Nyár Hidegpatakon 6 - Egy esős nap éjszakája
Csajozási és pasizási tanácsok
Ez eső egész nap esett, így a tábor lakói nem tudták elhagyni a házikókat, csak
annyi időre, amíg az ebédet elfogyasztották. Feriék csurom vizesen és átfázva
érkeztek vissza, úgyhogy a tanárnő az egyik lány segítségével hatalmas adag teát
főzött, majd ellenőrizte, hogy a fiúk a házukba visszavonulva gondosan
betakaróztak-e, majd tőle telhetően szigorú pihenést rendelt a számukra.
Vacsorakor már láthatóan jobb színben voltak, ám Tibinek hőemelkedése volt.
Adott neki gyógyszert és megígérte, hogy lefekvés előtt még ellenőrzi az
állapotát. Vacsora után felügyelt a zuhanyzó előtt, majd átadta őrhelyét a
szorgosan szipogó Ferinek, amikor a fiúk kerültek sorra.
A saját bungalójukban ott találta Petrát, ahogy fehér fürdőköpenyében, kezében
egy tusfürdős flakont lóbálva várakozik.
- Gondoltam, unalmas egyedül tusolni. – vigyorodott el, amikor Szerény Zsuzsika
belépett. Egy pillanatra elpirult, ahogy a reggel eseményeit felidézte, majd
hagyta, hogy a lány jókedve reá is átragadjon:
- Jó, legalább majd te vigyázol, hogy nehogy leskelődjön valaki.
- Én? Eszemben sincs.
- Gondolhattam volna. – mosolygott.
- Tudod mit? Nem is megyek, inkább szólok a fiúknak, hogy most érdemes kukkolni,
ha formás ciciket akarnak látni.
- Ezzel ne viccelj! – komolyodott el.
- Jól van. Bocsi. – sóhajtott a lány – Akkor indulunk?
- Nem, megvárom, amíg Feri visszaér.
- Mire levetkőzöl biztos itt lesz.
- Te! – fenyegetőzött tettetett haraggal.
- Jaj, nem úgy értettem, hogy pucéron várd meg! – nevetett Petra – Azt nem
mondtam, hogy fürdőköpenyt ne vegyél.
- Na azért! – intett játékosan az ujjával, majd kis gondolkozás után hozzátette:
- Akkor most levetkőzöm.
- Jó.
Aztán álltak egymással szemben, mert valahogy Szerény Zsuzsikának nem ment
könnyen a dolog. Eleinte szégyenlősen nézett Petra szemébe, ám a lány pajkos
pillantásából tudta, hogy nincs kegyelem. Kibújt a pulóveréből, amely alatt csak
melltartót viselt, majd a melegítőalsót is letolta. A melltartó levetése előtt
megtorpant egy pillanatra, majd szándékosan Petra felé fordulva nyitotta ki a
kapcsot, és hagyta, hogy emlői a lány előtt ringjanak. Bátorságának
törékenységét csak megremegő hangja árulta el:
- Na, így már jó?
- Majdnem.
- Ó.
- Légy egy kicsit lazább! Csak én vagyok az, Petra.
A lánynak hátat fordítva ült le az ágy szélére. Kicsit kapkodva húzta le a
bugyit magáról, majd néhány pillanat elteltével felállt.
- Tényleg nagyon csinos vagy, csak azokat a régimódi ruháidat felejtenéd el.
–sóhajtott a lány a hófehér fenékre pillantva. – Ilyen formás popsi szépen le
kellene barnítani. Nudiznunk kellene valamikor. Nem fordulsz meg?
Kilépett az ágy mögül és a szoba közepén állva Petra felé fordult. Amaz pedig
olyan leplezetlen érdeklődéssel mérte végig, hogy minden önuralmára szüksége
volt ahhoz, hogy ágyékát és melleit ne rejtse el. Dús, barna szeméremszőrzete
szorosan az ágyékára tapadt, őrizve a bugyi lenyomatát.
- Akarod, hogy segítsek majd fazonra igazítani? – ajánlkozott Petra.
- Jaj – kapta öle elé a kezét – ennyire ápolatlan lennék? – sütötte le a szemét.
- Dehogy! Amennyire én képes lehetek megítélni, szép puncid van. Na, ne
takargasd, élvezd a meztelenséget.
- Így jó? – engedte le kezeit ismét.
- Sokkal jobb. A zokni marad?
- Ó elnézést. - mondta önkéntelenül.
- Nem kellene ennyire zavarba jönnöd. Tu… - kopogás szakította félbe – Szabad! –
kiáltott harsányan.
