Szőke matektanárnőm..., VIII
„ megcsalás”
…, mióta felébredtem hajtott a kíváncsiság s nem a féltékenység. Nem voltunk
elkötelezettjei egymásnak csak furcsa volt, hogy a gyönyörű este után nem szólt.
A hátsó kapun mentem be az épületbe. A folyosókon kalandoztam és egy teremtett
lelket sem találtam. Eszembe sem jutott, hogy a konditerem felé menjek csupán a
sors szeszélye vitt arra. Mai napig sem tudom, hogy kerültem oda, mert én ilyen
helyekre nem jártam, habár rám fért volna csak az oktatót nem bírtam.
A konditerem oldalsó bejáratához értem, és ismerős sikolyok és zihálás majd
kéjes sóhajok szűrődtek ki. A vér az agyamban tombolt a halántékomon lüktetett
az ér..., csak nem...??? - de igen, az én Eszterem az ugrópadon hanyatt feküdve
teljesen megszabadítva a ruháitól, mint a hold sarlója oly pózban kínálta fel a
barackját, s aki most ezt élvezi a konditanár valamilyen Levente.... Először az
jutott a tudatomba, hogy berontok, de a józanabbik felem döntött és jól...,
hagyjuk csak folyni a dolgokat a saját medrében. Most már izgatott a látvány
milyen is az én Eszterem más karjában, mert mikor velem van nem, láthatom. A
megfeszült teste kínálta a portékát, s Levente két marokra fogva azt a gyönyörű
feszes popokat húzta a nyelvére a szeméremrést.... Eszter nyögött, sóhajtott,
sikkantott a gyönyörtől..., Levi felnyársalta a nyelvére, másnak ez fallosznak
is megfelelne akkora van neki, s ki-be járt a punciban...,
Esztert láttam, ahogy dobálja magát, no most élvez, tudtam... Lecsúszott közben
a ládáról és a méretes nagy falloszt, ami ott ágaskodott tövig lenyelte.., te jó
ég megfullad, de nem, mert Levi igazán élvezte..., magán kívül volt. Nagyon
megdolgozta Eszterem, mert egy hírtelen mozdulattal felkapta és a ládára
dobta..., és belehatolt úgy istenigazából.
Most már tomboltak mindketten.., no úgy döntöttem elmegyek innen..., majd lesz
időm valamit kiagyalni a megcsalást vissza adni..., nem hergelem magam tovább,
mert a végén még itt magamhoz nyúlok és elszáll minden mérgem...,
Ahogy haladok kifelé.., egy nagyon sietős léptekkel közeledő lányba botlok...
- Bocsánat, nem szándékos volt csak...
Láttam a kipirult arcát..., egyből leesett a tantusz..., csak nem...,- de
bólogatott a Te tanárod az én korrepetitoromat..., aranyos mondhatom..., ezt meg
kell bosszulni..., majdnem , hogy egyszerre mondtuk..., egy névjegykártyát a
kezébe nyomtam ,- ha eszedbe jutna valami jó,- felhívsz? igen,- mondta s már
robogott is ki a parkolóba.
Követtem a tekintetemmel és láttam, hogy egy spéci BNW volánjához ül..., hú az
áldóját mondom egy ilyen szép és csinos lány és egy ilyen kocsi és mégis az én
Eszterem kell..., hát már a saját nememben sem igazodom ki. Eddig azt hittem
csak a csajok művelnek furcsa dolgokat...,
…, no gyerünk mielőtt a szarvakat kiosszák. Elbandukoltam haza..., majd
meglátom, hogy hív-e ez a lány.., amit nem gondoltam komolyan mivel ő egy más
világ a drága kocsijával,- úgyhogy el is felejthetem...,
Kíváncsi vagyok milyen magyarázatot kapok, előre kuncogok magamban. Otthonról
majd felhívom s ha nincs otthon gyorsan felmegyek a lakására és ott várom....,
samvay