lelkében egy kisördög azt kiabálta, hogy csinálja meg, a fiú úgysem ébred fel és egy kis izgalom meg senkinek sem árt.

Tagadhatatlan, hogy ismét érezte a kellemes bizsergést a bimbóiban és szerette ezt a nemrég megismert izgalmas érzést. Lassan, még mindig térdelve előremászott egy kicsit. Térdei most Tibi térdei mellett nyomódtak a matracba. A fiú megmozgatta lábait, mintha valami szúnyog szállt volna a lábszárára. A Tanárnő megdermedt, de a fiú tovább aludt. Mi történhetett? Nem ért hozzá egyáltalán. A válla fölött hátrapillantva látta, hogy a fürdőköpeny lelógó széle éppen a fiú lábszárát csiklandozza. Óh! Hát ez az! Ám a megkönnyebbülése hamar feszültséggé változott, amikor ráébredt, hogy a köpeny súrlódása bármikor felébresztheti a fiút. Végül gyors elhatározással kibújt a köpenyből és kettéhajtva az ágy végére tette. Immár teljesen meztelenül, enyhén szétvetett lábbal térdelt a fiú lábai fölött. Tibi továbbra is aludt, mit sem sejtve a gyönyörű nőstényről, akinek csupasz testét csak centiméterek választották el az övétől. A másik ágy emeletén alvó ugyanúgy hátat mutatva aludt. Aztán arra gondolt, hogy Pali viszont ébren figyel az alsó ágyon, de utasításának engedelmeskedve nem kell fel. Így már sokkal izgatóbb volt a dolog. Tudva, hogy a fiú nem néz onnan ki, a meztelenkedés mindjárt izgalmas játékká vált.

Még mindig túl távol volt ahhoz, hogy a lázmérőt elhelyezze, ezért még feljebb araszolt. Térdei így két oldalról Tibi combjához simultak. Szíve hevesen kezdett verni félelmében, hogy ettől talán a fiú felébred, ám ahogy a fiú bőre az övéhez ért –oly’ közel az eddig mindig annyira rejtegetett és most szemérmetlenül nedvesedő öléhez- olyan elképesztő gyönyör futott végig a testén, mint amikor Petra ujjai kényeztettek a fenekét. Mellbimbói harciasan megteltek és kipirosodtak, öle pedig lüktetni kezdett. Próbált egyenletesen lélegezni, hogy az alsó ágyon Pali nehogy felfigyeljen, ám még ez is izgalmasabbá tette számára a „játékot”. Hatalmas önfegyelemmel előrehajolt és a lázmérőt óvatosan Tibi hóna alá dugta. Amikor a fiú ettől a mozdulattól álmában egy aprót horkantott, hasa görcsbe rándult és majdnem bepisilt. Tudta, hogy veszélyes játékot űz, mégsem bírta abbahagyni: lassan a puncijához nyúlt és simogatni kezdte a mindinkább érzékeny csiklóját. Pillantása a fiú alsónadrágjára esett. Mennyivel biztonságosabb így megnézni, hogy milyen egy fiú nemi szerve, mint amikor direkt dugják elé az ágaskodó hímvesszőt!

Lelki szemei előtt Pali jelent meg, ahogy az erekcióját mutatja és ekkor játszadozó mutatóujja beszaladt a hüvelyébe. A sikkantást éppen csak sikerült visszafognia. Nagy erőfeszítéssel abbahagyta önmaga kényeztetését, nehogy tényleg lebukjon. De izgatott kíváncsisága nem hagyta nyugodni: lenyúlt és lassan kigombolta a bokszeralsó gombjait. Tibi férfiassága ugyanolyan békésen pihent, mint a gazdája. Sem nagy, sem ágaskodó nem volt. Egyáltalán nem is tűnt ijesztőnek. Lassan megérintette és csodálkozott, hogy milyen bársonyos bőr borítja. Hüvelyk, mutató és középső ujja közzé fogta és apró szorítással próbálta rugalmasságát. Anyja jutott eszébe, aki annyi rosszat mondott a férfiakról és az, hogy ennél szemérmetlenebbül már nem is viselkedhetne: pucéron terpeszkedik egy tanítványa fölött és nedves vaginája centiméterekre van csak annak péniszétől. Kimondhatatlanul izgalmas volt. Nem nyúlt a lába közé, mégis azt érezte, hogy gyönyöre fokozódik. Ahogy kezével végigsimított a fiú nemi szervén ujjai csillogó csíkokat húztak rá, ahogy a saját nedvét szétkente rajta. Tibi tovább álmodott, de a tanárnő észrevette, hogy pénisze duzzadni kezd és ha keménnyé nem is vált ám egyenesen állt.