Az ajtó kinyílt és a lány apja lépett be. A pőre tanárnő háttal állt az ajtónak,
így nem látta, hogy ki érkezett. Azt sem tudta hová kapjon ijedtében: ha
odaugrik az ágyhoz valami ruhát felkapni, akkor még többet mutat meg magából, ha
viszont a helyén marad, akkor a csupasz hátsóját teszi közszemlére. Nem mert
moccanni, csak kezeit szorította görcsösen a szemérme elé. Mellei a karjai közzé
szorulva meredtek Petra felé.
Feri hosszú másodpercekig csodálta a nő meztelenségét, megfigyelve a popsi miden
pórusát és az alóla kikandikáló barna szőrszálakat, mielőtt megszólalt.
- Hát… azt hiszem Petra becsapott. Menjek ki?
- Nem. Petra ideadnád a fürdőköpenyem? – nehezen, de sikerül meggátolnia
hangjának remegését.
- Persze.
Gyorsan magára öltötte, de megkötni nem tudta, mert az övet sehol sem találta.
Összehúzta maga előtt, majd a férfi tekintetét kerülve megfordult és az ajtó
felé indult, csak minél előbb kijusson.
- Azt hiszem, mehetünk. – mondta tettetett könnyedséggel.
A ház előtt viszont már morcosan szólt Petrára:
- Ez nagyon gonosz dolog volt!
- Ne haragudj, nem hagyhattam ki a lehetőséget, hogy te is érezd milyen
izgalmas, ha megcsodálnak.
- Megcsodálnak? – suttogta felháborodva.
- Persze, látnod kellett volna a fater pillantását. – nevetett – ha most nem
teszem meg, talán sohasem mersz majd levetkőzni mások előtt.
- Talán. De előtted már megtettem.
- És megbántad?
- Nem
- Akkor hidd el, hogy ezt sem fogod. A fater meg úgysem dicsekszik ilyesmivel
senkinek. Ma este biztosan rólad fog álmodni.
- Rólam?
- Igen, egy ilyen szép nő nehezen megy ki a férfiak fejéből. Na, ne légy ilyen
morcos!
- Nem vagyok. Csak… azt hiszem egy kicsit összekuszálódtak bennem a dolgok.
Gondolatban olyan izgalmasnak tűnt, hogy meglátnak, ilyenkor meg mégis
megrettenek.
- Hát, ettől olyan izgalmas az egész. Az egyik pillanatban még egészen másfajta
izgalomtól reszket az ember lánya, mint a másikban, de a végén mindig nedves
lesz.
- De azt azért ne várd tőlem, hogy az apádnak mutogassam a… - zavartan
elhallgatott
- A midet? – incselkedett Petra.
- Tudod te!
- Tőled akarom hallani! – bár a házikó ablakának függönye mögül kiszűrődő gyenge
fényben nem látszott a lány arca, Szerény Zsuzsika biztos volt benne, hogy
vigyorog.
- Vagina. A vaginámat. Tessék, így már jó?
- Nagyon. Olyan, mint egy orvosi kézikönyvben. Gratulálok. Ha így megy, sosem
foglak elrontani.
Ezen már a tanárnő is nevetett. Érezte, hogy feszültsége felenged és örült, hogy
ott lehet a mellette ez az életvidám érzéki kis boszorkány.
- Na, mit szólnál egy kis izgalomhoz?
- Hogy érted?
- Felhős az ég és este van, az orrunkig is alig látunk, menjünk ruha nélkül a
zuhanyzóba!
Ezúttal a tanárnő is bevállalósabbnak szeretett volna mutatkozni:
- Rendben, de hová tegyük a fürdőköpenyt?
- Hát ide a ház tornácára. Úgysem jár erre senki.
- Nem jó – próbált meghátrálni – ha kijön édesapád, akkor észreveszi.
- Na és? – húzta le a cipzárt Petra – Majd gondolj erre, amikor már az udvar
közepén jársz. – azzal már terítette is a korlátra a fürdőköpenyét, majd
elindult a zuhanyzók felé.
- Várj! – kapkodva kibújt a köpenyből és a korlátra dobta, majd a lány után
vetette magát.
Petra jó tízméternyire várakozott. A hatalmas udvarnak erre a részére alig
jutott valami fény, mivel a házikók külső lámpái nem voltak felkapcsolva, a
belső világítás fényei meg a vastag függönyök miatt alig szűrődtek ki. A tanárnő
csak a lány testének sziluettjét látta, ahogy karba font kézzel várakozik, de
arcát nem. Ekkor, mint a villám, úgy hasított bele a gondolat: lehet, hogy a
lány most is ugratja és valójában fürdőruhát visel, hiszen nem is ellenőrizte,
hogy volt-e valami a fürdőköpeny alatt. Ha viszont van nála egy zseblámpa, azzal
nagyon csúnyán megviccelheti. Kezdeti izgalma máris teljesen elhagyta, ahogy
remegve megkérdezte:
- De… ugye te sem viselsz semmit?
