Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2014. november 28.
Holly arca kivörösödött, fürtjei izzadtságtól nedves bőréhez tapadtak, keze pedig remegett saját mellén. Ez volt a legszexibb látvány, amiben valaha is részem volt. Már maga a gondolat is, hogy ennyire gátlások nélkül képes elélvezni előttem, csak még jobban felizgatott.
A testemet hatalmába kerítő izgatottságtól pedig két ujjam szinte magától csúszott a barlangomba. Még sosem éreztem magam ennyire nedvesnek. Vadul dörgöltem csiklómat, miközben csípőm hevesen remegett. Holly-nak talán igaza volt. Ettől jobban el tudnék lazulni és talán legközelebb...
Gondolataim elhaltak, amikor testemre hullámokban tört rá a gyönyör és járatom ráfeszült ujjaimra.
- Mmm! Imádom ezt a hangot – mosolygott Holly. - És ezt a látványt is. Ahogy dolgozol azon az édes kis puncin.
Az oldalára fordult és meztelen melle a karomhoz préselődött. A mellbimbója kemény volt és éreztem lehelete melegét a nyakamon. A szemem sarkából láttam, ahogy figyel, miközben kényeztetem magam, engem pedig ismét zavarodott érzések árasztottak el. Egy részem azt üvöltötte, hogy hagyjam abba, mert helytelen, amit teszek, de egy frissen felébredt, könnyelmű részem azt súgta, csak élvezzem az érzést, és hogy egy gyönyörű lány figyel közben. Az pedig, hogy az illető a legjobb barátom, már mellékes.
A buja felem kerekedett felül és ujjaim tovább mozogtak bennem, egyre csak közelebb lökve testem ahhoz, amiről már sejtettem, hogy eddigi életem legnagyobb orgazmusa lesz. Egyre hevesebben ziháltam és minden levegővételem egy nyögésbe fulladt, ahogy csiklómat kényeztettem. De még így is ugrottam egyet ijedtemben, amikor Holly gyengéden megszorította a bal kezemet.
Óvatosan felemelte a felsőm pereméhez és finoman alá tolta. Segítségével ujjaim rátaláltak mellbimbómra, és lassan morzsolgatni kezdtem.
- Ó! - nyögtem fel és egész testem megborzongott.
Holly csak mosolygott és lesegítettem a felsőmet, feltárva melleimet.
Már képtelen voltam ellenkezni. Nem számított többé más, csak a közelgő gyönyör, és hogy már csak oly kevés idő választ el tőle.
- Ó, igen! - nyöszörögtem.
- Hadd segítsek! - ajánlkozott Holly.
Kinyitottam a szemeimet szavai hallatán, de már csak azt láttam, ahogy előre hajol és a szájába veszi szabadon maradt mellbimbómat.
- Hé! - nyögtem fel. A pánik olyan hirtelen tört rám, hogy eltoltam magamtól, míg végül a falnak nem ütközött. - Holly! Mégis mit művelsz?
A szívem hevesen vert és veszettül kapkodtam a levegőt. Pillanatok alatt váltottak át érzelmeim a felhőtlen gyönyör kézzel fogható közelségéből a dühbe és zavarodottságba.
- Én... én csak... azt szerettem volna, hogy jól érezd magad – helyezkedett ülő helyzetbe. - Csak segíteni akartam.
- Nincs szükségem ilyen segítségre. Te... - kaptam kezeimet mellem elé.
- A mellbimbódat szopogattam – mosolyodott el. - Nem nagy dolog.
- Már miért ne lenne? A legjobb barátom vagy. Mi... nem vagyunk úgy együtt.
- Pedig lehetnénk – vonta meg a vállát. - Miért ne szórakozhatnánk kicsit? Tudod, egy kis barátság extrákkal, vagy... - mosolygott rám szégyenlősen. Még sosem láttam ilyennek. Mintha nem is ugyanaz a magabiztos Holly lenne. Majd hozzá tette: - Ki tudja?
- Én azt tudom, hogy jobb lenne, ha megtartanád magadnak a kezedet... és minden másodat is – fontam össze még szorosabban a karjaimat, majd felkaptam a távirányítót és kikapcsoltam a tévét. - És jobb lenne, ha a kanapén aludnál.
- Ó, ugyan már! - mosolygott. - Hiszen mindig együtt alszunk és filmezünk meg történeteket mesélünk...
- Jól van. De semmi tapi! - simítottam ki egy kósza tincset az arcomból. - Ha te nem próbálkozol, én sem.
