Öcs 2.
Ajtó mögött az élet
Sportingbet Regisztracios Bonusz
Saját plüsskutyáját – amit egyébként gondosan elrejtett
minden kandi tekintet elől – dedósnak tartotta, illetve emiatt saját magát…
Eddig a pillanatig. Mert Andi kezei közt új értelmet kapott a poros játék, és
ez a lány-fiú dolog, ami izgalmasan hangzott. Ha ehhez hozzáteszünk egy lány-popsit,
amely gyakorlatilag meztelen, s pillanatnyilag Norbi ágyán tartózkodik, és
amelyből rejtélyes módon előbukkan egy vékony kék csík, hogy keresztülfutva a
punci legközepén, fentebb kiszélesedjen… Mindent összevetve: ez egy szép
délután!
A helyzetet Norbi nővére, Heni zúzta darabokra:
– Hová tűntél? – dugta be a fejét öccse szobájába.
Andi talpa abban a pillanatban a padlóra került, és még a
ruháját is volt ideje a combjára húzni.
– Beszélgettünk a játékokról – válaszolt ártatlanul.
A hirtelen mozdulatok kétségkívül igazolták a fiú számára –
ha mindeddig kételkedett is –, hogy a bugyi-mutogatás igenis tudatos volt. Andi
nem véletlenül hagyta bámulni a punciját! – „Csak cukkolni akart, vagy…?” – Azt
sem értette, hogy az általánosságban minden rezdülésre érzékeny nővére, miért
nem vett észre semmit a kapkodásból. – „Összejátszottak? Most pedig jót
röhögnek rajtam!” – nézett a lányok mögött becsukódó ajtóra.
Napokig gyanakodva leste a nővérét, de egyetlen hangsúly
vagy szemvillanás sem jelezte, hogy az valamit titkolna. Ugyanolyan volt, mint
mindig, és Andi látogatása szóba sem került. –„Annyira nem számítok nekik, hogy
még csak nem is vihognak rajtam?”
Napokon át tartott a hasztalan számolódás – közben Heni
barátnői jöttek-mentek –, már-már kérdőre akarta vonni Andit, de a lányt hiába
várta. Nem volt túlzottan magabiztos, és talán mégsem direktben kérdezné:
–
Miért mutogattad nekem a puncidat? – A viselkedésén észre lehetne venni
valamit, akármit… – okoskodott magában.
A nővére szobájából a szokásos viháncolás hallatszott, legkevesebb
két oktávnyi terjedelemben nyerítés és nyávogás. Hosszabb távon mindez monoton
háttérzajjá szelídült. Ábrándozásából időnként ajtócsapódás rezzentette ki. –
Mindegyiknek pisilnie kell?
Nesztelenül kinyitotta az ajtót, és úgy helyezkedett, hogy
feltűnés nélkül megfigyelhesse a nővére szobája és a fürdőszoba közötti
folyósó-szakaszt. Ez az a hely, ahol sok látnivaló akad, ha valakinek van
türelme lesben ülni.
– Az első már meg is érkezett! – vigyorgott.
A vécéajtót becsukó lány megtorpant a folyosón, hátul
benyúlt a ruhája alá, és két ujjal eligazgatta a bugyija szegélyét. Halk
csattanás. Közben majdnem az egész fenekét bemutatta, és pont a leglényegesebb
részt hagyta legtovább fedetlenül.
– Jól kezdődik. – Az iménti lányról tudta, hogy van barátja,
akivel pettingelnek, s eddig még senkivel sem jutott ennél tovább.
Norbi elővett egy autósmagazint és feltette a fülest. Az
újság feladata alibi biztosítása volt a kukkolás felfedezése esetére, és
hasznosnak bizonyult már korábban is, amikor eltakarhatta vele a fürdőszoba
forgalma iránt élénk érdeklődést jelző, vezérelhetetlen testrészét.
A fülesben természetesen néma csend honolt, és nem is
helyezte fel egészen pontosan, hogy kintről meghallja az árulkodó zörejeket.
– És íme, a második!
Jött is: neonzöld sortja és jóval köldök fölött végződő fehér
felsője takarásán kívül minden egyenletesen barna.
Beköszönt Norbinak a nyitott ajtón, ám a srác – szerepének
megfelelően – ezt „nem hallotta”, tántoríthatatlanul, zeneszóra nézegette a
képeket. Könnyű volt elképzelni, hogy már le is húzta a zöld nadrágot
bugyistól…
– Mi van itt? Valami kimaradt a folyamatból? – csodálkozott,
mert a lány máris előjött, még az ajtót sem csukta be a nagy sietségben.
– Tudsz adni egy zsepit? – kérdezte a neonzöld nadrág tulajdonosa.
– Elfogyott a papír…
Norbi úgy döntött, hogy nem világosítja fel – a vécépapír
mindig nagy mennyiségben áll rendelkezésre egy oldalsó szekrénykében –, inkább
odaadta a saját célra előkészített zsebkendőt.
– Köszike!
– Az én zsepimbe törli a punciját! – ujjongott magában.
–
Zöldnadrág le, bugyi le! – vezényelt.
– Milyen puncija lehet? – Biztos volt
benne, hogy még a hasánál és combjánál is barnább.
– De ez mindegy! Töröld ám meg
gondosan!
Visszafelé a lány bemosolygott a szerepéből kizökkent, a
magazint leeresztve tartó sráchoz, aztán megnézte magát az előszobai tükörben,
és azon keresztül is küldött egy mosolyt. Norbi tudta róla, hogy Izának
szólítják a többiek, és nemrég átesett a tűzkeresztségen: Megismerkedett
valakivel, aki csak úgy volt hajlandó Izával járni, ha máris lefekszik vele.
Akkor – egy hónapja lehetett – Heni és barátnői hosszasan szörnyülködtek, még
arra sem ügyeltek, hogy Norbi meg ne hallja:
– Képes volt teljes délutánra odamenni és megkeféltetni
magát!
– És minden délután nyomatták orrba-szájba…
– Popóba is rakta?
– … – A srác legnagyobb sajnálatára egyik-irányú bólintásnak
sincs hangja.
Iza kalandja ezzel véget is ért, mert egy hétig sem tartott
az járás. Utána még néhány napig hallatszott a visszhangja:
– Teljesen lecsupaszította magát ott alul, mert a pasinak
úgy tetszik.
– Megharapta a hasát…