- Nem, te butus. – a lány hangja inkább kedvesen, mint korholóan szólt – ha
akarod érints meg.
Óvatosan nyújtotta ki a kezét és ujjainak hegyével leheletnyire megérintette a
lány hasát.
- Hát ezzel nem sokra mégy, ha bikinit viselek. Vagy fentebb, vagy lentebb
kellene tapogatóznod. De a melleimet úgysem hagyom, hogy megfogdosd. – tolta el
a tanárnő kezét, amikor annak ujjai feljebb mozdultak.
Szerény Zsuzsika így lefelé kezdett tapogatózni. Érezte ujjai alatt a meleg bőr
bársonyos tapintását, ahogy végighaladt a lány kecses pocijának alig érezhető
ívén. Lejjebb már várta, hogy mikor érzi meg a rövid szőrszálak bizsergetését,
ám ehelyett ujjhegyei hihetetlenül lágy bőrpárnák rése közzé érkezetek.
- Oh! – sóhajtott fel meglepetten.
- Ne vedd el a kezed! – fogta meg a csuklóját Petra, majd elfordította, hogy
Szerény Zsuzsika tenyere a punci felé nézzen, végül egy egészen aprót lépve,
nemi szervével a tenyérhez simult. – Csak a zuhanyzóban akartam megmutatni, de
így még izgalmasabb. Azt hiszem, teljesen kopaszon még meztelenebb is vagyok,
mint te. Ugye már nem félsz?
- Egy kicsit.
- Annyi kell is, különben hol lenne az izgalom? – lépett mellé a lány, majd
megpaskolta a tanárnő fenekét – Mehetünk?
- Persze. – ismét érezni kezdte azt az izgalmat, amelyet a szobában, amikor Feri
közelében vetkőzött. Meztelenül a szabadban felszabadultabbnak érezte magát és
ujjaiban még mindig ott érezve Petra puha párnáinak érintését, az izgalom lassan
megdagasztotta a mellbimbóit.
Egymást átkarolva indultak a zuhanyzók irányába és Petra néhány lépés után
karját lejjebb csúsztatva, a fenekére engedte a kezét, majd minden teketória
nélkül határozottan megmarkolta. A tanárnő halkan felsikkantott, aztán úgy
döntve, hogy ő sem marad adósa a lánynak, átnyúlt annak karja alatt és
megmarkolta a kicsiny, de formás mellét. A mozdulat hatására oldaluk még inkább
összesimult és bal melle a lány jobb melléhez préselődött
Már majdnem odaértek a zuhanyzókhoz, amikor a tanárnő észbe kapott:
- Elfelejtettem megnézni, hogy Tibi jobban van-e!
Petra továbbra sem engedte el a farát, csak ellazította ujjait és úgy simogatta
körös-körül Szerény Zsuzsika fenekét.
- Hát menjünk, és nézzünk be! – s ezzel kezét lejjebb, a fenék alá csúsztatta.
A tanárnőn egyszerre két érzés hullámzott végig: a pillanatnyi rettenet, ahogy
elképzelte, hogy bemegy a fiúk közzé meztelenül és a gyönyör apró hulláma, ahogy
Petra ujjai a szemérméhez értek. Válaszát alig bírta kinyögni:
- Így nemphhhh mehetünk.
- Ugyan már. – búgta a fülébe a lány, miközben teljesen a tanárnő alá nyúlva
ujjait végighúzta annak szeméremnyílásán. Apró keze csatakos lett a dús
szőrzetet borító harmattól. – csak résnyire kell kinyitnod az ajtót és
megkérdezni, hogy hogyan érzi magát. Csak bedugod a fejed, de nem mégy be. –
azzal finoman terelgetni kezdte a tanárnőt a megfelelő ház irányába, miközben
keze tovább körözött annak fenekén és combjai között.
A tanárnő gondolatai össze-vissza csapongtak, miközben szinte bódultan lépdelt a
fiúk háza felé. Lépkedés közben fenekének vágata hol egyik, hol másik oldalról
simult Petra kézfejéhez, miközben a lány finom ujjai folyton a nagyajkak résén
kikandikáló kisajkaihoz értek. Elképzelte, hogy az ajtón kitódulnak a fiúk és
mindannyian
a meztelenségét lesik. A gondolat félelmetesen izgalmas volt és Petra kezének
játékával párosulva egyre messzebbre ragadta a valóságtól. A vaginájának mohó
élvezete teljesen elvarázsolta, robotként masírozott miközben keze még mindig
Petra lányos mellét szorongatta. Nem vette észre azt sem, hogy szorításai egyre
vadabbak. Ahogy egy-egy kéjhullám végighullámzott a testén úgy szorított
egyet-egyet a kislány emlőjén. Agyának valahol a leghátsó zugában talán
érzékelte, hogy a lány minden szorításra fájdalmasan felszisszen, de azt már
maga sem tudta volna megmondani, hogy ettől lett-e még forróbb a csiklója, vagy
sem. Petra mindenesetre a fájdalmas szorítások ellenére sem fejtette le magáról
a tanárnő kezét, bár a könnye szinte kicsordult, nem zavarta meg annak
élvezetét. Kb. 30 métert kellett megtenni a fiúk házáig, s mire a közelébe
értek, bal melle teljesen elzsibbadt. Ám ekkor résnyire kinyílt az ajtó.