Mindeközben ujjai között fészkelt, ezért a tanárnő érezte, ahogyan a változás végbemegy benne. Izgalma ettől még tovább fokozódott. Aprókat pihegett, nehogy hangosan ziháljon, s bár legszívesebben tovább simogatta volna a fiú péniszét, mégis inkább elengedte, nehogy tényleg felébressze és ezáltal megszégyenüljön. Reszkető kézzel vette ki a lázmérőt, majd óvatosan visszaaraszolt az ágy végébe. Igyekezett úgy fordítani, hogy a gyér fényben leolvashassa a vékony higanyszálat. 38,1 , ami a késő esti óra miatt valószínűleg már nem lesz magasabb, kis szerencsével holnap estére már kutya baja. Még mindig érezte a lázmérőn a fiú testének melegét. Önkéntelenül az arcához érintette, majd a mellére csúsztatta és halkat sóhajtott, ahogy a bimbója köré köröket rajzolva azok gyönyörrel reagáltak a mozdulatokra. „Teljesen őrült vagyok! Abba kell hagynom!” – dörömbölt a fejében a kiáltás, de nem bírt ellenállni a kényszernek és a lázmérőt az ágyékához csúsztatta. Őrjítő volt a gondolat, hogy az előbb még a fiú teste melegítette, most pedig a csiklója körül táncol. Szűz volt még, a lázmérő viszont nagyon vékony, így néhány másodperc múlva már a hüvelye záródott köré. Izgalmas volt magába fogadni, s most hogy ott volt mintha még jobban érezte volna lába között a gyönyörű lüktetést. Mutató ujja hegyével finoman mozgatva végül teljesen feltolta magába, ám ekkor az alsó ágyon Pali mocorogni kezdett.

Izgalomtól reszketve belebújt a fürdőköpenybe és amilyen óvatosan csak lehet a létrához evickélt. Ahogy az egyik lábát már rátette egy alsóbb fokra, a másikkal még fent térdelt, érezte hogy hüvelyében a lázmérő megfeszül. Óvatosan lelépett a másik lábával. is. Tudta, lentről Pali térdig már láthatja, így egyik kezével ismét összefogta a fürdőköpenyt. Amikor lejjebb lépett érezte, hogy a lázmérő megmozdul és kijjebb csúszik - majdnem felsikkantott az izgalomtól. Legszívesebben odakapott volna, ám tudta hogy ezt Pali már premier plánban látná. Mire leért, csupa verejték és izgalom volt, úgy érezte magát, mint egy bomba, amely a legkisebb érintésre is robban. Pali nagyon rosszul tetette az alvást, ám „Szerény Zsuzsika” úgy tett mintha elhinné, és nem szólt hozzá. Sarkon fordult és ezúttal örömmel hagyta, hogy köpenye szétnyíljon, így lépdelt az asztalhoz. A lázmérő közben ismét kijjebb csúszott és őt majd szétvetette az izgalom. Megfordult és még éppen látta, hogy Pali becsukja a szemét. „Vajon mikor nyitja ki újra?” – hagyta lecsúszni a köpenyt magáról. Hihetetlenül izgató játék volt meztelenül állni a fiú felé fordulva és játszani a lebukástól való félelem izgalmával. „Öt, négy, három, kettő, egy” – számolt magában, mielőtt kihúzta puncijából a lázmérőt. Csak ezután oltotta el a lámpát, majd felemelte a bokája köré hullott fürdőköpenyt és ahogy volt, meztelenül elhagyta a házikót.

Csajozási és pasizási tanácsok

fel