Az ágy széle felé fordultam, a padlóra eresztettem a lábaimat és megpróbáltam felállni. Holly viszont megragadta a karomat.
- Ne csinálj már ekkora drámát! - kacagott.
- Teljesen komolyan mondtam. Ez így nem helyes, Holly.
- De miért nem? - Éreztem, ahogy a hátamhoz simul. - Miért ne szórakozhatnánk egy kicsit együtt?
- Én... Holly, én... még soha nem csináltam ilyet és te...
- A tökéletes jelölt vagyok, akivel kipróbálhatod.
Ismét megpróbáltam felállni, de ő ismét visszarántott.
- Engedj el! - mordultam rá.
- Csak adj egy percet, oké?
- Mégis mire?
- Kérlek! - engedte el a karomat! - Csak hadd beszéljek, Heather! Már évek óta barátok vagyunk. Csak adj egy esélyt!
- Jól van! - sóhajtottam. - Csak fogd rövidre
Éreztem, ahogy Holly elhúzódik tőlem, és ahogy a tükörbe néztem, láttam, hogy kényelmesen elhelyezkedik mögöttem. Vádlijai a combomhoz simultak és a vállamra tette a kezét, miközben a vállam felett ő is az én arckifejezésemet figyelte a tükörben.
- Mondtam, hogy három ajándékom van neked, emlékszel?
Bólintottam, ő pedig gyengéden masszírozni kezdte a vállamat. Éreztem, ahogy mellei enyhén a hátamhoz simulnak, bimbói pedig még mindig kemények voltak, ami az én testembe is visszahozta a forróságot.
- Az első ez a szexi pizsama volt, ami most is rajtad van. De a második... Heather, én magamat szeretném adni neked karácsonyra.
- Hogy micsoda?
- Én vagyok az ajándék. A mai este után tudni fogod, mire vágysz és akkor már talán képes leszel továbblépni. Ez az, amire vágysz, nem?
- Holly... te...?
- Igen – suttogta a fülembe. - Azt mondom, amire gondolsz. Heather, a legjobb barátom vagy. Mintha a húgom lennél és én szeretlek téged. Törődök veled és azt szeretném, hogy boldog legyél. Most zavart vagy és frusztrált. Bebeszéled magadnak, hogy nem tudod, mit tegyél és hogyan. És ki lenne jobb, hogy megmutassa neked, mint valaki, aki törődik veled és tökéletesen ismer?
- De ez helytelen lenne – motyogtam. Még én magam is alig hallottam a hangomat. Pontosan azt ajánlotta fel, amiről már hónapok óta álmodoztam. Ki mással érezném magam nagyobb biztonságban? De mégis...
- Csak mert te így gondolod – csókolta meg gyengéden a nyakamat, amitől borzongás futott végig a gerincem mentén. - Azt is úgy gondoltad, hogy helytelen lenne, ha magunkhoz nyúlnánk egymás előtt, most mégis nagyon élvezted. Te is tudod, hogy erre vágysz, Heather. És én is akarom. Hadd tegyem meg neked!
- Én... - Tekintetünk találkozott a tükörben. Gyengéden hátra simította hosszú hajamat, majd előre hajolt és megcsókolta a vállamat. - Ideges vagyok...
- Én nem – fonta karjait a derekam köré és hozzám simult. - Tudod mit? Vágjunk bele, és ha nem tetszik, leállunk.
- Épp úgy beszélsz, mint azokban a rohadt filmekben – nevettem fel idegesen.
- Néha a fikcióban is van némi igazság, kiscicám – kuncogott. - Mind kezdjük valahol. Szóval... - Ismét gyengéden megcsókolta a nyakamat, majd a fülcimpámat kezdte szopogatni. - Engedd, hogy leteperjelek, és akkor át tudom adni az ajándékodat.
Tekintetünk ismét találkozott a tükörben, és még mielőtt leállíthattam volna magam, kimondtam: - Oké... De legyél gyengéd, oké?
- Kezdő mód bekapcsolva – kacsintott. - De fogadok, hogy nagyon hamar meg fog változni a véleményed.
- Mégis miért vagy... - Elhallgattam, amikor az ajkaimra tette a mutatóujját. - Ne szólj egy szót se, ha csak nem azt akarod mondani, hogy álljak le! Rendben?
- Ahogy akarod.
- Helyes – koppintott gyengéden az alsó ajkamra. - Egy szót se többet, Heather! Most a szórakozás ideje jött el.
Folytatása következik!