- Te tiszta hülye vagy! Most nyakig kólás lettem! Mi a fenének kellett
felrázni?! – ez Pali hangja volt. – Most mehetek zuhanyozni!
A tanárnő pillanatok alatt kijózanodott. Ijedten Petrára nézett, akinek a ház
közelsége miatt immár jól látta az arcát. A lány halkan sóhajtotta:
- Maradunk?
- Ne.
- Akkor futás. – engedte el „Szerény Zsuzsika” fenekét és kezét megfogva, maga
után húzva futni kezdtek.
Mire Palii kilépett az ajtón, nem lehetett biztos benne, hogy az a két villanás
a sötétben, vajon két gyönyörű fenék lehetett, vagy csak az éjszakai párán
csillant meg a fény.
Nagyon hamar, zihálva értek vissza házhoz.
- Hű ez meleg helyzet volt! – csengett vidáman Petra hangja – De azért izgalmas,
nem?
- Hát, ha Tibi nem jön ki, akkor képes lettem volna …
- Na?
- Akkor biztosan elélvezek. – hadarta gyorsan el.
- Csak az a baj, hogy nem jutottunk el a zuhanyzóig, pedig most aztán tényleg
rád férne a fürdés és nekem is kezet kellene mosnom.
A tanárnő meg sem mert szólalni, tudta: a lány arra céloz, hogy keze az ő nemi
szervének nedveitől ragacsos.
- Tudod mit? Menjünk le a tóhoz.
- Most?
- Naná! Mikor fürödhetsz egyet pucéron, ha nem éjszaka? Egyszer ki kell
próbálni. Na gyere! – és mielőtt a tanárnő meggondolhatta volna magát, már húzta
is a part felé.
Kéz a kézben sétáltak a tóig, s közben a hold is előbújt a felhőtakaró mögül.
Halvány ragyogás ölelte körül őket, amitől alakjuk ezüstös lágyan simult a
sötétbe. Megborzongtak, amikor a víz hűvöse bokájuk köré zárult, aztán
combközépig belábaltak a tóba, majd Petra úszni kezdett. A tanárnő dermedten
állt és úgy nézte, ahogy a lány kecses teste fodrozza a habokat. Karcsapásaitól
vízcseppek százai szálldostak körülötte, csillagként felragyogva a holdsugarak
ezüst kévéiben. A vízben keltett hullámgyűrűk Szerény Zsuzsikáig szaladtak, hogy
a combján megtörve felcsapjanak. Felszisszent, amikor a felloccsanó hideg a
forró szeméremtestére csapott. Lépett még kettőt és megborzongott, ahogy a víz a
csípőjét körülölelve elborította a lába közét. Forró csiklója szinte megdermedt
és képzeletében gőz csapott fel a szeméremajkai közül. Mellbimbói keményen
felmeredtek, ahogy a hideg végiglúdbőrzött a testén. Aztán néhány pillanat
elteltével a tó hűvöse végképp lehűtötte korábbi hevületét.
A lány azonban hamar elunta az úszkálást, főleg, hogy a tanárnő nem csatlakozott
hozzá:
- Te miért nem úszol?
- Mert nem tudok.
- Ó, ezt nem tudtam. – úszott közelebb, majd lábalt a tanárnő mellé – Pedig
gondolhattam volna. Ha valaki ennyire bezárkózik, akkor nem sok lehetősége van
megtanulni. Akkor mosdjunk meg! – s azzal leguggolt, s mivel arca előtt éppen a
tanárnő hasa látszott ki a vízből, hát adott rá egy nagy puszit. A tanárnő aprót
nevetett, majd ő is leguggolt. Csak a fejük volt kint a vízből, ahogy arcuk
egymástól centiméterekre lebegett. Most a tanárnő adott egy apró puszit Petra
homlokára. Csendben mosták le magukat, végig egymás arcát nézve. Szerény
Zsuzsika fázni kezdett, amikor szeméremajkai közzé nyúlva a tó hűvös vize utat
tört a hüvelye felé.
- Akarod, hogy megtanítsalak csókolózni? – jött hirtelen a lány kérdése.
- Talán egyszer, de most nem. – bátortalanodott el.
- Jó. Úgyis kezdek fázni, te pedig még Tibit meg kell, hogy nézd.
Csendben ballagtak a házig, ahol felvették a fürdőköpenyeiket és Petra elindult
a saját házikójuk felé, a tanárnő pedig a fiúk lakóhelyéhez. A bejárat előtt
gondosan összehúzta magán a fürdőköpenyt, és bosszankodott az öv hiánya miatt,
ám végül úgy döntött, hogy nem vesztegeti az időt azzal, hogy visszamegy
megkeresni. Gondolataiba merülve a kopogásról ezúttal ő feledkezett meg. Pali
éppen a haját törölgette és nem viselt semmit sem a törölközőn kívül, amelyet a
feje tetejére szorított. Arcán egy pillanatra meglepetés futott át, ám kezeit
csak nagyon lassan engedte le, így mire a törölköző az ágyékát eltakarta,
addigra a tanárnő láthatott valamit a kezdődő erekciójából.
- Csókolom tanár néni! - mondta kajánul mosolyogva, de Szerény Zsuzsikának a
meztelen fiú látványa is szokatlan volt, nemhogy a fejét emelgető farok perverz
közelsége. Halkat sikkantva kapta kezét a szája elé, ám ezzel a mozdulattal
őrizetlenül hagyta a fürdőköpeny szárnyait, így azok egymástól elválva egy 10-15
centiméteres sávot megmutattak belőle a nyakától az ágyékáig. A tó vizétől még
harmatos szőrzet az asztalon egyedüli fényforrásként felkapcsolva hagyott
olvasólámpa gyér fényében jótékonyan elrejtette a punci szirmait, ám Pali szemei
így is kocsányon lógtak a felvillanó látványtól. Megfeledkezve magáról, a
törölközőt elejtve felfedte a immár keményen ágaskodó férfiasságát. A tanárnő
dermedtsége eltartott néhány pillanatig és mire reszkető kezeit az arcától
elvonva ismét összehúzta a fürdőköpenyt, Pali jól megbámulhatta mellei- és lába
közét. Bár a két húsos pogácsa csúcsa kissé oldalra nézett, amitől a bimbók még
éppen a köpeny szélei alatt maradtak, azért a fiú torka szinte teljesen
kiszáradt a látványtól. Hangjában ezúttal nyoma sem érződött cinizmusnak:
- Bocsánat. – nyúlt elvörösödve, lemondó sóvárgással a törölközőért.
Ez a helyiség is úgy volt berendezve, ahogy a tanárnőék házikója: az ajtó a
szoba egyik sarkában, jobbra tőle a két emeletes ágy, azokon túl a szekrények.
Az ágyak előtt, az ablak alatt egy asztal és 3 szék állt. A lázmérő az asztalon
feküdt, ahol délután hagyta. Még mindig reszketett a keze, amikor felvette és
próbálta úgy kihúzni a tokjából, hogy közben a köpenyét se hagyja szétnyílni.
„Ó, már megint! Mennyire buta vagyok!” – kergetőztek a kétségbeesett gondolatok
a fejében.
Tibi a belső ágy felső részén feküdt, Pali helye pedig éppen alatta lett volna.
De még nem ment oda, bár egy alsógatyát és egy pólót már felvett. Szerény
Zsuzsika intett neki, hogy üljön le egy székre, amíg befejezi a vizsgálatot. „Ó,
ne!”- sóhajtott magában, mikor az ágyhoz lépett. Délután melegítőalsót és
pulóvert viselve könnyedén fellépett az ágy oldalán a végétől néhány centire
elhelyezett létrán és ült fel a beteg mellé, ám most ez sokkal bonyolultabbnak
látszott. Érezte, hogy Pali folyamatosan őt figyeli és szégyellt volna
megfutamodni, ám azt is tudta, hogy nem tud úgy felmászni, hogy a köpenye ne
nyílna szét. „Úgyis csak a hátamat látod! Hát bámulj te…! „ – hirtelen nem tudta
gondolatban minek nevezze.
Fél kezében a lázmérőt tartva, a másikkal megfogta a létrát és feltette a jobb
lábát a legalsó fokra. A köpeny a várakozásának megfelelően engedelmesen
szétnyílt. Aztán feljebb húzódozott és fellépett a másik lábával is. Mellei
szabadon lendültek előre és csapódtak a hideg létrafokokhoz. Felszisszent, majd
egy kicsit távolabb tolta magát, bár egy kézzel kapaszkodva ez egy kicsit
nehezen ment. Jobb lábát feltette a második fokra, így köpenye még inkább
hátracsúszott, s bár karjai tartották annyira, hogy mellei oldalról nem
látszottak, de a combja így is láthatóvá vált Pali ülőhelyéről. Hátranézett,
egyenesen a fiú tágra nyílt szemeibe. Pali olyan ámulattal és ártatlanul nézte,
hogy szinte el sem tudta hinni, hogy osztály rossz fiúját látja. Pontosan
megértette, mit jelent ez a mostani tekintet és ettől nem lett nyugodtabb. Szája
kicsit megremegett, ahogy reszketve levegőt vett, majd visszafordult a létra
felé.
Tudta, hogy lehet, hogy a másik ágyon fekvő fiúk is csak mímelik az alvást és
most őt figyelik, ezért legalább attól könnyebben érezte magát, hogy a köpeny
hátulról teljesen eltakarja. Fellépett a második fokra a bal lábával is és a
fürdőköpeny ismét visszakerült az eredeti helyére. Még két létrafok és feljut,
bíztatta magát. Jobb láb fel, és hopp! - a köpeny ismét hátracsúszott. Ezúttal
egy kicsit jobban, így a nyakánál meglazulva vállai is felbukkantak alóla, ám
szerencsére karjai így is megtartották. Bár előre nézve csak a zárt
szekrényajtókat látta az ágy túloldalán, mégis furcsa zavart keltett benne az a
kitárulkozás, ahogy a szétnyíló-csúszó köpeny elölről nézve meztelenné tette.
Egyik lábával egy alsóbb, a másikkal egy magasabb fokon állva, nemi szerve a
combok öleléséből kiszabadulva szabadon feltárulkozott – lepillantva tisztán
látta az elődomborodó kócos halmot. „... a hátsó bejáratát a hüvelykujjammal
ingerelném, a mutatóujjammal meg elölről nyúlnék bele” - jutottak eszébe Pali
kihallgatott szavai, s csak remélte, hogy a háta mögött ülő fiú nem veszi észre
testének remegését. Gyorsan fellépett a másik lábával is, mellei így a felső
matrac pereme felé értek és előrelendülő csúcsuk majdnem az ott fekvő fiú
lábszárához ért. A kis lámpa ide alig eljutó fénye lágy félhomályt varázsolt
Tibi köré, de „Szerény Zsuzsika” azért jól látta, hogy a fiú arca éppen felé
fordul, ám szemei szerencsére csukva vannak és mellkasának lassú
emelkedése-süllyedése elárulta, hogy valóban alszik. Megkönnyebbült sóhaj hagyta
el a tanárnő ajkát, hogy kibuggyanó melleit nem bámulják meg. E gondolatra
bátorsága is visszatért valamelyest, –s mivel a szituáció igencsak hasonló volt-
eszébe jutott, ahogy a mit sem sejtő Feri háta mögött meztelenkedett.
A megszégyenüléstől való félelem és a pucérság izgalma ismét birokra kelt a
lelkében, hogy együtt vibráljanak végig a lábujjától a feje búbjáig. Ölében
kellemes bizsergés kelt és melleinek csúcsában is érezte ennek finom
rezonanciáját. Kicsit eltolta magát a létrától és úgy tette a következő fokra a
lábát. A kellemes érzés tovább fokozódott, ahogy combjai ismét szétnyíltak.
Megint lepillantott, hogy megnézze a szőrös dombocskáját és észrevette, hogy
ezúttal a köpeny annyira hátracsúszott, hogy éppen csak eltakarja hátulról, ám
oldala kilátszik, így mutatva meg a teljes combját, ahogy lábát a felső
létrafokra helyezve behajtja, valamint csípőjét, sőt azon felül is jó arasznyi
csupaszságot a testéből. Tudta, de mégis látnia kellett, hogy a fiú mohón
figyeli. Oldalra nézett, éppen Pali tágra nyíló szemeibe. A fiú kissé előredőlt,
hátha sikerül alulról a felemelt comb alá belátnia. Így már nem volt kedvére
való a játék: kezdődő izgalmát egy pillanat alatt hasította szét a félelem
villáma. Ijedten kapta össze magát és mászott fel annyira, hogy feltérdelhessen
az ágyra. Sikerült összehúznia magán a köpenyét, ám alig fért el az ágy keskeny
peremén Tibi lábától. Ahhoz, hogy a lázát megmérhesse, közelebb kellett kerülnie
valahogy a fiú mellkasához. Azt azonban jól tudta, hogyha előrehajol, akkor
ismét szétnyílik a köpeny és ráadásul hátulról is beláthat a széken ülő Pali.
- Mostmár lefekhetsz! – szólt a fiúra bizonytalan hangon, s az, kelletlenül bár,
de szót fogadott.
Csak akkor mozdult meg, amikor elült a neszezés az alsó ágyon. Ekkor egyik lábát
átrakta Tibi kinyújtott lábszárai fölött és úgy térdelt fölé. Ez már stabilabb
helyzet volt az ágy szélén történő billegésnél. Köpenye ismét szétnyílt, de így,
hogy Pali nem tudta megbámulni, már nem idegeskedett miatta. Tibi egyenletesen
szuszogva aludt és a tanárnő oldalra pillantva látta, hogy a másik ágy emeletén
alvó is hátat fordít neki. Félrehúzta a takarót, hogy ne térdeljen rá miközben
előremászik a fiú mellkasához. Tibin mindössze egy bokszeralsó volt. Szerény
Zsuzsika teljesen elbizonytalanodott: tudta, ahhoz, hogy a lázmérőt a fiú hóna
alá dugja egészen közel kell másznia annak mellkasához, ám ehhez még jobban szét
kellene vetnie lábait. Arra gondolt anyja mit mondana ez efféle
erkölcstelenségről és megremegett a gondolattól, ahogy elképzelte önmagát, amint
szétterpesztett lábbal térdel egy tanítványa fölött. Rémisztő és mégis izgalmas.
Elég bátor, hogy megcsinálja? Egyik énje azt felelte, hogy nem, akkora szégyent,
ami akkor érné, amikor a fiú felkel és a kitárt combjai közét megnézi, nem
viselne el. De a lelkében egy kisördög azt kiabálta, hogy csinálja meg, a fiú
úgysem ébred fel és egy kis izgalom meg senkinek sem árt.
Tagadhatatlan, hogy ismét érezte a kellemes bizsergést a bimbóiban és szerette
ezt a nemrég megismert izgalmas érzést. Lassan, még mindig térdelve előremászott
egy kicsit. Térdei most Tibi térdei mellett nyomódtak a matracba. A fiú
megmozgatta lábait, mintha valami szúnyog szállt volna a lábszárára. A Tanárnő
megdermedt, de a fiú tovább aludt. Mi történhetett? Nem ért hozzá egyáltalán. A
válla fölött hátrapillantva látta, hogy a fürdőköpeny lelógó széle éppen a fiú
lábszárát csiklandozza. Óh! Hát ez az! Ám a megkönnyebbülése hamar feszültséggé
változott, amikor ráébredt, hogy a köpeny súrlódása bármikor felébresztheti a
fiút. Végül gyors elhatározással kibújt a köpenyből és kettéhajtva az ágy végére
tette. Immár teljesen meztelenül, enyhén szétvetett lábbal térdelt a fiú lábai
fölött. Tibi továbbra is aludt, mit sem sejtve a gyönyörű nőstényről, akinek
csupasz testét csak centiméterek választották el az övétől. A másik ágy emeletén
alvó ugyanúgy hátat mutatva aludt. Aztán arra gondolt, hogy Pali viszont ébren
figyel az alsó ágyon, de utasításának engedelmeskedve nem kell fel. Így már
sokkal izgatóbb volt a dolog. Tudva, hogy a fiú nem néz onnan ki, a
meztelenkedés mindjárt izgalmas játékká vált.
Még mindig túl távol volt ahhoz, hogy a lázmérőt elhelyezze, ezért még feljebb
araszolt. Térdei így két oldalról Tibi combjához simultak. Szíve hevesen kezdett
verni félelmében, hogy ettől talán a fiú felébred, ám ahogy a fiú bőre az övéhez
ért –oly’ közel az eddig mindig annyira rejtegetett és most szemérmetlenül
nedvesedő öléhez- olyan elképesztő gyönyör futott végig a testén, mint amikor
Petra ujjai kényeztettek a fenekét. Mellbimbói harciasan megteltek és
kipirosodtak, öle pedig lüktetni kezdett. Próbált egyenletesen lélegezni, hogy
az alsó ágyon Pali nehogy felfigyeljen, ám még ez is izgalmasabbá tette számára
a „játékot”. Hatalmas önfegyelemmel előrehajolt és a lázmérőt óvatosan Tibi hóna
alá dugta. Amikor a fiú ettől a mozdulattól álmában egy aprót horkantott, hasa
görcsbe rándult és majdnem bepisilt. Tudta, hogy veszélyes játékot űz, mégsem
bírta abbahagyni: lassan a puncijához nyúlt és simogatni kezdte a mindinkább
érzékeny csiklóját. Pillantása a fiú alsónadrágjára esett. Mennyivel
biztonságosabb így megnézni, hogy milyen egy fiú nemi szerve, mint amikor direkt
dugják elé az ágaskodó hímvesszőt!
Lelki szemei előtt Pali jelent meg, ahogy az erekcióját mutatja és ekkor
játszadozó mutatóujja beszaladt a hüvelyébe. A sikkantást éppen csak sikerült
visszafognia. Nagy erőfeszítéssel abbahagyta önmaga kényeztetését, nehogy
tényleg lebukjon. De izgatott kíváncsisága nem hagyta nyugodni: lenyúlt és
lassan kigombolta a bokszeralsó gombjait. Tibi férfiassága ugyanolyan békésen
pihent, mint a gazdája. Sem nagy, sem ágaskodó nem volt. Egyáltalán nem is tűnt
ijesztőnek. Lassan megérintette és csodálkozott, hogy milyen bársonyos bőr
borítja. Hüvelyk, mutató és középső ujja közzé fogta és apró szorítással
próbálta rugalmasságát. Anyja jutott eszébe, aki annyi rosszat mondott a
férfiakról és az, hogy ennél szemérmetlenebbül már nem is viselkedhetne: pucéron
terpeszkedik egy tanítványa fölött és nedves vaginája centiméterekre van csak
annak péniszétől. Kimondhatatlanul izgalmas volt. Nem nyúlt a lába közé, mégis
azt érezte, hogy gyönyöre fokozódik. Ahogy kezével végigsimított a fiú nemi
szervén ujjai csillogó csíkokat húztak rá, ahogy a saját nedvét szétkente rajta.
Tibi tovább álmodott, de a tanárnő észrevette, hogy pénisze duzzadni kezd és ha
keménnyé nem is vált ám egyenesen állt.
Mindeközben ujjai között fészkelt, ezért a tanárnő érezte, ahogyan a változás
végbemegy benne. Izgalma ettől még tovább fokozódott. Aprókat pihegett, nehogy
hangosan ziháljon, s bár legszívesebben tovább simogatta volna a fiú péniszét,
mégis inkább elengedte, nehogy tényleg felébressze és ezáltal megszégyenüljön.
Reszkető kézzel vette ki a lázmérőt, majd óvatosan visszaaraszolt az ágy végébe.
Igyekezett úgy fordítani, hogy a gyér fényben leolvashassa a vékony
higanyszálat. 38,1 , ami a késő esti óra miatt valószínűleg már nem lesz
magasabb, kis szerencsével holnap estére már kutya baja. Még mindig érezte a
lázmérőn a fiú testének melegét. Önkéntelenül az arcához érintette, majd a
mellére csúsztatta és halkat sóhajtott, ahogy a bimbója köré köröket rajzolva
azok gyönyörrel reagáltak a mozdulatokra. „Teljesen őrült vagyok! Abba kell
hagynom!” – dörömbölt a fejében a kiáltás, de nem bírt ellenállni a kényszernek
és a lázmérőt az ágyékához csúsztatta. Őrjítő volt a gondolat, hogy az előbb még
a fiú teste melegítette, most pedig a csiklója körül táncol. Szűz volt még, a
lázmérő viszont nagyon vékony, így néhány másodperc múlva már a hüvelye záródott
köré. Izgalmas volt magába fogadni, s most hogy ott volt mintha még jobban
érezte volna lába között a gyönyörű lüktetést. Mutató ujja hegyével finoman
mozgatva végül teljesen feltolta magába, ám ekkor az alsó ágyon Pali mocorogni
kezdett.
Izgalomtól reszketve belebújt a fürdőköpenybe és amilyen óvatosan csak lehet a
létrához evickélt. Ahogy az egyik lábát már rátette egy alsóbb fokra, a másikkal
még fent térdelt, érezte hogy hüvelyében a lázmérő megfeszül. Óvatosan lelépett
a másik lábával. is. Tudta, lentről Pali térdig már láthatja, így egyik kezével
ismét összefogta a fürdőköpenyt. Amikor lejjebb lépett érezte, hogy a lázmérő
megmozdul és kijjebb csúszik - majdnem felsikkantott az izgalomtól.
Legszívesebben odakapott volna, ám tudta hogy ezt Pali már premier plánban
látná. Mire leért, csupa verejték és izgalom volt, úgy érezte magát, mint egy
bomba, amely a legkisebb érintésre is robban. Pali nagyon rosszul tetette az
alvást, ám „Szerény Zsuzsika” úgy tett mintha elhinné, és nem szólt hozzá.
Sarkon fordult és ezúttal örömmel hagyta, hogy köpenye szétnyíljon, így lépdelt
az asztalhoz. A lázmérő közben ismét kijjebb csúszott és őt majd szétvetette az
izgalom. Megfordult és még éppen látta, hogy Pali becsukja a szemét. „Vajon
mikor nyitja ki újra?” – hagyta lecsúszni a köpenyt magáról. Hihetetlenül izgató
játék volt meztelenül állni a fiú felé fordulva és játszani a lebukástól való
félelem izgalmával. „Öt, négy, három, kettő, egy” – számolt magában, mielőtt
kihúzta puncijából a lázmérőt. Csak ezután oltotta el a lámpát, majd felemelte a
bokája köré hullott fürdőköpenyt és ahogy volt, meztelenül elhagyta a házikót.